Internetfüggő gyerekek – mikor lépjen közbe a szülő?

Borítókép: Internetfüggő gyerekek – mikor lépjen közbe a szülő? Forrás: Jessica Lewis / Pexels
Míg kisgyermekkorban igyekszünk minimalizálni számukra a képernyőidőt, iskolás kortól kezdve megkerülhetetlenül az életük részéve válik. Felmérések szerint a kamaszok napi szinten 1-2 órát interneteznek, és egyre többen vannak, akik akár napi 4 órát lógnak online. Utóbbi tábort szokták illetni a netfüggő vagy telefonfüggő kifejezéssel, bár szakemberek hangsúlyozzák, hogy klinikai értelemben ilyen betegség nem létezik. De akkor mégis honnan tudhatjuk szülőként, hogy milyen határokig számít normálisnak a gyerekek internethasználata, és mikor érdemes közbeavatkozni? Pszichológus tanácsai következnek.

Az internetfüggőség fogalma már a kilencvenes években bekerült a köztudatba, és azóta is makacsul tartja magát, hogy ha valaki sokat lóg online, ráfogjuk, hogy netfüggő. A szakemberek viszont inkább problémás internethasználatnak nevezik azt a jelenséget, amikor valaki képtelen meglenni a világháló nélkül. Az viszont tény, hogy a videójátékok és különböző netes alkalmazások alapvetően a függőségre építenek. „A játékokat és az alkalmazásokat úgy tervezik, hogy a lehető legnagyobb mértékben lekössék a gyerekek figyelmét, és olyan beépített önjutalmazó rendszert tartalmaznak, ami még a felnőttek önkontrollját is próbára teszi. Nehéz megálljt parancsolni a folyamatos görgetésnek, mert az agyunk keresi és szereti az újszerű, stimuláló dolgokat” – mondja dr. Tárnok Zsanett a Mindennapi Pszichológia Magazin legújabb számában.

Érdekes, hogy miközben külső szemmel úgy látjuk, a fiatalokat beszippantja az online tér, az internethasználatot vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy gyakran felületes és megosztott figyelem jellemzi az online tartalomfogyasztást. Ez pedig offline is koncentrációszavarokhoz vezethet, ha ugyanis folyamatosan felületesen köteleződnek el az ingerek felé, nem tudnak például olyan elmélyültebb tevékenységeket végezni, mint amilyen az olvasás. „A jó hír az, hogy csak a lehetőséget, nem pedig a képességet veszítjük el. Vagyis megfelelő tudatossággal és jó szokások kialakításával visszaszerezhetjük azt” – írja a szakértő.

Forrás: Compare Fibre / Pexels
A szülők 20%-a egyáltalán nem korlátozza, mennyi időt tölthet gyerekük online.

Mennyi a túl sok?

Emlékszem, gyerekkoromban apukám megszabta, mikor és mennyi időt tölthettünk a számítógép előtt, először a különböző játékokkal, majd a világhálón. Nem hiszem, hogy tisztában lett volna a netezés veszélyeivel, csupán ösztönösen ráérzett, hogy muszáj ezt korlátok közé szorítani. Persze könnyű helyzetben volt abból a szempontból, hogy hosszú évekig egyedül az ő íróasztalán volt számítógép, az okostelefonok pedig még csak maximum a sci-fi filmekben léteztek. Ma már viszont általános iskolától kezdve egyre több gyerek rendelkezik saját mobillal, tablettel, laptoppal, így nehezebb határokat szabni az online tevékenységeknek.

Azt is nehéz eldönteni, hogy egyáltalán mikor jön el az a pont, amikor szülőként közbe kell avatkozni, hiszen saját gyerekkori normáinkba nem kapaszkodhatunk ezen a téren. Dr. Tárnok Zsanett szerint amennyiben a gyereknek vannak érdemi offline szociális kapcsolatai, teljesít az iskolában, esetleg még sportol is, biztos, hogy nem beszélhetünk függőségről, inkább normális, serdülőkori viselkedésről. „Félrevezető lehet annak a megítélése, hogy sok időt töltenek-e gyerekek, kamaszok a neten, hiszen többnyire az életkoruknak megfelelő tevékenységeket végeznek, amelyeket a szülők régebben offline végeztek: társalognak, vásárolnak, zenét hallgatnak, házi feladatot készítenek, filmet néznek, játszanak. Tulajdonképpen ez az új módja a fiatalok kultúrájának, a kortárskapcsolatok fenntartásának és az azokban való részvételnek.”

Forrás: Julia M. Cameron / Pexels
A pandémia óta a gyerekek 85%-a használja iskolai feladatok megoldásához az internetet, de majdnem ugyanennyien neteznek kapcsolattartás céljából is.

Tényleg depresszióhoz vezethet a sok netezés?

A koncentrációs zavarok, a fizikai aktivitás és a társas kapcsolatok visszaesése mellett a túlzásba vitt netezés, mobilozás másik veszélye, hogy negatív hatással lehet a gyerekek mentális állapotára. A túlzott mértékű videójátékozás és közösségimédia-használat összefügg ugyanis többek között a szorongás, a depresszió és a szerhasználat gyakoribb előfordulásával. „Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a TikTok vagy az Instagram miatt lesz valaki depressziós. Ez inkább azért következhet be, mert az online kapcsolatok kevésbé kielégítőek, és emiatt a fiatalok szociálisan elszigeteltnek érzik magukat. Sok idejük elmegy azzal, hogy megalkossák a tökéletes posztokat, így nem marad már idő és energia az önbizalmat építő, feltöltő tevékenységekre.”

Dr. Tárnok Zsanett szerint már csak ezért is fontos, hogy koncentráljunk az online és offline világ közti egyensúlyra. Ha pedig gyermekünkön hangulati vagy egyéb negatív tüneteket észlelünk, akkor először is beszélgessünk vele az internethasználatról, az online térben tapasztaltakról, és ha esetleg úgy érezzük, nem oldódik meg a probléma, ne várjunk a segítségkéréssel.

Az internetezés kontrollálása persze csak egy a sok kihívás közül, amellyel a kamaszok szüleinek meg kell küzdeniük. Az alábbi galériában olyan könyveket találsz, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot: