A nők felét érinti, mégis sokan nem hallottak még róla: PMS, a rettegett rém

Borítókép: A nők felét érinti, mégis sokan nem hallottak még róla: PMS, a rettegett rém Forrás: pexels/Polina Zimmermann
Sokan nem is hallottak a premenstruális szindrómáról, mások pedig 5–10 napig is szenvednek tőle majdnem minden hónapban. Ha ez utóbbi csoporthoz tartozol, érdemes előre felkészülni a zűrösebb időszakra.

Ez a cikk az ÉVA Magazin 2017-es 4. lapszámában jelent meg először „A rettegett Rém: a PMS" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

A PMS TÜNETEI

A premenstruális zavarok jelentkezését már az ókorban is észlelték, sőt Hippokratész is írt róla. A premenstruális szindróma kifejezést – amelynek népszerű rövidítése a PMS – 1953-ban használta először két brit háziorvos. A szindróma a reproduktív korban lévő nők közel 50 százalékát érinti. A menstruáció előtti időszakban megjelenő kellemetlen tünetekért a megváltozott hormonegyensúly, illetve egyes nők fokozott érzékenysége felelős – magyarázza dr. Vass Zoltán nőgyógyász. A ciklus során a peteérést követő luteális időszakban megemelkedik a nők progeszteron- és ösztrogénszintje, részben ez a változás okolható a PMS testi-lelki tüneteiért.

A fizikai tünetek közül gyakran jelentkezik puffadás, a mellek megduzzadása, vizesedés, esetleg súlygyarapodás is. Sokkal több nőnél fellépnek azonban lelki vagy pszichés tünetek, közülük leggyakoribb a szomorúság- vagy reménytelenségérzés, szorongás, feszültség, szélsőséges hangulatingadozás, jelentős ingerlékenység, düh, de a szakirodalom mintegy 300 lehetséges tünetet tart számon. Ezek általában a menstruációt megelőző 7–10 napban jönnek elő és csúcspontjukat a menzesz előtti 1–2 napban érik el. Ahogy dr. Vass Zoltán is elmondta, a pszichológia és a pszichiátria az utóbbi évtizedekben kezdett el komolyabban foglalkozni a jelenséggel, így a kiváltó okok és a lehetséges kezelések kutatásával is. A nőgyógyász praxisa során azt tapasztalja, hogy a fogamzóképes nők nagy része találkozik ezzel a problémával, és súlyosabb esetben ma már egyre jellemzőbb, hogy szakemberhez fordulva próbál rá megoldást találni. A PMS leggyakrabban a tinédzserkor és a húszas évek vége között jelentkezik először, többnyire háromból két menstruációnál produkál tüneteket. A korábban említett lelki és fizikai tünetek megzavarják a napi rutint, rontják a munkahelyi vagy iskolai teljesítményt, rombolják az interperszonális kapcsolatokat és jelentős stresszt okoznak.

A PMS SÚLYOSABB FORMÁI

A premenstruális diszfóriás zavart (PMDD), a PMS súlyosabb formáját hivatalosan 2013-ban vették fel a mentális zavarok diagnosztikus kritériumait tartalmazó szakirodalomba, a depresszív zavarok tágabb kategóriájába.

Forrás: pexels/Polina Zimmermann

Nehéz meghúzni a határt a PMS és a PMDD között, de a PMDD tünetei az egyén munkaképességére és társas kapcsolataira olyan erős hatással vannak, hogy az illető kénytelen segítséghez fordulni – magyarázza Bérdi Márk klinikai szakpszichológus, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztályának szakembere. A PMDD a reproduktív korban lévő nők mintegy 3–8 százalékát érinti. Egyre intenzívebben kutatott téma, hogy a menstruációs ciklus hogyan függ össze a hangulat ingadozásával, az érzelmi élet stabilitásával, illetve instabilitásával. Ezek a kutatási eredmények azt mutatják, hogy ha valakinek a személyiségére, karakterére az átlagosnál nagyobb mértékű érzelmi hullámzás vagy impulzivitás jellemző, akkor a ciklus bizonyos szakaszaiban a külső (környezeti) és belső (gondolati) tényezők változására még érzékenyebb lehet, érzelmeit még hullámzóbbnak, hangulatát még változékonyabbnak élheti meg. Viselkedésén keresztül ez kihathat a kapcsolataira is.

Sajnos a PMS pontos kiváltó okai egyelőre nem világosak, a tudósok genetikai halmozódásról, hormonális, idegrendszeri és pszichés faktorokról egyaránt beszélnek. Ugyanakkor egyesek szerint a hormonváltozásokkal szemben fennálló nagyobb érzékenység az alapvető feltétel, illetve ok lehet a háttérben meghúzódó, még felfedezetlen hangulati zavar is. Szakértőnk szerint egyértelműen megállapítható, hogy a női öngyilkossági kísérletek száma nagy százalékban a menstruációt megelőző 10 napban történik, és ez a bűncselekmények elkövetésére is igaz. A nagy-britanniai joggyakorlatban az igazságügyi orvos szakértő által igazolt PMDD enyhítő körülménynek számíthat. A leghíresebb PMDD-hez köthető ügy Sandie Craddocké, aki több mint egy tucat bűncselekményt – köztük egy gyilkosságot – követett el. A bírósági tárgyalások során bebizonyosodott, hogy az összes bűncselekmény a ciklus azonos részében történt, és a ciklus PMS-sel nem egybeeső részén nem hajtott végre törvénytelen tettet. Végül gondatlanságból elkövetett emberölés miatt ítélték el, és kötelező hormonterápia mellett próbaidőre szabadon engedték. Az elkövetkező években csak kétszer esett vissza, de nem ok nélkül. Kezelőorvosa mindkétszer kísérletet tett hormongyógyszereinek csökkentésére.

A PMS-t és a PMDD-t olykor a mai napig félrediagnosztizálják, leggyakrabban a bipoláris zavarral keverik össze. Jó hír, hogy a tünetek a kor előrehaladtával többeknél enyhülést mutatnak. Úgy tűnik, ez esetben is tipikus civilizációs kórral állunk szemben: a nyugati, a mindennapi stresszel jobban átitatott világban sokkal több nőnél fordul elő, mint a fejletlenebb régiókban.
Forrás: pexels/Polina Zimmermann

KEZELÉS, ÖNGYÓGYÍTÁS

A PMS-t nem szabad nem komolyan venni, szerencsére ma már a kezelése is egyre kiemeltebb jelentőségű. Egy amerikai kutatás szerint egy nő 15 éves korától a menopauzáig életéből 3,8 évet is PMS-ben tölthet el, és ez a gazdasági teljesítőképességére is komoly hatással lehet. Egy biztos: senki sem szeretné élete közel négy évét szorongva, csökkent munkaképességgel, boldogtalanul élni.

A tapasztalatok azt mutatják, ha valaki tisztában van vele, hogy aktuális tünetei összefüggnek a PMS-sel, azaz ha a nő ismeri saját reakcióinak hátterét, könnyebben tud megküzdeni velük. Tehát ha tudjuk, hogy mire számíthatunk ezekben a napokban, felvértezhetjük magunkat a tünetek ellen. Ilyen időszakokban, amikor az érzelemszabályozási készségek (külső vagy belső tényezők hatására) könnyebben sérülnek, a stresszel, szorongással való megküzdés még nehezebb lehet – magyarázza a pszichológus. Ekkor az érzelmek stabilitását elősegítő technikák tudatosítása, gyakorlása kimondottan jól jöhet. Mindenki tudja, gyakran mégis megfeledkezünk a legalapvetőbb és legfontosabb tényezőkről: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és a változatos étrend, a vitaminokban gazdag táplálkozás nagyon sokat számít. Az alkohol és a kávé elhagyása, mérséklése szintén megfontolandó. Ajánlott ilyenkor olyan tevékenységek tudatos beiktatása a mindennapokba, amelyekben az illető kompetensnek érzi magát, ezért fokozzák az önbecsülését. Ha valaki megtalálta azokat a tevékenységeket az életében, melyek biztos sikerélménnyel járnak, mindenképp szakítson időt rájuk, ha épp a PMS-től szenved. Pszichológusunk tapasztalata is alátámasztja, hogy a szorongással összefüggő tünetek és viselkedéses reakciók jobb megértésében a terapeuta számára is fontos információ a páciens ciklusának ismerete. Dr. Vass Zoltántól megtudtuk: klinikai kísérletek sora igazolja, hogy naponta 500 mg kalcium bevitele nagymértékben csökkenti a PMS tüneteit, ezenkívül a mozgás jótékony hatása is egyértelműsíthető. Ilyenkor naponta minimum 30 perces aerob edzés ajánlott.

Gyógyszeres kezelés gyanánt gyakran antidepresszáns típusú gyógyszereket írnak fel a PMS tüneteinek enyhítésére, de kiderült, hogy szinte az összes gyógyszernek van olyan mellékhatása, amely komoly nehézséget okozhat a kezelésben. Bár a leggyorsabb eredményeket a gyógyszeres kezelések hozzák, a kognitív pszichoterápiák vagy csoportterápiák sokkal hosszabb távú javulást eredményeztek.

Galériánkban mutatjuk, hogyan befolyásolja az agyat a menstruációs ciklus!