Már megvásárolható a 2023-as téli Éva magazin!

Ha legközelebb szeretnéd, hogy rögtön postaládádba érkezzen kedvenc magazinod, akkor fizess elő rá ITT! Digitálisan is megszerezheted a legfrissebb, de akár régebbi számainkat is, ezt ITT teheted meg!

MA MÉG NEM LÉTEZIK

Az Edisonplatform olyan közösség, amely összegyűjti a gyerekek jövőbeli tudására fókuszáló országos szervezeteket, valamint a szülőket is segíti abban, hogy igazodjanak a 21. század kihívásaihoz. Mit tehetünk a gyerekeinkért egy bizonytalan világban, egy teljesen kiszámíthatatlan jövő előtt állva? Borsos Dorottyával, a szervezet operatív vezetőjével és Steigervald Krisztián generációkutatóval, az Edisonplatform Gondolkodó Körének tagjával beszélgettünk.

„A Világgazdasági Fórum kutatása alapján készült statisztika szerint a mai általános iskolások 65 százalékának olyan munkahelye lesz, ami ma még nem is létezik – kezdi Dorottya. – Ez persze egy szülőnek ijesztően hangzik, és be is indíthatja a reflexszerű gondolatmenetet: mégis hogy készítse fel a gyereket egy olyan jövőre, amiről nincs túl sok fogalma? A válasz nem könnyű, de nem is megoldhatatlan. Az Edisonplatformban mi úgy véljük, hogy olyan emberi képességek kerülnek majd előtérbe, amelyek minden gyerekben ott lapulnak. Ha ezeket a képességeket – amiket mi 21. századi kompetenciáknak nevezünk – megfelelően erősítjük, akkor később a tudás felvértezi őket az új kihívásokkal szemben.”

Amikor rákérdezek, milyen konkrét készségekről van szó, Dorottya lelkesen sorolja: együttműködés, kíváncsiság, rugalmasság, empátia, alkalmazkodóképesség, kezdeményezés, közösségalkotás, kritikus gondolkodás. „Egy iparág, egy munka vagy egy iskola gyökeresen megváltozhat, de ezekre az időtálló képességekre a gyerekek bárhol, bármikor támaszkodhatnak, és segítségükkel az akadályokat is könnyebben veszik.” A kimutatások szerint sok pozíció a jövőben is megmarad, csak rengeteget változik, ezért fontos a rugalmasság megőrzése és az alkalmazkodás a szakmán belüli újításokhoz. „Régen az egyetemen megszerzett tudásunk 15–20 évig elég volt, ez ma öt évre rövidült le. Tudom, ijesztően hangzik, a legfőbb kérdés viszont az, hogy ettől leblokkolunk-e, vagy továbbhajt bennünket a kíváncsiság.”

Krisztián leginkább azt hangsúlyozza, mennyire bizonytalan az emberiség jövőképe.

Szerinte valószínűleg inkább a humanisztikus képességek erősödnek meg, amikre régebben kisebb hangsúly helyeződött, a legfőbb erősséggé pedig az önismeret válik. „Elsősorban a jövő kiszámíthatatlansága miatt lesz fontos kompetencia, hiszen azt se tudjuk, lesz-e napsütés, levegő, tudunk-e eleget enni, inni. Ebben a zűrzavarban egyetlen dologba kapaszkodhatunk majd: saját magunkba. A társadalom egyelőre nincs ezzel tisztában, minket a kutya nem tanított önismeretre, pedig nagyon fontos lenne kaotikus jelenünkben is.” Krisztián szerint a járvány óta hallani, hogy a munkaalapú társadalom véget ért, és valami egészen más következik. De hogy mi az, arról csak nagyon halvány elképzelések lehetnek. „Az ipari forradalom óta munkaalapú társadalomban élünk, és bevallom őszintén, fogalmam sincs, milyen a következő, digitális társadalom, hogyan fogunk megélni, hogyan készítsük fel rá a gyerekeinket.” Ugyanakkor nem veszíti el az optimizmusát. „A nagy változások előtt álló emberiség mindig vitázik, mindig tele van szorongással, félelemmel. Nem kell pánikba esni, ez a fajunk velejárója, mindig így csináltuk, és most is meg fogjuk oldani.”

SZÜLŐI FEGYVEREK

„A szülők sokszor panaszkodnak, hogy egyszerűen nincs mintájuk a jó megoldásokra, nem tudják, mit kell csinálni – meséli Dorottya. – Tény, hogy ma nagyon más a dolguk, mint a korábbi generációknak: a digitalizálódás, a gyors változások a gyerek pici korától más helytállást követelnek. A felnőttek sokszor tehetetlenek, nem tudnak hova fordulni, és mi ebben próbálunk irányt, kapaszkodót adni nekik.” Krisztián az önismeret és a tudatosság fontosságát hangsúlyozza. „Én tényleg hiszek abban, hogy ha tömegesen elkezdenénk önismeretet tanulni, akkor nagy változások lennének. A szülők mind azt akarják, hogy a gyerekük boldog legyen, de ha ők sem tudják, hogyan kell boldognak lenni, mégis miképpen adnák át? Ezért kéne olyan dolgokat elsajátítaniuk, amik régebben nem voltak túl fontosak.” Szerinte azt is mindenképp tudatosítanunk kell önmagunkban, hogy nem a mi hibánk, ami történik, nem tehetünk a kialakult helyzetről.

Az Edisonplatform a szülők megsegítésére minden évben összegyűjt száz innovatív szervezetet, amelyek leginkább a fent említett humanisztikus kompetenciákat erősítik, és izgalmas, gyerekbarát, iskolán kívüli foglalkozásokat tartanak. A szervezeteket egy szakértői csapattal – a Gondolkodó Körrel – választják ki, majd igyekeznek őket láthatóbbá tenni, és összekapcsolni a szülőkkel. De ahogy Dorottya kiemeli, az Edison más programjaival is a családokat támogatja, van például saját podcastjuk vagy könyvlistájuk. „A szülőknek adunk informatív tartalmakat, hogy tudják, hova kell fordulniuk, de közvetve a gyerekeken segítünk ezzel.”

Az Edisonplatform sokféle szakértőt alkalmaz. Dorottya jogász végzettségű, Krisztián pedig generációkutató, de a Gondolkodó Körben van több pszichológus, kommunikációs szakértő, közgazdász, HR-es, pedagógus, művész, író, jövőkutató, fenntarthatósági szakértő. „2019 óta működünk együtt velük, és minden szakmai tartalmat ők igazolnak vissza – mondja Dorottya. – A szervezet mögött természetesen üzleti döntéshozók is állnak, mi pedig arra ösztönözzük őket, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a gyerekek és a munka világában, mert a ma kisiskolása 15 év múlva náluk fog kopogtatni, és nem mindegy, milyen képességekkel rendelkezik. Szerencsére egyre több cég érti ezt meg.”

A kérdésre, hogy mire a legbüszkébb, gondolkodóba esik. „Én tényleg nagyon szeretem, amit csinálok – mondja végül. – Minden évben kétszer van Edison 100 brunch, amikor a szervezetekkel egymás programjait próbáljuk ki, és büszke vagyok a 21 lecke 21. századi szülőknek elnevezésű hírlevelünkre is, amit a gondolkodó körös szakértők írnak. Befogadható, érthető a nyelvezete, a szülők remek tippeket nyerhetnek belőle – én is, mivel szintén szülő vagyok. Több mint 5000 feliratkozónk van már, és nagyon sok jó visszajelzést kapunk.” Amikor a konkrét tanácsok kérdését firtatom, Dorottya több példát is felhoz. „A kritikus gondolkodás az álhírek korában nagyon fontos kompetencia. Az egyik 21 lecke pont arról szól, mennyire hasznos alapvető döntési folyamatokba bevonni a gyereket egész pici korban is, például hogy hova menjen a család nyaralni. Az érzelmi intelligencia fejlesztése szintén lényeges az emóciók megnevezésével: például ha látjuk, hogy a gyerek mérges vagy rosszkedvű, olyankor mondjuk ki, hiszen így tanul meg az érzelmeiről kommunikálni. Lehetsz szomorú vagy mérges is, gyere, beszéljük meg.”

A folytatás és a teljes cikk az ÉVA magazin téli lapszámában olvasható! Már kapható!

Galériánkban 6 jelet mutatunk a gyerekrajzokon, amik azt jelzik, hogy valami nincs rendben!