X-bár. Egy nagy utazóládára festettétek fel ezt a nevet, amit a fellépéseitekre is magatokkal visztek. Te mit jelent ez a név? Miért ezt választottátok?

Sokat gondolkodtunk, amikor nevet választottunk. Szerettünk volna egy könnyed, sokak számára fogyasztható, szórakoztató, több stílusban játszó csapatot. Megalakulásunkkor zömében akusztikus hangszereken adtuk elő dalainkat. Úgy gondoltuk, hogy leginkább bárokban lépünk majd fel. A felmerülő igények miatt ez a koncepció később megváltozott. Zenekarunk minden tagja külön egyéniség. Hat tag, hat személyiség. Az X-Bár névvel ezt a sokszínűséget szerettük volna hangsúlyozni. No és egy kicsit az X-faktort is. De persze csak szerényen.

Valahol azt olvastam, hogy a megalakulásotok után néhány nappal már fel is léptetek. Ez azért nagy teljesítmény! Hogyan érintett meg a zene?

Már 3 hónapos koromban kiderült, hogy nagyon muzikális vagyok. Amikor zenét hallottam, azonnal mozogni kezdtem. Édesapám ezt nagyon élvezte, sokszor fütyörészett nekem, és mosolyogva figyelte a reakciómat. Sokat jelentett nekem, hogy óvodás koromban már néptáncra járhattam, itt ismerkedtem meg a népzenével, ami meghatározóvá vált életemben, formálta zenei ízlésemet. Nincs is gyönyörűbb egy magyar népdalnál! Esetleg kettő népdal.

A népdalok világából indultál tehát.

Sok népdal versenyen vettem részt. Emellett iskolai rendezvényeken szerepeltem, szavaltam, mesét mondtam. Egészen kamaszkoromig, amikor hirtelen egyre szégyenlősebb, és izgulósabb lettem. Így felhagytam a szerepléssel egy időre. Később, már 2010-től, énekeltem a kunszentmiklósi Zak zenekarban vokálosként, azután alapítottuk meg a Zacc zenekart, ami népzenei feldolgozásokkal örvendeztette meg a közönséget. Nagy hatással volt rám a Csík zenekar és Ferenczi György is. Mindkét formációnak van szabadszállási kötődése. A Zacc együttessel készítettünk egy akusztikus albumot Még azt mondják címmel, majd később egy 5 számos demót, rockosabb feldolgozásban. Ennek Keresztül a világot címet adtunk. Ezeket sajnos kiadni még nem tudtuk, de sokat koncerteztünk. Többek között Erdélyben is volt szerencsénk bemutatkozni. A Zacc mellett viszont szerettünk volna egy olyan formációt létrehozni, ami más stílusokat is felvonultat.

Így jutottál el az X-Bárig?

Igen. Férjemmel, Gáborral, 16 éves koromban hozott össze a sors. Ő egy helyi rock zenekar gitárosa volt. Ők koncerteztek, én pedig mindig énekelgettem a népdalaimat – otthon. Szóval a stílusunk akkor még elég távol állt egymástól. El sem tudtuk képzelni, hogy együtt zenéljünk. Aztán egyre több zenekarnál láttuk, hogyan is ötvözik a népzenét más stílusokkal. Ekkor eljött az én időm, és kedvenc népdalaimat Gábor kezdte lekísérni. Először ketten játszottunk, aztán egyre bővült a csapat. Több formáció vezetett végül is a mostani X-Bár felállásig.

Petőfi és más magyar költők verseit dolgozzátok fel. Mi alapján választotok költeményt?

Szabadszállási a zenekar, tehát számunkra nagyon fontos, hogy méltóképpen emlékezzünk meg városunk szülöttéről, Petőfi Sándorról. Szeretnénk verseit zenés formában is közelebb vinni a hallgatókhoz. Fontos a versek mondanivalója, szerelemről, szabadságról, családról, politikáról, szenvedélyről, amik a mai napig sem veszítették el aktualitásukat. Továbbá József Attila verseiből is vannak zenés feldolgozásaink, akinek szintén van városunkhoz kötődése, hiszen nagyapja itt élt, a híres Dörmögő házban, ahol a költő maga is emlékezetes, szép napokat töltött.

A hangzásvilágotok egészen egyedi. Fülbemászó módon ötvözitek a dzsesszes-népies-rockos formát. Melyik stílusban érzed leginkább otthon magad?

Szeretnénk, ha dalaink között sokan találnának kedvükre valót stílusban, hangzásban, mondanivalóban. Mint már említettem a zenekar tagjai annyira különbözőek, mindenki más műfajt kedvel. Szerencsések vagyunk mégis, hogy tudunk együtt dolgozni, és kompromisszumra képesek vagyunk. Ezért jelenik meg oly sok hangzás. Ebben tökéletes partner Hajdú István énekes társam. A vokálokkal tovább színesítjük a palettát. Nem tudnék egy stílust kedvencként kiemelni, mindben megtalálom magam.

Nem titok, hogy szabadszállási együttes vagytok. Mennyire határoz meg benneteket az alföldi környezet?

Kis városban élünk, mondatni, hogy kevés az előadó. Ez az egyik oka annak, hogy nagyon sokféle rendezvényre hívtak meg bennünket. Születésnapokra, esküvőre, iskolai, óvodai rendezvényekre például. Ezekre különböző feldolgozás dalokkal készültünk. Ennek köszönhetően mostanra már nagyon széles a repertoárunk. Máskülönben a szülőföld szeretete az, ami mindannyiunkat összeköt. Fellépésünk 90 százaléka a Kiskunságban zajlik. Ezer év című számunk szövege például Müller Zoltán szabadszállási amatőr költő tollából származik.

Nehéz egy szem nőként érvényesülni öt karakán férfi között?

Igen is, meg nem is. Négy gyermekem van, három fiú, egy lány. Szóval edzett vagyok. Úgy érzem, nem érhet már meglepetés. Bár sok mindent megosztanak velem is a fiúk, köztük néhány olyan dolgot is, amiről nem biztos, hogy tudni szeretnék. Ezt leszámítva örülök, hogy szinte egy család vagyunk. Együtt járunk szórakozni, együtt töltjük az ünnepeket, szóval az X-Bár több, mint zenekar.

Hogyan születik nálatok egy dal?

A dalok elkészültében Gábor, a zenekar vezetője vállalja az oroszlánrészt. Ő a zenekar mindig aktíc gitárosa, motorja. Tele van tervekkel, ötletekkel. Megosztja velünk a gondolatait, és ezután kapcsolódunk be mi, többiek és közösen formáljuk a dalt.

Milyen terveitek vannak az elkövetkezőkre?

Szeretnénk stúdióba vonulni, és felvenni a saját dalainkat, így bővítve a repertoárunkat. Azt is szeretnénk, hogy a fellépéseinken a műkedvelő, és a könnyűzenét kedvelő közönség igényeit is ki tudjuk elégíteni. Nem utolsó sorban pedig szeretnénk átadni azt az örömöt, amit nekünk jelent a zene szeretete.

X-Bár Zenekar tagok

Hajdú István ének, vokál

Bajusz Tünde ének, vokál

Bajusz Gábor gitár

Németh Gábor basszusgitár

Puskás Róbert billentyűs hangszer

Strohbach Miklós dob

Vannak Hollywoodban olyan sztárok, aki megpróbálkoztak a zenéléssel, de végül nem jött be nekik ez az irány: