Lássuk hát öt klasszikus kedvencünket friss, spirituális megvilágításban!

Petőfi Sándor – 1823. január 1., Bak

A Bak jegyében születetteket gyakran tartják ambiciózusnak, szorgalmasnak, dimanikusnak és becsvágyónak, akik csak úgy halmozzák a sikereket. Nos, ez száz százalékig stimmel Sándorunk esetében, aki messze legismertebb poétánkká vált – tízből kilenc ember vágja rá a „mondj egy magyar költőt” felszólításra az ő nevét. Petőfi egész jól keresett irodalmárként, ráadásul a jogtisztaságra is igen érzékeny volt, szóval meglehetősen komolyan vette önmagát. A Bakokra gyakran mondják azt is, hogy komolyak, megfontoltak, óvatosak és tartózkodóak – nos, ez Petőfire talán már kevésbé igaz.

Ady Endre – 1877. november 22, Skorpió

A magyar Ugaron költője épphogy beleesett a Skorpióba – hordozza is jó néhány jellegzetességét. A „legrosszabb jegy” ezen birtoklóját iszonyatos energiák mozgatták, nehezen találunk még egy irodalmárt, aki ennyi mindent csinált volna ekkora elánnal, és a munka mellett persze utazni, csajozni és mulatni is bőven volt ideje. Ady Endre óriási költői sikereket ért el, miközben megosztó, imádni- és gyűlölnivaló személyiség maradt, és máig ő az irodalomtankönyvek egyik legnépszerűbb fejezete.

Babits Mihály – 1883. november 26, Nyilas

Babits az, ami Ady kis híján lett. Az érzékenység, az esznék és ideálok keresése, a lelkesedés, a hit és a szabadságvágy egy az egyben illik a Jónás könyve költőjére, bár a tipikus Nyilasnál jóval introvertáltabb: csak nagy erőfeszítéssel tudta legyőzni befelé fordulós belső késztetéseit, mert a harmincas évek végén nem tudott volna többé tükörbe nézni, ha nem szólal fel nyilvánosan a terjeszkedő fasizmus ellen.

József Attila – 1905. április 11, Kos

Sokak szerint a Kosok bátrak, tettre készek, határozottak, önfejűek, és hebrencsek. Keresik az új helyzeteket, őszinték, ugyanakkor hajlamosak az önzésre is. Életrajzát olvasgatva József Attila valóban nem lehetett könnyű ember, elhatalmasodó pszichiátriai betegsége elől pedig a balatonszárszói vonat alá vetette magát. Verseiben tárul fel ennek a zseniális alkotónak utánozhatatlan tehetsége, amelyben minden bizonnyal szerepet játszik azon Kostulajdonság, hogy egyáltalán nem hagyta magát befolyásolni.

Szabó Magda – 1917. október 5., Mérleg

Nehogy már csak férfiak jussanak fel a listára! Az Abigél és a Régimódi történet írója tipikus Mérlegként valószínűleg törekedett a harmóniára: ezt mutatja például hosszú és kiegyensúlyozott házassága Szobotka Tiborral. A lustaság mint jellemző Mérlegtulajdonság azonban biztosan nem illik rá, tanúsítja ezt a sok-sok regény, dráma és egyéb írások végeláthatatlan láncolata, amelyek Szabó nevét a legismertebb magyar írók közé repítették.

Képek: Wikipédia: Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila