JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma
most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

12 jel, hogy teljesen kiégtél, és megbetegít a munka – Milyen fázisokon mész át?

Borítókép: 12 jel, hogy teljesen kiégtél, és megbetegít a munka – Milyen fázisokon mész át? Forrás: Getty Images (Westend61)
Sokszor érzed magad fáradtnak, fásultnak, kimerültnek, és az a munka, ami eddig örömet okozott, mostanra inkább csak nyűg? A kiégés egy folyamat, aminek a vége a munkahelyed elvesztése is lehet, elmondjuk, mire figyelj!

A kiégés fogalmát először Herbert Freudenberger amerikai pszichológus vezette be az 1970-es években. Eleinte a kimerült, motiválatlan egészségügyi szakemberekkel – orvosokkal, ápolókkal – kapcsolatban használták, majd később foglalkozási körtől függetlenül is elterjedt a kifejezés.

Mi a kiégés?

Az utóbbi időben egyre többet hallani a kiégésről, de mit is jelent pontosan? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint a kiégés munkahelyi túlterheltségből adódó mentális és pszichés fáradtság, fásultság. Erre az állapotra jellemző a krónikus fáradtság, a kimerültség, a motiválatlanság, a negativitás, valamint a sikertelenség érzése. A kiégés befolyásolhatja a mentális, a fizikai és az érzelmi állapotunkat is, és általában akkor jelentkezik, amikor túlterheltek vagyunk a munkahelyen, amikor úgy érezzük, nem tudjuk tartani az elvárt tempót.

Amikor kiégünk, nincs elég energiánk, motivációnk, ráadásul akkor is, ha sok a munka, egyszerűen nem tudjuk rávenni magunkat arra, hogy dolgozzunk. A szakemberek szerint azonban a depressziót sokszor összekeverik a kiégéssel, mivel egyes tünetek hasonlóak lehetnek – mint például a kimerültség érzése, a napi rutin elvégzésének nehézsége –, de lényeges különbség van a kettő között. A kiégés kizárólag a munkánkra van hatással, miközben a depresszió átszövi az életünk minden területét a reménytelenség, az értéktelenség, valamint a tehetetlenség tartós érzésével.

Forrás: Getty Images (Westend61)
A kiégés kizárólag a munkánkra van hatással.

A kiégés 5 fázisa

Az alacsony önbecsülés, az irreális munkahelyi elvárások, a stressz és a megbecsülés érzésének elmaradása egyenes út lehet a kiégéshez. Nem hirtelen alakul ki, hanem egy folyamat: az elején szinte észrevehetetlenek a jelek, és ahogy telik az idő, úgy válhatunk egyre fásultabbá. A szakemberek 5 fázist különböztetnek meg, dr. Paula Redmond klinikai szakpszichológus a következők szerint határozza meg:

1. Idealizmus fázisa

Az elsőt nászutas szakasznak is hívják, mert ilyenkor tele vagyunk energiával, és optimistán, kifejezetten nagy energiával állunk a kihívások elé. Legyen szó egy új munkáról, vagy egy új projektről, ebben az időszakban hatékonyak, kreatívak vagyunk, és jellemzően túlvállaljuk magunkat.

2. Realitás fázisa, a stressz megjelenése

Ahogy az újdonság varázsa elmúlik, a túlvállalás okozta stressz is megjelenik. Ilyenkor érdemes figyelni a fizikai vagy mentális jeleket: nehezebb fókuszálni, kevésbé leszünk eredményesek a feladatokban, és fizikai fáradtságot is érezhetünk, alvászavarral is küzdhetünk. Ha ezen a ponton ki tudjuk használni a pozitív megküzdési stratégiákat, képesek leszünk egyensúlyban maradni, és a legtöbb nap továbbra is elégedettek leszünk a munkánkkal. Ha viszont nincsenek eszközeink az egyensúlyban maradáshoz, a krónikus stressz fázisával számolhatunk.

3. Kiábrándulás, krónikus stressz fázisa

Idő kérdése, és eljön egy olyan pont, ahol a stressz tartóssá válik. A határidők be nem tartása, a feladatok halogatása és ennek következtében a bűntudat jellemző erre a szakaszra. Gyakran érezhetünk frusztrációt, idegesíthetnek a kollégák – azok is, akikkel eddig semmi gondunk nem volt –, és a magánéletünkre is hatással lehet a munkahelyi sikertelenség.

4. Frusztráció fázisa

Ez az a fázis, amikor elérjük a saját korlátainkat, és már nem tudunk úgy működni, mint általában. A munkahelyi problémák felemésztenek, apátiába esünk, extrém önbizalomhiány jelentkezhet, és a fizikai tünetek is intenzívebbé válhatnak: krónikus fejfájás és gyomorproblémák is jelentkezhetnek. Ekkor már a barátok és a családtagok is viselkedésbeli változásokat vehetnek észre rajtunk.

5. Teljes kiégés

Ha nem kérünk segítséget, és nem foglalkozunk a kiégéssel, a mindennapi életünk részévé válhat, és végül szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. Ekkor már a krónikus mentális és fizikai fáradtság is akadályozza a munkavégzést, és veszélybe kerülhet az állásunk is.

Forrás: Getty Images (Virojt Changyencham)
A kiégésre megoldás lehet minimum 2 hét szabadság!

A kiégés legjellemzőbb tünetei

A kiégés tünetei attól függően változnak, hogy a kiégés mely fázisában vagyunk. A szakemberek szerint általában a következő 3 tünetet érdemes szem előtt tartani:

Kimerültség: a fáradtság ilyenkor szellemi és fizikai szinten is jelentkezik. Az energiánk elillan, és helyét a tartós kimerültség veszi át.

Deperszonalizáció: a deperszonalizáció, azaz az elkülönültség kifejezetten fájdalmas tud lenni. Közömbössé válunk, ironikusan, keserűen szemléljük a világot, nem veszünk részt semmilyen munkahelyi eseményen, csapatépítőn, nem keresünk kontaktot a kollégákkal. A kommunikációnk sem hatékony – nem tudjuk megértetni magunkat a kollégáinkkal.

Csökkenő teljesítmény: ez akkor nyilvánul meg, amikor úgy érezzük, hogy a munkánk nem elég jó. Ilyenkor még abban a munkában is elveszíthetjük az örömünket, amit korábban örömünket leltük, a kreativitásunk alábbhagy, és nehezebbé válik a koncentráció.

A kiégés tünetei fizikai, érzelmi és viselkedésbéli formában is megjelenhetnek.

Fizikai tünetek:

  • fáradtság
  • alvászavar
  • az étvágy csökkenése, vagy épp ellenkezőleg: habzsolás
  • fej- vagy izomfájdalmak

Érzelmi tünetek:

  • motiváció hiánya
  • önbizalomhiány
  • kudarc
  • magányosság
  • általános elégedetlenség

Viselkedésbeli tünetek:

  • a társaság kerülése
  • a kötelességek nem teljesítése
  • munkával kapcsolatos dühkitörések

Hogyan lehet kilábalni a kiégésből?

A jó hír az, hogy léteznek módszerek arra, hogy leszámoljunk a kiégéssel, és újra megtanuljuk élvezni a munkát. Először is őszintének kell lennünk magunkhoz, és fel kell ismernünk a kiégést, mert úgy nehéz előrelépni, ha nem látjuk a problémát.

Második lépésként érdemes beszélni a főnökünkkel, elmondani neki milyen nehézségekkel küzdünk, és szabadságot kérni – legalább 2 hetet. Ez alatt az idő alatt kicsit el tudunk távolodni a munkától – ha van rá lehetőség, a legjobb, ha valahova elutazunk.

A kiégés kezelése során fontos, hogy megtaláld a munka és a magánélet egyensúlyát, és megtanulj nemet mondani, hogy elkerült a túlvállalást. Időt kell szánnod magadra is, amibe az is beletartozik, hogy napközben, a munkahelyen szüneteket tartasz, kimész kicsit levegőzni, kávézol egyet, beszélgetsz a kollégákkal. Sajátíts el különböző stresszkezelési módszereket, vannak olyan légzéstechnikák, amik a stresszkezelésben nagy segítségedre lehetnek.

Ha azt érzed, túl nagy falat a kiégést egyedül megoldanod, bátran fordulj szakemberhez. Hidd el, nem te leszel az első, aki ilyen problémával keres fel pszichológust, coachot, terapeutát. Egy szakember segíthet kidolgozni a számodra legjobb megküzdési stratégiát, hogy aztán az életed helyre billenjen.


Forrás 1.