Ahogy a Netflix megreformálta a sorozatgyártást és ezáltal közvetett módon magát a tévézést is, úgy a hangoskönyvekkel és még inkább az internetes podcastekkel a rádiózás is újra aranykorát éli világszerte. A hangjátékok is – vagyis az irodalmi művek puszta felolvasását meghaladó, illetve gyakran kifejezetten a hangzó közegre írt alkotások, amelyeken komoly stáb, rendező, dramaturg, színészek dolgoznak – újra megtalálták a maguk közönségét és népszerűségük az egész világon újra növekedni kezdett a TV elterjedésével kezdődött és 30-40 éven át tartó hanyatlás után.

A műfajnak Magyarországon is nagy hagyománya van: a ‘30-as években pl. Ottlik Géza is sokat tett azért, hogy itthon is magas színvonalú hangjátékok készüljenek; a Magyar Rádió berkeiben 60 éven át, 1951-től 2011-ig működő Rádiószínház pedig hatalmas anyagot hozott létre és halmozott fel a rádió archívumában – ez azonban a jogszabályi háttér miatt az egyszerű hallgatók számára jórészt nem hozzáférhető. 2014-től négy éveken át a Médiatanács által kiírt és 50 millió forintos keretösszegű Cserés Miklós pályázat volt a műfaj köldökzsinórja, ezt azonban tavaly már nem írták ki – reméljük, hogy idén más lesz a helyzet.

Hála a műfaj széles rajongótáborának, szerencsére az internet szegleteiben sok teljes hangjáték felvételére rábukkanhatunk. Mutatok öt olyat – régit is, újabbat is –, amiről úgy gondolom, hogy gyerekek és felnőttek számára is egyaránt élvezetes.

1. A ló, aki elvesztette a szemüvegét (1995)

Hannu Mäkelä finn író gyerekkönyve, amelyből ez a hangjáték is készült, 1984-ben jelent meg magyarul. A történet elég vicces és kicsit zavarbaejtő: adott egy ló, foglalkozására nézve irodalomkritikus, aki – mivel elveszíti az olvasószemüvegét –, kénytelen kimozdulni az értelmiségi lét elefántcsonttornyából. Miközben a történet szerint végig a szemüvegét keresi, útközben összebarátkozik egy sünnel, egy varjúval és egy kutyával – végül pedig ez a kis közösség néhány tehén segítségével tejgazdaságot alapít és még kiállítást is nyitnak a kutya fafaragványaiból (címe: Exhibicionista Art). A regényt Kopányi György alkalmazta rádióra és Vadász Gyula rendezte, a címszereplő ló pedig nem más, mint Rudolf Péter.

2. A félszárnyú tündérek völgye (1983)

Simai Mihály mesejátéka klasszikus disztópia, olyan, mintha Orwell 1984-ének gyerekváltozata lenne. A történet szerint a tündérek (afféle pegazusok, szárnyas lovak) száműzetésben élnek, mivel az emberek diktátora, „a nagy Maximilián” lebontatta a természetes lakóhelyükül szolgáló, varázserejű üveghegyet. Az üveghegy darabjait a király saját céljaira akarja felhasználni: pénztermő fákat akar a segítségükkel létrehozni, valamint a hegyből kinyert kristályokat beleszerelteti minden család TV-jébe, hogy azon keresztül megfigyelhesse őket. Az üveghegynek ráadásul afféle légtisztító hatása is volt, aminek híján a gyárak füstjének hatására a tündérek elveszítik a szárnyukat. A történet főszereplője, Mandikó (egy tündér) összefog Cipriánnal (egy ember), hogy megdöntsék a diktátor hatalmát. Tudom, hogy elég nyomasztónak hangzik, de én kisgyerekként is nagyon szerettem!

3. Időfutár (2012-2014)

Az Időfutárt talán nem is kell senkinek bemutatni, hiszen ez volt az utóbbi évtized egyetlen nagyszabású és sikeres ifjúsági hangjátéksorozata. Tasnádi István, Gimesi Dóra, Jeli Viktória és Vészits Andrea sci-fije – amely 2012 áprilisától kezdve ment minden hétköznap a Kossuth Rádión és összesen 210, egyenként tíz perces részből áll – annyira sikeres volt, hogy több regény, egy színházi változat és egy társasjáték is készült belőle. Az időutazós történet, amely főképp a 12-18 éves korosztályt célozza és amely eleinte a főszereplő Hanna és mozgássérült barátja, Zsófi közötti skype- és email-beszélgetéseken keresztül bontakozik ki, leginkább a csodálatos karakterei miatt érdekes – és bár a 100. rész környékére éreztem némi kifáradást, mégis óriási teljesítmény.

A gyerekszereplők csodálatosak, a felnőttek közül pedig legalább epizódszereplőként megjelenik a magyar színházi szakma színe-java Láng Annamáriától Scherer Péterig, Fullajtár Andreától Molnár Piroskán keresztül Péterfy Boriig. És ami a legjobb: az egész fent van a youtube-on!

4. Szegény Dzsoni és Árnika (1982)

A legkisebbeknek is tökéletes ez a Lázár Ervin-meséből készült hangjáték. A történet klasszikus népmesei elemekből dolgozik, azonban egy kicsit mindig másképp alkalmazza őket: Östör király nem annak adja a lányát, aki kiáll valamilyen próbát, hanem akit a lánya igazán megszeret (és ez talán még nehezebb!); Szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere pedig focicsapatot szervez az őt üldöző 13 betyárból. És a végén persze happy end!

5. A 13 Tökmindegymi (2006)

Vinnay András hangjátéka James Thurber A 13 falióra című meseparódiája alapján készült. Az alapszituáció szerint a rádióban dolgozó színészek még utoljára megpróbálnak – élő adásban és rögtönözve a történetet – összedobni egy hangjátékot. És a végeredmény, ha nem is éppen klasszikus módon, de tényleg egy mesejáték; kicsit olyan, mintha a Cartoon Network agyament rajzfilmjeinek világa lenne ez, csak hangjátékban. Itt tudjátok meghallgatni. A fáradt humor kedvelőinek ajánlom és azoknak, akik nem félnek, hogy a gyerekek eltanulják pl. azt, ahogy a két Miklós beszélget 9:25-től.

Ha pedig képet is szeretnétek – itt van 10 animációs mese, amiben komoly pszichológiai mondanivalót rejtettek el!