Szabadvers a Zoomhoz

Óvatos párducléptekkel a feleségem háta mögé lopakodok,
Na de nem azért, amiért gondoljátok (és én is gondolnám).
Sokkal prózaibb az ok,
Mintsem, hogy nagyragadozóként teperjem le.
Hanem egy pár tiszta zoknira vadászok a kisszobában, de a nejem éppen
Call-ban van.
Bekapcsolta a laptopot, megy a Zoom nevű program,
A képernyőn vagy hat arc konferenciázik.
És ilyenek röpködnek a levegőben, hogy
„Megtartsuk-e a direktívát, vagy szkippeljük, és az új project
Farvizén tájékoztassuk a befektetőket?”
Meg „Határozott véleményem, hogy a kéknek egy erősebb árnyalata
Mutatna jobban az új honlapon!”
Na, hát ilyenkor keress zoknit, haver, a háttérben.
Ha lebuksz a saját lakásodban, hogy civilkedsz,
Az tiszta égés.
Egyszer persze sikerült belesétálnom a céges mítingbe
A zöld locsolókannámmal, és megöntöztem a vitorlavirágot.
Lett is nagy derültség.
Onnantól kezdve a kávét és a csokit is
Úgy csempésztem az asztalra, hogy laposkúszásban
Közelítettem meg a nejemet (mint ugrásra készülő maláj tigris),
A vers további részét a famiily.hu-n olvashatod.