Játék az étellel, főétkezések helyett rágcsálnivalók, egyre szűkebb nadrágok... Soha annyi túlsúlyos gyerek és kövér ember nem élt még a Föld gazdagabb felén, és soha annyi pénzt nem költöttünk még diétákra, mint manapság. Nem árt időben észrevenni a jeleket, hogy még időben korrigálhassunk csemetéink étkezési szokásain. Most bemutatunk öt tipikus árulkodó jelet.

Fotó: Pinterest

1. Játszani kezd a tányérján található étellel.
Tipikus jele annak, hogy már nem éhes, sokan mégis azzal próbálják jó modorra nevelni a csemetét, hogy felszólítják: mindent meg kell ennie, amit a tányéron talál. Ez a tipikus szülői mondat sajnos nem sokat segít abban, hogy a gyerekek megérezzék, mikor laknak jól. Pedig az egyik legfontosabb feladatuk lenne megtanulni azt, hogy a testük szükségleteit tartsák szem előtt, ne a szülői utasítást. A megoldást az jelenthetni, ha ilyen esetekben adunk nekik pár percet arra, hogy eldöntsék, valóban éhesek-e még vagy sem, de semmiképp se követelőzzünk.

2. Amikor a következő étkezésre kerülne sor, láthatóan nem várja, esetleg meg is mondja, hogy nem éhes.
Sok szülő azt gondolja, hogy válogatós gyerekkel áldotta őt meg az ég, pedig csupán arról van szó, hogy túl sok rágcsálnivalót, snacket kap a főétkezések között. Míg évtizedekkel ezelőtt átlagosan egy snacket (csokit, csipszet, sós mogyorót, joghurtot, stb.) fogyasztottak el a gyerekek naponta, addig ma legalább hármat. Ráadásul nem csak mennyiségbeli, hanem minőségbeli különbségek is vannak: sokkal több ezekben az ételekben a cukor és a zsír, mint amennyire szükségük lenne. Korábban gyümölcsöt kaptak a gyerekek tízóraira vagy uzsonnára. Ma többnyire gyümölcscukorkát. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha nincs kedvük a vacsorához.

Fotó:Éva magazin/Europress

3. Egy-egy főétkezés tányéron található adagja a szülőkével vetekszik.
Szintén tipikus eset. A gyerekeknek nincs szükségük felnőttadagokra, az ideális mennyiség nagyjából akkora, mint a tenyered. Snackekre, tízóraikra vagy uzsonnákra vetítve pedig egy maréknyi legyen az irányadó.

4. Az első dolgod, amikor a gyerek ideges, stresszes, fáradt vagy nyűgös, hogy enni adsz neki.
Valójában nem ez a legfontosabb szükségletük ilyenkor, sokkal inkább egy ölelés, egy kicsivel több idő vagy egy kis innivaló (gyakran keverik össze ugyanis az éhséget a szomjúsággal). De az is lehet, hogy csak unatkoznak. Ilyenkor tilos étellel nyugtatni őket, ez a lehető legrosszabb, amit tehetünk. Próbáljunk meg inkább kérdezősködni, mi az, amire igazán szüksége van az adott pillanatban.

5. Csemeténk ruhái egyre szűkebbek, főleg mellkas- vagy deréktájékon, miközben a ruha hosszúsága megfelelő.
Sok szülő ott rontja el, hogy nem reagál az elhízás első nyilvánvaló jeleire. Olyan ez, mint a rózsaszín köd a szerelem idején, pedig ezek a legegyértelműbb jelei annak, hogy valamit változtatni kell az étkezéseken.