15 hazai kastély, ami olyan szép, hogy akár Franciaországban is lehetne

Bámulatos épületek, mesés kertek és bizarr történetek. Mindezt el lehet mondani hazánk ismert és kevésbé ismert kastélyairól. Mi most olyanokat gyűjtöttünk csokorba, melyek a közönség számára is nyitva állnak, megtekinthetők, de rengeteg olyan palota, szecessziós csoda és kastély van még hazánkban, melyek közül sok elhagyatottan, leromlott állapotban várják, hogy valaki visszaállítsa régi pompájukat. Következzen TOP 15 álomkastély listánk! 15 meseszép kastély hazánkban Bory-vár Tata, Esterházy-kastély A kastély virágkorát 1867 után élte, amikor Tata a Monarchia társasági életének központjává vált. Esterházy Miklós József gróf, &bdquo;Count Nicky” maga is kiváló lovas, a bécsi Jockey Club megalapítója, a nagy falkavadászatok házigazdája volt. Ennek köszönhetően Tatán lóversenypályák épültek és derbiket rendeztek. A derbikre érkező vendégek esti szórakoztatására épült 1889-ben a tatai kastélyszínház. Egy alkalommal a gróf egy Bécsben látott, színházi nézőteret ábrázoló kép hatására elhatározta, hogy saját színházát is megfesteti a fiatal bécsi mesterrel: így került Gustav Klimt Tatára, ahol 1893-ban el is készítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményt. A kép eredetije ugyan elveszett, fekete-fehér fotója azonban fennmaradt. Nádasdladány, Nádasdy-kastély Nádasdy Ferenc a kastélyt feleségével, Zichy Ilonával együtt álmodta meg. A fiatalok valódi szerelmi házasságot kötöttek és annyira szerették egymást, hogy közös hálószobát is terveztettek maguknak, ami akkoriban merész újításnak számított. A 31 évesen özvegyen maradt gróf a kastély berendezése során mindig elvesztett feleségére gondolt, és úgy rendezte be a szobákat, mintha ő is ott élne. Ezért is hívják a nádasdladányi kastélyt a &bdquo;szerelem kastélyának”, mert falai egy örök szerelemnek állítanak emléket. A romantikus angol kastély a világ neves filmrendezőit is hazánkba csábította. Itt forgatták az Underworld, a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit is, a Gyertyák csonkig égnek c. magyar filmet, illetve a több díjat is megnyert Magyar Golgota jeleneteit. Füzérradvány, Károlyi kastély A kastélyt Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban álmodták meg, de Károlyi gróf a tervezésben maga is részt vett. A munkát fia, Károlyi László folytatta, ő állt neki a reneszánsz kastélybelső kiépítésének, gróf Apponyi Franciskával, a feleségével. Károlyi László fia, István gróf varázsolta át a kastélyt 1938-ban luxusszállóvá, az ötletgazda pedig felesége Windischgraetz Mária Magdolna volt. A család az értékes tárgyakat a kastélyban hagyta, melyeket a vendégek is megtekinthettek, mint valami múzeumban. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kastélyszálló hamar népszerű lett. Károlyi gróf szenvedélyes vadász is volt: Kelet Afrikát is megjárta a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal – közös vadászútjukról a Csui című regényben is olvashatunk. A kiállított trófeák közül számoson megtalálható a felirat, ki, hol és mikor ejtette el a vadat. A kastélyban berendezett kiállítás nyomozójátékra hív, melyben 15 karakter segítségével lehet felgöngyölíteni egy fiktív gyilkosság történetét. Bajna, Sándor-Metternich-kastély A kastély tulajdonosa és építtetője, Sándor Móric, akit Ördöglovasnak is neveztek, történelmünk egy igencsak legendás alakja. A grófi családban nevelkedő Sándor Móric édesapja halálakor, 1822-ben örökölte meg a bajna–biai uradalmat és nem ismert félelmet, ha lovakról volt szó: hosszú lépcsősorokon hajtott le, teraszokról ugrott ki lóháton, átugrott fogatokat és a legenda szerint még otthon, a kastélyban is lovon járt. Mutatványai nem csak Budapesten tették legendássá a nevét, hanem Bécsben és egész Európában is. Az Ördöglovas jelzőt Angliában kapta, amikor betört egy különösen vad lovat. Feleségét is egyik hajmeresztő lovasbravúrja kapcsán ismerte meg, amikor a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintója felett. Nem csoda, hogy a hölgy azonnal beleszeretett. A gróf ekkor kezdett hozzá a bajnai kastély átépítéséhez, hogy méltón fogadhassa leendő feleségét, Metternich kancellár lányát. Két gyermekük született, Leó és Paulina, de kisfiuk hétéves korában váratlanul meghalt. Az életben maradt leánygyermekből, Paulinából diplomatafeleség lett, aki Bécsben, Párizsban és Drezdában is megfordult, és sok művésszel ápolt barátságot. Wagner neki ajánlotta egyik művét, Edgar Degas pedig megfestette arcképét. De a legnagyobb hatással a divatra volt, ő mutatta be ugyanis Párizsban a császárnénak Charles Frederick Worthot – ezzel elindítva az angol divattervező páratlan karrierjét és az haute couture megszületését. A kastély utolsó főúri lakója, Sándor Klementina volt, aki 1944-ben menekült Svájcba, így rövid ideig a svájci nagykövetség védelmét élvezte az épület, még Carl Lutz is ellátogatott ide. Érdekesség, hogy itt hozták létre az ország egyetlen női traktorvezető-képzőjét. Ezt a korszakot is megörökítette néhány film, mint például a Ménesgazda vagy a Szívzűr. Tápiószele, Blaskovich-kúria Izgalmas kuriózum Tápiószelén a Blaskovich-kúria, az ország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma. Az úri lakot 1906-ban Viczián Kálmán építette, Blaskovich György és János 1912-ben vásárolta meg. A két fivér nem menekült el a háború során, és a falu népe szerető féltéssel óvta őket a későbbiekben is. Egészen halálukig itt éltek. Nem nősültek meg, törvényes gyerekük nem volt, bár egyikük magához vette törvénytelen lányát, aki végig gondozta az urakat. Az épületben 1947-től állami közgyűjtemény működik, amely e társadalmi réteg lakáskultúrájának országosan egyedülálló őrző- és bemutatóhelye. Itt az égvilágon minden eredeti: a bútorok, pipák, vadászpuskák, festmények. A parkban található fákat maguk a múzeumot alapító fivérek ültették, akik egyébként is szinte mindent megtermeltek maguknak a kertjükben. A kiállítás tényleg érdekes, ráadásul egy kedves, profi idegenvezetést kapunk mellé. Edelény, L’Huillier-Coburg-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát 1716-ban kezdte el építeni a Buda 1686-os visszafoglalásában is résztvevő Jean-François L’Huillier. A kastélyon az 1760-70-es években végzett jelentős átalakításokat L’Huillier unokája, Ludmilla, és férje, gróf Esterházy István – az ő megrendelésükre készült el például az egyik legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falfestmény-sorozat. Az edelényi uradalom 1831-ben került a Coburg család tulajdonába, akik nem is annyira mint főúri rezidencia, hanem gazdasági céljaik elérésének eszközeként vették használatba a kastélyt és a hozzá tartozó épületeket. Az újra régi pompájában tündöklő, a Holt-Bódva és a Bódva folyó által körülvett, műemlék ma az Edelényi kastélysziget nevet viseli, jelenleg pedig kizárólag virtuálisan látogatható. Szabadkígyós, Wenckheim-kastély A szabadkígyósi épületegyüttes csupán egy a thüringeni származású Wenckheim család számos Békés megyei kastélya közül, szépség tekintetében azonban valamennyi rokonát maga mögé utasítja. A 365 ablakkal, 52 szobával és 4 bejárattal rendelkező kastély 1875 és 1879 között épült fel Ybl Miklós tervei szerint, neoreneszánsz-eklektikus stílusban, melyhez a legnagyobb ihletet Németország reneszánsz palotái szolgáltatták. A Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina által 1882-ben belakott rezidencia saját kápolnát, dolgozót, télikertet, női zeneszalont és férfi pipázót is kapott. A főbejárat előtt szökőkutas medencével ellátott franciakert került kialakításra, míg a kastélyt egy 23 hektáros angolpark veszi körül tóval, szigettel, hidakkal. Pécel, Ráday-kastély A kastély kétféle látogatónak is izgalmas célpont lehet. Egyrészt azoknak, akik szeretik a vezetett sétákat a múzeumokká alakított szép kastélyokban, de azoknak is, akiket vonzanak a még nem rekonstruált, ódon falak. A kastély helyén először egy kisebb kúria volt, amit Ráday Pál épített. Ezt bővítette később barokk kastéllyá fiuk, Ráday Gedeon 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg, így nem véletlen, ha Pécelen visszaköszönnek a gödöllői stílusjegyek. Az építtető, Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája, kancellárja volt. A művelt, több nyelven beszélő, kiváló szónok diplomatát a fejedelem több királyi udvarhoz küldte követként, részt vett több béketárgyaláson. Ráday Kajali Klárával, a Nógrád megyei főjegyző lányával kötött házasságot, így hozományként került birtokába a péceli uradalom. Ráday vetette meg a fia által később híressé vált Ráday Könyvtár alapját néhány száz kötettel. Fia, Ráday Gedeon (1713-1792) idejében a könyvtár teljes anyaga már 6500 mű volt mintegy 12000-15000 kötetben, felölelve valamennyi tudományágat. Ráday Gedeon unokája, Ráday Pál (1768-1827) egyike volt azoknak, akik előmozdították és létrehozták a pesti magyar színésztársaságot 1790-ben (ebben a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc volt segítségére). Az ő fia, Ráday Gedeon (1806–1873) a Nemzeti Színház főigazgatója lett és olyan költők, írók barátja volt, mint Vörösmarty Mihály vagy Fáy András. Balatonederics, Fekete-kastély Balatonedericsen a ma már teljesen kihalt épület nemcsak nevében, de hírében is fekete. Ez az egyik leghírhedtebb szellemkastélyunk. Első tulajdonosait, a Nedeczky-fivéreket halálra ítélték, és bár később mindkettőjüket felmentették, az idősebb fivér öngyilkosságot követett el. Ekkoriban gyilkosság is történt a kastély falai közt, ugyanis egy féltékeny gulyás itt ölte meg a család szakácsnőjét. 1928-ban Vág Jenő lett a kastély új tulajdonosa, aki szerelmi légyotton kapta feleségét, majd ő is önkezével vetett véget életének. Az özvegyet egy csalfa, többszörös bigamista tengerésztiszt forgatta ki vagyonából, így a kastélyt ismét el kellett adni. A második világháborúban egy kettős ügynök miniszteri főtanácsos volt az épület gazdája, aki a megtorlástól tartva szintén önkezével vetett véget életének. Egy darabig üdülőként funkcionált az épület, de ma már ritka ramaty állapotban van: a szobák romosak, a vakolat hullik, az ablakok kitörve, a kert elvadult. De ha borzongásra vágysz, érdemes ellátogatni ide, a kastély falai között a sok tragédia szinte tapintható. Tura, Schossberger-kastély Tura Loire-menti kastélyokra emlékeztető éke 1883-ban épült neoreneszánsz stílusban, az Andrássy út számos magánpalotáját is jegyző Bukovics Gyula tervei alapján. A megrendelő Schossberger Zsigmond zsidó dohánykereskedő család sarja, apja 1863-ban kapta meg a nemesi címet Ferenc Józseftől, a bárói címet is elnyerő utód hatalmas vagyonát pedig arra használta fel, hogy a Rothschildok angliai otthonaként szolgáló Halton House mintájára maga is egy rangjához méltó családi kastélyt építtessen. Az egykor gyönyörű épület most fotózásoknak és filmforgatásoknak nyújt romantikus hátteret, többek között itt forgatták a Vér s méz című filmet amelyet Angelina Jolie rendezett. Visz, Chateau-Visz Az elnevezés francia eleganciát sugall: a Visz mégsem provencei településnév: a Balaton déli partjától néhány kilométerre fekszik ez a csodás kis falu, melynek határában, az egyik legnagyobb magyarországi vadászterület közvetlen közelében található ez a csodálatos kastély. Az emberléptékű, felesleges, talmi csillogást nélkülöző, de a főúri ízlés minden kívánalmának megfelelő kastély a gasztronómia igazi fellegvára: többszörösen díjnyertes konyhája messze földről várja a vendégeket. Martonvásár, Brunszvik-kastély Az ország egyik legszebb kastélyának tartott martonvásári Brunszvik-kastély építése a 18. század végén vette kezdetét, míg mai neogótikus alakját az 1870-es években, a Brunszvik Géza vezette átépítések után nyerte el. Eredetileg a régi nemes Beniczky-család tulajdonát képezte az a földszintes barokk kúria, amit a birtokkal együtt Mária Terézia Brunszvik Antalnak adományozott éppen 250 évvel ezelőtt, és ahol Beethoven is többször megfordult: Brunszvik Jozefinhez írt szerelmes leveleit az Agroverzum Tudományos Élményközponthoz tartozó Emlékmúzeumban őrzik. Brunszvik Antal fia, Ferenc az 1820-as években klasszicista stílusban álmodta újra a kastélyt, valamint egy gyönyörű, 70 hektáros, tóval és szigettel megspékelt angolkertet varázsolt köré, a Városligetet is tervező Heinrich Nebbien segítségével. Az utolsó kisebb változtatásokon az 1920-as években esett át az épület, ami ekkor már a Dreher család tulajdonában volt. Fertőd, Esterházy-kastély A magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Esterházy-kastély a Magyarországon csak szórványosan fellelhető barokk-rokokó építészet legjelentősebb képviselője. Elődje az 1720-ban felhúzott sarródi vadászkastély, melyet a fényűző életviteléről ismert Esterházy “Fényes” Miklós megbízásából 1766-ra a ma is látható főúri kastéllyá alakítottak. A kastély hamar a színművészet, a zene, a képzőművészet és a világraszóló bálok központja lett: Joseph Haydn számos operát, vígoperát és szimfóniát szerzett a Miklós herceg szolgálatában töltött több mint két évtized alatt. A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló épületegyüttest impozáns franciapark veszi körül, mely 200 hektáros területével és megannyi látványosságával a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása. Dég, Festetics-kastély A dégi Festetics-kastély 1815-re épült meg Pollack Mihály tervei alapján, aki pár évtizeddel később már a Magyar Nemzeti Múzeum munkálatait felügyelte. Megrendelője a magyarországi szabadkőművesség egyik legaktívabb tagja, Festetics Antal volt, aki a páholyok 1795-ös betiltása után megvásárolta a Habsburg birodalomban fellelhető valamennyi szabadkőműves iratot, hogy aztán itt, a kastélyban kialakított levéltárban helyezze el őket. A felújítás alatt álló, szép arányú kastélyt az ország legnagyobb, jelenleg is szabadon látogatható angolparkja veszi körül, melynek egyik legszebb eleme az 1891-es építésű, külön kis szigeten álló hollandi ház: a vöröstéglás épület földszintjén eredetileg egy tehénistálló működött, az emeleten pedig a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné lakosztálya kapott helyet. Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély Székesfehérvártól 20 kilométerre, a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokban fekszik a Károlyiak angol klasszicista stílusban felépített kastélya, melynek tervezője az osztrák Heinrich Koch, művezetője pedig a család házi építésze, Ybl Miklós volt. Az U alaprajzú, száz szobás kastély 1844 és 1858 között került kiépítésre a korábban a Perényi család által birtokolt barokk kastély felhasználásával, legutóbbi átalakítására pedig 1910-ben került sor, mikor is a díszudvari homlokzat eklektikus kiképzést kapott. A 40 hektáros, gyönyörűen felújított ősfás park által körülölelt kastély falai között jelenleg szálloda és étterem működik, de idegenvezetéssel megtekinthető az épület történetéről szóló tárlat, illetve a mintegy 6000 kötetes díszkönyvtár is.