Az Eladó: Hatalom, ebben talán egyetérthetünk. Tőle függ, hogy a boltot nyugodtan vagy idegesen hagyjuk-e el, hogy a bevásárlás napi rutincselekedet marad, vagy fogcsikorgatós stressztúrává redukálódik. Az Eladó általában Kedves, Korrekt vagy Bunkó. Tetszik, nem tetszik, a vele történő néhány másodperces interakció meghatározhatja akár az egész napi hangulatunkat is.

A tétel természetesen fordítva is igaz. A Vásárló: Hatalom. Általában Kedves, Korrekt vagy Bunkó. Meghatározhatja az Eladó egész napi hangulatát is. És nem, nincs mindig igaza.

De mitől válhatunk a legnagyobb szálkává az eladók, pultosok, pénztárosok, boltvezetők és árufeltöltők szemében? Lássunk néhány gyakori példát! Tartsunk önvizsgálatot: magunkra ismerünk valamelyikben?

A Vásárló prototípusai

A vicceskedő. „Ebben a boltban szabad korengedménnyel dolgozni?” „Jaj drága, evvel a külsővel akár modellként is dolgozhatna!” Az elsősorban férfi vásárlóktól érkező, mindenki füle hallatára szabadjára eresztett „bókok” nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatják a boltban dolgozó nőket, arról nem is beszélve, hogy idejük sincs efféléket hallgatni.

A nyafogó. „Hihetetlen, mennyire felmentek az árak!” „Úristen, hogy lehet ilyen drága a csirke?” Rendben, az infláció mindenkit sújt – a bolti dolgozókat is, akik nem ingyen kapják az árut –, de miért nekik kell végighallgatni a nemegyszer lesújtó pillantásoktól kísért végtelen panaszáradatot, amihez semmi közük?

A hisztis. „Mondja, minek rendezték át már megint az egész boltot? Nem volt jó úgy, ahogy korábban volt?” És áll a Vásárló, és a legnagyobb felháborodással várja a jogosnak vélt választ egy olyan embertől, akinek semmi hatásköre efféle döntéseket hozni. De még ha lenne is: nincsenek ennél nagyobb bajok az életben?

Galériánkban további négy típussal ismerkedhetsz meg!