A Gyereklélek magazin korábbi cikke.

Az alábbi hat módszer közül valami biztos működik, de magunknak kell meghatároznunk, miért éri meg vállalni a konfliktust. Ross W. Greene amerikai gyerekpszichológus ezt kosármódszernek nevezte: szortírozni kell, mi az, amihez mindenképp ragaszkodunk (pl. biztonsági öv bekötése), miről dönthet a gyerek (pl. autós vagy dinós zokni), és mi az, aminél adott esetben köthetünk észszerű kompromisszumot (nézhet-e még egy Dr. Plüssit).

1. Cadre, a francia csodafegyver

A francia nevelési módszerek az utóbbi években kaptak nemzetközi publicitást. A cadre kifejezés kiszámítható kereteket takar, ahogyan a Párizsban élő Pamela Druckerman, a Nem harap a spenót szerzője írja könyvében. A kereteket szigorúan és tekintéllyel tartatják be a szülők, magyarázkodás nélkül. Szerintük ha a gyerek túl sok választási lehetőséget kap, nem tud dönteni, összezavarodik, és kitör rajta a hisztéria.

2. Tankolás

A népszerű amerikai gyermekgyógyász, Harvey Karp ajánlotta, hogy a szülő a nap folyamán többször – de sohasem a hisztihez kapcsolódva – szenteljen kizárólagos és zavartalan figyelmet a gyereknek, hogy az ne dühös követelőzéssel próbálja aztán megszerezni a napi figyelembetevőjét.

3. Napi ritmus

Ha a napnak van egy kiszámítható menete, következetesen betartott szabályokkal, az biztonságot, stabilitást ad a gyereknek.

4. Feszültségcsapolás

Ahogy a felnőtteknek, úgy a gyerekeknek is ki kell ereszteniük a gőzt. Egy óra futkosás a szabadban segít, hogy a gyerek ne egy időzített bomba legyen. A meseolvasás pedig az érzelmek feldolgozásán keresztül vesz részt a stresszlevezetésben.

5. Előrelátás

Ha elmegyünk otthonról, müzliszelet, innivaló legyen nálunk, mert az éhes, szomjas gyerek könnyebben kiborul. Ugyanilyen fontos felkészülési időt hagyni neki a változásra (még két alvás, és az őszi cipőt kell felvenni; még öt csúszás a játszótéren), rizikós helyzetek előtt megállapodni vele (a boltban nem veszünk édességet, de dobozos almalevet választhat). Régi trükk a dac kivédésére, hogy hisztigyanús kérésünket választási lehetőségnek álcázzuk („egyedül vetkőzöl a fürdéshez, vagy segítsek?”). Persze arra nehéz felkészülni, ha egy gyerek azért kezd raplizni, mert a kerek asztalnál a sarokra szeretne ülni.

6. Villámhárítás

Meg kell próbálni az első dacos reakció után, de még a hiszti kitörése előtt tompítani a drámát anélkül, hogy engednénk az álláspontunkból. Kell hozzá némi kompromisszumkészség (chipset nem lehet enni ebéd előtt, de répát igen), és pár kommunikációs trükk („ha most hazamegyünk a játszóról, még lesz idő kirakózni a vacsi előtt”, „ha sietünk a fürdéssel, lesz idő a mesére”).

Ezekkel a kültéri játékokkal hosszan elfoglalják magukat a gyerekek és volt-nincs hiszti. Nézd meg a galériánk!