Rizikófaktorok és gondosság
Évente 2500 nő veszti életét Magyarországon mellrák következtében. Minden daganatos megbetegedés esetszáma sajnálatosan emelkedést mutat, az emlőrák sem kivétel.

Egy magával törődő, felelősséggel élő nő évente egyszer elmegy rákszűrésre a nőgyógyászhoz, aki anőgyógyászati vizsgálaton kívül elvégzi az emlő fizikális vizsgálatát is. Amennyiben valamilyen eltérést tapasztal, azonnal továbbküldi a pácienst: ha fiatalabb, ultrahangra, ha idősebb, akkor mammográfiás röntgenre.

45éves kortól 65 éves korig az évi mammográfiás röntgenvizsgálat az OEP támogatásával ingyenes, a szűrés időpontjáról elvileg levélben értesítik az érintett korú nőket. Szerencsére ma már egyre kevesebben dugják homokba a fejüket, és mind többen mennek el aszűrővizsgálatra.

Néhány évtizeddel ezelőtt a fizikális vizsgálaton kívül csak a mammográfiás röntgen állt az orvosok rendelkezésére, de ma már kiegészítő vizsgálatként az ultrahang, illetve a lézeres mammográfia tesz lehetővé precíz, alapos vizsgálatot.

Mit tud a röntgen, az ultrahang és a lézeres vizsgálat?
A röntgen a szövetek sugáráteresztő képessége, illetve ennek változása alapján segíti hozzá az orvost adiagnózishoz.

Az ultrahang az egész emlőstruktúra áttekintésére képes, látja, hogy milyenek a mirigyek, milyen azsírszövet. Egy ultrahangvizsgálat választ ad arra akérdésre, hogy amit tapintással érez az orvos, az valóban folyadékkal teli ciszta-e. A legújabb ultrahangos gépek a keringést is megmutatják: az úgynevezett Doppler-vizsgálattal megállapítható, hogy nincsenek-e kóros erek az emlőben.

A Magyarországon pár éve megjelent, amerikai fejlesztésű CT-lézer-mammográfia során az emlő erezettségét, vér- (vagyis hemoglobin-) tartalmát tekinti át a gép. Megmutatja a kóros érképződés következtében kialakult vértócsát, amely rosszindulatú elváltozásra utal. A vizsgálathoz semmi más nem kell, csupán néhány perc összpontosított türelem. Itt nincsenek káros röntgensugarak, így várandós nőket is meg lehet nézni vele, és az esetleges mellimplantátum sem akadályozza a teljes emlő átláthatóságát.

Bármely vizsgálati módszer mutasson is ki elváltozást az emlőben, a végleges diagnózist a mikroszkóp adja meg, vagyis biztosat acitológiai sejtmintavételből lehet kiolvasni.

A CT-lézer-mammográfiás vizsgálatot
a MeDoc Egészségközpontban végzik Magyarországon. Avizsgálathoz blúz és melltartó nélkül kell ráfeküdni aspeciális ágyra. Egy mell áttekintése 7 percig tart, a vizsgált személy semmit nem érez ezalatt. Mozdulni nem szabad közben. A radiológus kikérdezi a pácienseket a szüléseik számáról, a legutóbbi vizsgálatukról, a havi vérzésük időpontjáról. Óvatosan végigtapogatja a páciens két mellét, majd az ultrahangvizsgálat következik. A diagnózis pár percen belül készen van.

A vizsgálat otthon kezdődik
Dr. Gergely Mária radiológus harminctól – de inkább huszonéves kortól!– mindenkit arra buzdít, hogy járjon a rákszűrésre: évente egyszer végeztesse el a fizikális, ultrahangos és – ha lehetősége van rá – CT-lézer-mammográfiás vizsgálatot.

Ez azonban nem helyettesíti a rendszeres otthoni önvizsgálatot, amit minden nőnek, minden fiatal lánynak kötelező megtanulni. Az otthoni önvizsgálatra minden hónapban amenstruációt követő napok alegalkalmasabbak. Hanyatt fekve, fél oldalra fordulva –úgy, hogy az emlő elterüljön és rétegvastagsága nagyjából egyenletes legyen – fokozatosan, mindkét irányból át kell tapintani az egyik mellet, majd megfordulva amásikat. Ebben a pozícióban lehet a legkönnyebben észrevenni az esetleges elváltozásokat – és persze főleg akkor, ha valaki ismeri asaját mellét, mert valóban rendszeresen elvégzi az önvizsgálatot (melyet egyébként érdemes ülve vagy állva, azaz függőleges helyzetben is megismételni). Aki fiatalkorától rutinná teszi az önvizsgálatot, annak jó esélye van rá, hogy egy esetleges betegséget korán felismerve teljesen meggyógyuljon.

Szöveg: F. Nagy Ágnes, Fotó: Red Dot, Pinterest. Ez a cikk az Éva egy régebbi számában jelent meg.