Akkor és most: csodálatos régi és mai fotók 9 tévé- és rádióbemondóról
A bemondói szakmának a 20. század második felében évtizedeken át óriási jelentősége volt. A bemondók igazi sztároknak számítottak, családtagnak, főleg azok, akik a tévé képernyőjén ismertették a következő műsort vagy olvasták fel az esti mesét. De a rádióbemondók is óriási hatással voltak – és még mindig vannak – a nép mindennapjaira akkor is, ha arcról ritkán ismerjük fel őket.
A bemondók személyét, főleg annak idején, sokféle legenda övezte, majdnemhogy sztárkultuszról lehetett beszélni, csak persze úszómedencés villák és egyéb luxuskellékek nélkül. Ez nem csoda, hiszen a 80-as évek végéig nem volt minden nap adás, és amikor volt, akkor is legfeljebb kétféle műsor közül választhattunk – vagyis ha akartuk, ha nem, mindig ugyanazok az arcok jelentek meg a nappalinkban. A sztárkultuszt tragikus körülmények is erősítették: jó néhányan a közszeretetnek örvendő bemondók közül idő előtt, túl fiatalon távoztak közülünk.
A bemondók érdemei nem korlátozódtak a szép magyar szövegmondásra: sokan közülük műsorvezetőként még ismertebbek lettek, és olyanok is akadnak, akik szakmát váltottak, amikor lekerültek a képernyőről. Előfordulnak néha nagy visszatérések is, például ebben a (szerintünk eléggé kínos) videóban 1998-ból, amelyben a Magyar Televízió bemondónőinek legjava megmutatja, milyen jó, hogy általában inkább a beszédhangjukat zengetik az énekhangjuk helyett:
Most pedig következzen néhány ismert, ma is élő bemondó, ahogy a 60-as évektől fogva láttuk őket a képernyőn – és az is kiderül, hogy néztek ki akkor és most: