Egybeöntik vagy sem?
A hulladékgyűjtő szigetek száma folyamatosan nő, csak Budapesten kilencszáz helyen találkozhatunk a színes kukákkal. Az újrahasznosítás folyamatát azonban homály fedi, számos tévhit kering a kukásautókban egybeöntött szemétről.
Közkedvelt és elterjedt nézet, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot a kukásautók egybeöntik. Bizonyára sokan hallottuk már ezt a kifogást a szelektív hulladékgyűjtés ellen érvelő ismerőseink körében. A lakossági, az ipari, valamint a kereskedelmi szelektív hulladékgyűjtést és -hasznosítást országos szinten koordináló ÖKO-Pannon Kht. nemrégiben felmérést készített, amely szerint „a lakosság csupán nyolc százaléka gondolja úgy, hogy a szelektív gyűjtés nagy humbug: a szemeteskocsikban úgysem szortíroznak” – meséli Pribelszki Edina, a kht. kommunikációs csoportvezetője.
A valóság azonban az, hogy Magyarországon kétféle szelektív hulladékgyűjtő kocsi van forgalomban. Az egyik típus a jól ismert, hagyományos kukáskocsihoz hasonlít. E járművek csak egyféle anyagot gyűjtenek össze, majd másnap egy másik hulladékot. Például hétfőn a papírt, kedden az üveget, szerdán a műanyagot és így tovább. A szelektív hulladékgyűjtő autók másik típusának rakterét rekeszekre osztják. Ez a kocsi a gyűjtőszigetek minden edényét kiüríti, de tartalmukat az autó különböző rekeszeiben helyezi el.
Mit és hol gyűjthetünk szelektíven?
A gyűjtőszigeteken öt különböző hulladékot helyezhetünk el: fémet, műanyagot, papírt, fehér és színes üveget. A szigetek számáról és helyéről a helyi önkormányzatok döntenek.
Budapesten nagyjából ezer lakosra terveznek egy gyűjtőszigetet. A fővárosban a szelektív hulladékgyűjtés teljes koordinációját a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) működteti. Vidéken szintén az önkormányzatok feladata a szemét elszállítása, így többek között a szelektív hulladékoké is.
Becslések alapján ma az országban kábé 4500 sziget található. A szelektív gyűjtési rendszerek kialakítása nem kötelezettsége az önkormányzatoknak, ezért az ország nem minden településén létezik ez a szolgáltatás, és igen eltérő az egyes területek felkészültsége is. Van olyan település, ahol 100 százalékosnak mondható az ellátottság, s van, ahol egyáltalán nincs szelektív gyűjtés.
Az edények alakja, mérete, színe igen változatos, s településen belüli elhelyezése is eltérő – a város, falu szerkezetétől és az önkormányzat döntésétől függ. A tapasztalat az, hogy a lakosok forgalmas helyeken – például üzlet, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal mellett – használják legszívesebben a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket.
A szigetek mellett számos helyen gyűjtőudvarok is vannak, a fővárosban például tizennégy ilyen található. Az udvarokban bárki ingyen leadhatja a veszélyes és a szelektív hulladékot is. „Terveink szerint ez év végétől egy hulladékgyűjtő udvarban sittet és lomot is ingyenesen át fogunk venni” – tájékoztat Horti Zsófia, az FKF szóvivője. Ez nem csupán azt jelenti, hogy egy kisebb lakásfelújítás után nem okoz majd problémát a sitt elhelyezése, hanem azt is, hogy garanciát kapunk arra, hogy az általunk „megtermelt” szemét jó helyre kerül.
A valóság azonban az, hogy Magyarországon kétféle szelektív hulladékgyűjtő kocsi van forgalomban. Az egyik típus a jól ismert, hagyományos kukáskocsihoz hasonlít. E járművek csak egyféle anyagot gyűjtenek össze, majd másnap egy másik hulladékot. Például hétfőn a papírt, kedden az üveget, szerdán a műanyagot és így tovább. A szelektív hulladékgyűjtő autók másik típusának rakterét rekeszekre osztják. Ez a kocsi a gyűjtőszigetek minden edényét kiüríti, de tartalmukat az autó különböző rekeszeiben helyezi el.
Mit és hol gyűjthetünk szelektíven?
A gyűjtőszigeteken öt különböző hulladékot helyezhetünk el: fémet, műanyagot, papírt, fehér és színes üveget. A szigetek számáról és helyéről a helyi önkormányzatok döntenek.
Budapesten nagyjából ezer lakosra terveznek egy gyűjtőszigetet. A fővárosban a szelektív hulladékgyűjtés teljes koordinációját a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) működteti. Vidéken szintén az önkormányzatok feladata a szemét elszállítása, így többek között a szelektív hulladékoké is.
Becslések alapján ma az országban kábé 4500 sziget található. A szelektív gyűjtési rendszerek kialakítása nem kötelezettsége az önkormányzatoknak, ezért az ország nem minden településén létezik ez a szolgáltatás, és igen eltérő az egyes területek felkészültsége is. Van olyan település, ahol 100 százalékosnak mondható az ellátottság, s van, ahol egyáltalán nincs szelektív gyűjtés.
Az edények alakja, mérete, színe igen változatos, s településen belüli elhelyezése is eltérő – a város, falu szerkezetétől és az önkormányzat döntésétől függ. A tapasztalat az, hogy a lakosok forgalmas helyeken – például üzlet, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal mellett – használják legszívesebben a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket.
A szigetek mellett számos helyen gyűjtőudvarok is vannak, a fővárosban például tizennégy ilyen található. Az udvarokban bárki ingyen leadhatja a veszélyes és a szelektív hulladékot is. „Terveink szerint ez év végétől egy hulladékgyűjtő udvarban sittet és lomot is ingyenesen át fogunk venni” – tájékoztat Horti Zsófia, az FKF szóvivője. Ez nem csupán azt jelenti, hogy egy kisebb lakásfelújítás után nem okoz majd problémát a sitt elhelyezése, hanem azt is, hogy garanciát kapunk arra, hogy az általunk „megtermelt” szemét jó helyre kerül.
A hulladék útja
Ha mindent lelkiismeretesen szétválogatunk, elvisszük a gyűjtőszigetre, akkor a kukásautó egy hulladékfeldolgozó üzembe szállítja a szelektív szemetet. A hulladékokat anyagfajták szerint különbözőképpen dolgozzák fel. Az egyik legnagyobb szelektívhulladék-feldolgozó üzemben magam is tapasztaltam, hogyan zajlik a szemét szétválogatása és miként további útja az újrahasznosítás felé. A hazai hulladékgazdálkodás egyik piacvezető vállalatának, az FE-Group Invest Zrt.-nek termelési vezetője, Varga Gábor kalauzolt.
A PET-palackok egy úgy nevezett előkezelő üzembe kerülnek. Kézzel, futószalag mellett, szín szerint szétválogatják a műanyag üvegeket. A válogatósoron szortírozott darabokat ezt követően ledarálják, körömnyi foszlányokra. A darálékban szétválasztják a palackokhoz tartozó egyéb műanyagokat, például a kupakokat. A következő állomás a darálék megmosása – és ezzel el is érkeztünk a másodnyersanyaghoz. Ezt a nyersanyagot értékesítik, leginkább a környező országokba: Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába. Az egykori palackot elsősorban a textiliparban használják fel párna- és takarótöltetnek, de az is lehet, hogy polárpulóver vagy kabát formájában találkozunk vele újra.
A műanyagok hasznosítása egyébként igen összetett feladat, mert számos különböző típusuk létezik, és gyakran ugyanannak a típusnak sem azonos az összetétele. Emiatt a szelektív hulladékgyűjtés során csak vegyes műanyagot lehet gyűjteni, és ezt feldolgozás előtt anyagfajták szerint szétválasztják.
A többi hulladékfajta feldolgozásának is nagyjából ez a menete, azaz válogatás, aprítás, tisztítás, bálázás útján másodnyersanyag készül. Az üveget azért fontos szín szerint válogatni, mert így szinte 100 százalékban újrahasznosítható. A gyűjtőedényekben a szín szerint szétválogatott üveget tisztítás után darabokra zúzzák. a következő állomáson, a válogatóban eltávolítják belőle a fémdarabkákat (például a kupakokat). Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik.
A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyag szerint (újságpapír, kartonpapír, italos doboz) szotrírozzák. A szétválogatott papírokat bálázzák, majd pépesítik, és a papírgyártás hagyományos útján félkész termékeket állítanak elő belőle.
A fém – üdítős, sörös, konzerves – csomagolódobozok újrahasznosításával nemcsak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentős mennyiségű energiát is. A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. Ezután aprítják, és kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohóban beolvasztják, rúdba öntik, hengerlik, s így lehetővé válik, hogy újra különböző késztermékeket gyártson belőlük a feldolgozóipar.
Vajda Gábortól megtudjuk, hogy a számítógép alaplapjában arany is található. Belgiumban nyerik ki és hasznosítják újra: többek között a pekingi olimpia aranyérmei is ebből készültek.
Szerves hulladék
A hulladék szervesanyag-tartalmának bomlása nagymértékben növeli a légkörben az üvegházhatású gázokat. Az FKF 2006 óta Budapest zöldövezetes kerületeiben a kerti zöldhulladék begyűjtését is ellátja. A hulladékzsákba gyűjtött zöldhulladékot a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban komposztálják. Az elszállítást végző kocsik tavasztól őszig minden héten begyűjtik a kertkapuk elől a zöldhulladékot – metszés után visszamaradt lombot, fa- és bokorhulladékot, nyírt füvet és gyomot –, de csak akkor, ha az FKF logójával ellátott és „kerti zöldhulladék” feliratú műanyag zsákokban készítik ki. A tulajdonképpen természetes körfolyamatot utánzó komposztálás során a növényi hulladékból a növények számára felvehető tápanyagokat tartalmazó, magas humusztartalmú komposzt keletkezik.
Amire figyelni kell
A hulladékfeldolgozással foglalkozó szakemberek nem győznek figyelmeztetni, hogy mindig tisztán dobjuk ki a háztartási hulladékot: a boros üveget öblítsük el, a doboz alján ne hagyjunk vajat. A szelektív szigetek mellé ne tegyünk lomot vagy nem oda való szemetet. Ennek elszállítása ugyanis plusz költséget jelent, csak az elmúlt évben 700 millió forintunkba került.
A tények azt mutatják: egyre többen figyelünk tudatosan a környezetünkre, egyre többen szánunk egy kis plusz energiát arra, hogy szelektíven gyűjtsük otthonunkban a szemetet. „2003-ban 4300 tonna volt a lakosságtól származó szelektív hulladék mennyisége, és ez a szám 2008-ra megközelítette az 50 ezer tonnát” – tudtuk meg Pribelszki Edinától.
Recycling
A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a háztartásunkban felhalmozott hulladékokat már otthon, anyagfajták szerint elkülönítve tároljuk, majd ugyancsak anyaguk szerint elkülönítve a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megfelelő színű kukáiba dobjuk. A tevékenységre használt angol kifejezés, a recycling, jól kifejezi, hogy a valóságban az anyagok körforgásáról van szó, azaz a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag folyamatról. Az újrahasznosítás két, egymással párhuzamos tevékenységből áll: egyfelől a nem természetes anyagok nyersanyaggá történő visszaalakításából, másfelől olyan, úgynevezett másodlagos anyagok előállításából, amelyek csökkentik a természetben előforduló anyagok felhasználását.
Ha mindent lelkiismeretesen szétválogatunk, elvisszük a gyűjtőszigetre, akkor a kukásautó egy hulladékfeldolgozó üzembe szállítja a szelektív szemetet. A hulladékokat anyagfajták szerint különbözőképpen dolgozzák fel. Az egyik legnagyobb szelektívhulladék-feldolgozó üzemben magam is tapasztaltam, hogyan zajlik a szemét szétválogatása és miként további útja az újrahasznosítás felé. A hazai hulladékgazdálkodás egyik piacvezető vállalatának, az FE-Group Invest Zrt.-nek termelési vezetője, Varga Gábor kalauzolt.
A PET-palackok egy úgy nevezett előkezelő üzembe kerülnek. Kézzel, futószalag mellett, szín szerint szétválogatják a műanyag üvegeket. A válogatósoron szortírozott darabokat ezt követően ledarálják, körömnyi foszlányokra. A darálékban szétválasztják a palackokhoz tartozó egyéb műanyagokat, például a kupakokat. A következő állomás a darálék megmosása – és ezzel el is érkeztünk a másodnyersanyaghoz. Ezt a nyersanyagot értékesítik, leginkább a környező országokba: Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába. Az egykori palackot elsősorban a textiliparban használják fel párna- és takarótöltetnek, de az is lehet, hogy polárpulóver vagy kabát formájában találkozunk vele újra.
A műanyagok hasznosítása egyébként igen összetett feladat, mert számos különböző típusuk létezik, és gyakran ugyanannak a típusnak sem azonos az összetétele. Emiatt a szelektív hulladékgyűjtés során csak vegyes műanyagot lehet gyűjteni, és ezt feldolgozás előtt anyagfajták szerint szétválasztják.
A többi hulladékfajta feldolgozásának is nagyjából ez a menete, azaz válogatás, aprítás, tisztítás, bálázás útján másodnyersanyag készül. Az üveget azért fontos szín szerint válogatni, mert így szinte 100 százalékban újrahasznosítható. A gyűjtőedényekben a szín szerint szétválogatott üveget tisztítás után darabokra zúzzák. a következő állomáson, a válogatóban eltávolítják belőle a fémdarabkákat (például a kupakokat). Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik.
A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyag szerint (újságpapír, kartonpapír, italos doboz) szotrírozzák. A szétválogatott papírokat bálázzák, majd pépesítik, és a papírgyártás hagyományos útján félkész termékeket állítanak elő belőle.
A fém – üdítős, sörös, konzerves – csomagolódobozok újrahasznosításával nemcsak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentős mennyiségű energiát is. A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. Ezután aprítják, és kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohóban beolvasztják, rúdba öntik, hengerlik, s így lehetővé válik, hogy újra különböző késztermékeket gyártson belőlük a feldolgozóipar.
Vajda Gábortól megtudjuk, hogy a számítógép alaplapjában arany is található. Belgiumban nyerik ki és hasznosítják újra: többek között a pekingi olimpia aranyérmei is ebből készültek.
Szerves hulladék
A hulladék szervesanyag-tartalmának bomlása nagymértékben növeli a légkörben az üvegházhatású gázokat. Az FKF 2006 óta Budapest zöldövezetes kerületeiben a kerti zöldhulladék begyűjtését is ellátja. A hulladékzsákba gyűjtött zöldhulladékot a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban komposztálják. Az elszállítást végző kocsik tavasztól őszig minden héten begyűjtik a kertkapuk elől a zöldhulladékot – metszés után visszamaradt lombot, fa- és bokorhulladékot, nyírt füvet és gyomot –, de csak akkor, ha az FKF logójával ellátott és „kerti zöldhulladék” feliratú műanyag zsákokban készítik ki. A tulajdonképpen természetes körfolyamatot utánzó komposztálás során a növényi hulladékból a növények számára felvehető tápanyagokat tartalmazó, magas humusztartalmú komposzt keletkezik.
Amire figyelni kell
A hulladékfeldolgozással foglalkozó szakemberek nem győznek figyelmeztetni, hogy mindig tisztán dobjuk ki a háztartási hulladékot: a boros üveget öblítsük el, a doboz alján ne hagyjunk vajat. A szelektív szigetek mellé ne tegyünk lomot vagy nem oda való szemetet. Ennek elszállítása ugyanis plusz költséget jelent, csak az elmúlt évben 700 millió forintunkba került.
A tények azt mutatják: egyre többen figyelünk tudatosan a környezetünkre, egyre többen szánunk egy kis plusz energiát arra, hogy szelektíven gyűjtsük otthonunkban a szemetet. „2003-ban 4300 tonna volt a lakosságtól származó szelektív hulladék mennyisége, és ez a szám 2008-ra megközelítette az 50 ezer tonnát” – tudtuk meg Pribelszki Edinától.
Recycling
A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a háztartásunkban felhalmozott hulladékokat már otthon, anyagfajták szerint elkülönítve tároljuk, majd ugyancsak anyaguk szerint elkülönítve a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megfelelő színű kukáiba dobjuk. A tevékenységre használt angol kifejezés, a recycling, jól kifejezi, hogy a valóságban az anyagok körforgásáról van szó, azaz a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag folyamatról. Az újrahasznosítás két, egymással párhuzamos tevékenységből áll: egyfelől a nem természetes anyagok nyersanyaggá történő visszaalakításából, másfelől olyan, úgynevezett másodlagos anyagok előállításából, amelyek csökkentik a természetben előforduló anyagok felhasználását.
|
|
|
|