Ekkor tűnnek fel az első ősz hajszálak, a kisebb szarkalábak a szem és a száj környékén. Csökken a teherbíró képesség is, ami nagyobb fáradékonyságban és pihenésigényben nyilvánulhat meg. Nehezednek a mindennapjaink, ebben az életkorban kezdjük emlegetni, hogy már nem megy olyan könnyen megy a tanulás, rosszabbul tűrjük az éjszakázást, és nem tudunk annyi alkoholt ledönteni egy slukkra, mint fiatalabb korunkban. A változókor tüneteivel szintén negyvenéves kor táján találkozunk először, és ilyenkor lép fel a korfüggő memóriazavar, vagyis az a fajta feledékenység, amely az életkor előrehaladtával nem romlik, és a környezet nem, csak az egyén érzékeli.

Fennmaradni a rostán
Mit tehetünk mi, érett nők az egészségünk érdekében? Először is vegyünk részt szűrővizsgálatokon, melyek a másodlagos betegségmegelőzés keretében feltárják magukat a betegségeket vagy a betegség kialakulását elősegítő rizikótényezőket. Magyarországon ilyen jellegű, kötelező vizsgálatokat csak újszülött- és gyermekkorban végeznek (például csípőficam, érettség, bizonyos anyagcsere-betegségek), a felnőttkori szűrővizsgálatok önkéntesek (kivéve néhány, járványügyi okból végzett szűrést, például nemi betegségek vagy egyéb fertőző betegségek esetében). Vannak olyan népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek, melyeknek szűrését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezi. Ide tartozik az emlőszűrés, a nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés és a Nemzeti Rákellenes Program keretében zajló gyomor-bél rendszeri eredetű vérzés szűrése. Ezekre a meghatározott időközönként zajló vizsgálatokra az érintettek, „behívót” kapnak, és vizitdíjmentesen vehetik igénybe. Ha azonban az előírtnál gyakrabban szeretnénk elvégeztetni a fenti a szűréseket, vagy nem kiemelt betegség esetében veszünk részt az adott vizsgálaton, akkor vizitdíjat kell fizetnünk.

Kinek mi ajánlott?
Negyvenéves kortól ajánlott rendszeresen mammográfiára és csontritkulás-vizsgálatra járni. Abban az esetben, ha a szüleink vagy a nagyszüleink cukorbetegségben szenvednek (vagy szenvedtek), szintén ettől az életkortól fogva kétévente érdemes elvégeztetnünk éhgyomri vércukorvizsgálatot a cukorbetegség szűrésére. Amennyiben a családban szív-ér rendszeri betegség fordult elő, javasolt már negyvenéves korunk környékén a vérzsírszinteket is ellenőriztetnünk, valamint minden alkalommal, amikor orvoshoz fordulunk, megméretnünk a vérnyomásértékeinket a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kiszűrésére. Nagyon egyszerű, szinte minimális eszközigényű szűrővizsgálat a 20 éves kortól ajánlott bőrgyógyászati és anyajegy- vizsgálat, melynek célja a napjainkban egyre gyakrabban előforduló bőrgyógyászati daganatok időbeni felismerése. Szintén ebbe a kategóriába tartozik a szájüreg évenkénti átvizsgálása, mellyel a szájüregi rákmegelőző állapotok tárhatók fel. Természetesen az ajánlások a költséghatékonyságot is szem előtt tartják, így ezek néha ütköznek a köztudatban már elfogadott normákkal. (A méhnyakrák szűrését a nőgyógyászok például általában egy-két évente javasolják, de nagyobb népesség esetében az állami finanszírozásnak háromévente „éri meg” elvégezni a vizsgálatot. Ha ennél gyakrabban szeretnénk igénybe venni, megtehetjük vizitdíj ellenében.)

Kulcsszó: a megelőzés
A természetes öregedési folyamatok során jelentős változások zajlanak le a szervezetben. Harmincéves kor után időskorunk végéig az izmok tömege és ereje a harmadával, a tüdő légző- és a vese kiválasztó működése pedig a felére csökken Az ízlelőbimbók száma ötöde lesz a fiatalkoriaknak, lassul az idegrostok vezetőképessége, csökken a csontok ásványianyag-tartalma, rugalmatlanabb lesz a bőr, és megváltozik a zsírszövet mennyisége és eloszlása.
Hogyan lehet felkészülni ezekre a változásokra? Mit tegyünk, hogy testileg és lelkileg is a legjobb formában maradjunk? Az öregedési folyamatok területén is a leghatásosabb gyógymód a megelőzés. Már fiatalon érdemes tudatosan gondolnunk arra, hogy az öregedéssel járó átalakulásokat lassítani lehet rendszeres testmozgással (így az izmok erejének és mennyiségének csökkenése lassul, nem alakul ki túlsúly), egészséges táplálkozással (mely jó hatással van a bőrre, és ugyancsak véd a testsúlynövekedés ellen), a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) elkerülésével, valamint az életkornak megfelelő bőrápolással. Az imént felsoroltak védelmet nyújtanak a krónikus betegségek, így a cukorbetegség és a szív-ér rendszeri betegségek kialakulása ellen is.

Lépésről lépésre
Az életmódváltozást szerencsére sohasem késő elkezdeni, bátran nekifoghatunk akár negyvenéves korunkban is. Természetesen az ezzel járó nehézségeket nem könnyű beilleszteni a család életébe. Bár kimutatott tény, hogy a heti háromszori, legalább félórás, meghatározott szívfrekvencia-emelkedéssel járó mozgásnak van a legjobb egészségőrző hatása, nem minden családanya engedheti meg magának, hogy ezt az időt aerobikórán vagy konditeremben töltse. A hétköznapokban is meg lehet azonban találni azokat a lehetőségeket, melyek a fizikai aktivitást növelik. Jó hatású lehet egy-egy hosszabb napi séta, akár úgy, hogy két megállóval előbb szállunk le a buszról, és a maradék utat gyalog tesszük meg. Liftezés helyett inkább lépcsőzzünk fel az emeleti lakásba, és hétvégenként vigyük túrázni, biciklizni a családot. A napi nassoláshoz sem egyszerű szénhidrátok formájában (csokoládé, sütemény, fagylalt) jussunk hozzá, inkább fogyasszunk friss vagy aszalt gyümölcsöt. Jelentős kalóriacsökkentést érhetünk el a cukros üdítők elhagyásával, hiszen úgyis a víz a legjobb szomjoltó. A szellemi frissesség fenntartásában a legjobb segítséget a rendszeres olvasás nyújtja, de persze nem ártanak a memóriajátékok vagy a keresztrejtvényfejtés sem. És végül ne felejtsük el a jókedvet, a nevetést, az életörömet és a lelki egészséget, amely minden életkorban fiatalít!

Dr. Szélvári Ágnes, az Éva magazin orvos szakértője