Miközben azért neveljük a gyereket és gondozzuk a barlangot is.

A 2000-es évek elején az alacsonyabban képzett férfiak körében még szentírás volt, hogy a gyereknek az anya mellett van ahelye, ám a gazdasági válság sok családban szükségessé tette a kétkeresős modellt, amit a képzettebb férfiak és nők már korábban is vallottak. Paradox módon a válság kirobbanása óta egyszeriben presztízse lett a női keresetnek apatriarchális magyar társadalomban. „Az új egyensúly a férfiak gyerekképét sem hagyta érintetlenül: a mai generációk tagjai jobban vágynak a gyermekükkel való aktív együttlétre, mint mondjuk apáik korosztálya” – mondja Ertsey Katalin munkahelyi esélyegyenlőségi tanácsadó, parlamenti képviselő.
Ám hazánkban a legtöbb nő ma is úgy érzi: szakmai tudását kevesebbre becsülik a férfi kollégákénál. Azonos pozícióban egy nő átlag 15 százalékkal keres kevesebbet, mint férfi munkatársa. Ez a szakadék az életkorral és amunkahelyi előmenetellel csak nő – a pályakezdőknél még viszonylag kiegyenlített a helyzet. Az úgynevezett női szakmákban azonban eleve alacsonyabb afizetés a férfiasnak mondottakéhoz képest.
A női foglalkoztatottak száma hazánkban 300 ezer fővel kevesebb, mint aférfiaké. Szerencsére példamutatóan sok szakmai szervezet és program foglalkozik anők munkaerő-piaci helyzetének javításával, aleszakadók segítésével.

Gyerek nem akadály?
Ilonának négy éve van a nyugdíjig – vagy ahogy ő nevezi, akegydíjig, ugyanis életének felét háztartásbeliként töltötte. Már túl van azon, hogy szégyenkezzen, és nincs is miért, hiszen sikeres férjének biztonságos hátországot teremtett, mégis úgy érzi, valami kimaradt az életéből: „A kisebbik lányom beteges gyerek volt, az iskolában koncentrálási gondokkal küzdött, jobban akartam figyelni rá, így kiléptem a munkából. Őmár egyetemet végzett és dolgozik, én nem jutottam többet álláshoz. Egy ideig próbálkoztam, de sajnos kikoptam aszakmámból. Bárhova jelentkeztem, azt kérdezgették, mivel töltöttem az elmúlt éveimet. Aztán már be se hívtak, hogy meghallgassanak. Feladtam. Így fizettem meg azért, mert jó anya voltam.”
Az emberöltőnyivel is fiatalabb Andi (34 éves, grafikus) karrierjét ugyancsak a gyerek törte meg: „Egyedülálló anyuka vagyok, nem kapkodnak utánam. Acégek a korlátlanul terhelhető huszonéveseket keresik, akiknek nem gond a kampány jellegű, fizetetlen túlóra. Hazavinném én amunkát – ha engednék. Atíz éve még elitebbnek számító szakmámat a biztos megélhetés reményében lelkiismeretesen sajátítottam el. Ma már bárki lehet grafikus, akár képesítés nélkül is, és nem ritka, hogy minimálbért kínálnak a munkáért. Fájdalmas tapasztalat, hogy agyerekvállalás ennyivel hátrább lökött az álláspiacon.”
Valóban rontaná a nők esélyeit a munka világában agyermekvállalás? Azok a nők, akik szülés után éveken át beérik az alanyi jogon járó gyes/gyed szerény összegével (hogy a gyerekkel maradjanak), a tapasztalatok szerint nehezen – vagy egyáltalán nem – jutnak vissza az álláspiacra. A tudásalapú társadalom nehezen tolerálja az ilyen hosszú kiesést: a munkától távol töltött évek alatt az ismeretek (a szakmunkában is) elévülnek, az anya nem tud lépést tartani az új trendekkel.
A munkáltató papíron jelenleg nem „büntetheti” agyermekszülést: a munkába visszatérő nőt a törvény szerint akorábbi posztjára kell visszavenni, és felmondási védelem illeti meg. Ezzel a jogával a hatályos munka törvénykönyve szerint 30 napig élhet az anya (az új munka törvénykönyve még készülőfélben van), utána könnyen ismét az álláskeresők között találhatja magát. Ertsey Katalin szerint ez meglátszik a demográfiai mutatókon is: a gyermekvállalási kedv jóval alacsonyabb azoknak acsaládoknak a körében, ahol az anyának rossz tapasztalatai vannak a munka világában. „A gyermekének mindenki alegjobbat akarja – az egzisztenciális fenyegetettség ezt aszándékot alapjaiban kérdőjelezi meg. Sokan kényszerből döntenek a gyes/gyed mellett: kiszolgáltatott helyzetükben, munkanélküliség helyett választják a biztos, ám alacsony összeget.”
Az esélyegyenlőségi szakértő szerint a magyar munkáltatók jó része nem túl családbarát: a rövid távú üzleti szemlélet ahumánerőforrás-befektetéstől (is) gyors megtérülést vár, leértékeli a leendő és gyakorló anyákat, és a terhelhetőbb férfi (vagy a gyermektelen női) munkaerőt díjazza.

Más, mint a többi
Simonyiné Tóth Judit 1992 óta vezet egy személyzeti tanácsadó céget. „A nőket a gyakorlatban előítéletek sokasága sújtja. Ha az illető fiatal, hiába lendületes és tanulékony, a munkáltató azt kérdi: vajon mikor megy szülni? Ha gyereke van, hiába rendelkezik szakmai tapasztalattal, a munkáltató elgondolkodik: vajon mennyire terhelhető? Ha már idősebb, hiába alapos és lojális, a munkáltató gyanakszik: vajon képes-e olyan gyors reakciókra, mint a fiatalok?”
A személyes kompetenciák és értékek persze képesek kifogni ezeken a prekoncepciókon, csak jól kell hangsúlyozni őket. Egy-egy munkakörre ugyanis mindig személyeket várnak. „Extrém példa: egy végletekig férfias szakmába keresnek vezető pozícióba valakit – a cégvezetés ragaszkodik a férfi munkatárshoz. Mit ad isten, a legmegfelelőbb jelentkező egy nő. Képes meggyőzni a vezetést az alkalmasságáról, és 10éve brillíroz náluk... Tévhit, hogy a kreativitás, a rugalmasság és afiatalosság csak a fiatalokra jellemző, hiszen a kreatív szakmáknak is vannak öreg rókái, ugyanígy egy fiatal lány is lehet megfontolt, elkötelezett, alapos.”
Ne titkoljuk hát életkorunkat a szakmai önéletrajzunkban – az iskolai évszámok úgyis árulkodnak. Amennyiben úgy érezzük, az életkorunk miatt jelentkezésünk a kukában landolna, hívjuk fel az állást hirdető cég munkaügyi vezetőjét, mutatkozzunk be neki a legjobb oldalunkról, s csak ezt követően küldjük el az önéletrajzunkat: a munkáltató biztos értékeli a kezdeményezőkészséget! Nem szabad az előítéletekre hagyatkozni, hiszen végül a személyes meggyőző erő és a szakmai rátermettség dönti el, hogy kié lesz az állás – állítja a fejvadász.

Esti műszak
A távmunka, a részmunkaidő, az osztott és a rugalmas munkaidő megoldhatná az anyák munkaidő-problémáját, de amunkáltatók bizalmatlanul tekintenek ezekre a foglalkoztatási formákra. Ahazai gyakorlatban a részmunkaidő furcsa csapdahelyzetet teremtett: a meglévő gyerek ellátását támogatja ugyan az ilyen kereset, a további gyerekvállalási kedvet azonban csökkenti – anő ugyanis olyan kevés bevételhez jut általa, hogy akét keresetet igénylő család a nehézségek miatt nem mer újabb gyereket vállalni. Az anyáknak a rugalmas munkaidő hozhatna megoldást: az például, ha délután háromkor hazamehetnének, és a nap folyamán még foglalkozhatnának amunkájukkal további néhány órát.
A telekommunikáció fejlettsége lehetővé teszi a zökkenőmentes távmunkát – bizonyos szakmákban ez régóta elterjedt gyakorlat. Borcsa (40 éves) online újságok korrektora: „Magam osztom be az időmet és ez nagyon jó. Sem a korrektori, sem az újságírói pályán nem hátrány nőnek lenni, pedig egyik sem elnőiesedett szakma. A szűkebb környezetemben szép számmal vannak gyesről visszatértek és gyermeket tervezők is.”

Vállalkozás 40 felett
A családi élethez jobban igazítható, rugalmas munkaidő az egyik fő ok, ha a nő az alkalmazotti lét helyett a vállalkozást választja. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány évek óta foglalkozik a nők pénzügyi tudatosságának és vállalkozói kompetenciáinak fejlesztésével. Horváth Anna felnőttképzési vezető szerint a gyermekvállaláson és -nevelésen kívül akkor következik be tipikus karrierváltás a nők életében, ha 40 éves koruk felett elveszítik az állásukat. Sokszor nincs esélyük újra elhelyezkedni, legalábbis a korábbi pozíciójukban. Ebben ahelyzetben kézenfekvő megoldás a munkatapasztalatukban bízva önállósítani magukat.
A nőkben komoly vállalkozói erősségek vannak: empátia, konfliktuskezelő, problémamegoldó és együttműködési képesség. Ugyanakkor a szocializációból és az időhiányból következően szerényebb az üzleti kapcsolatrendszerük, ezért mindezen képességekből nem feltétlenül alakul sikeres üzleti tevékenység. A magyar női vállalkozók a felmérések szerint kitartóbbak aférfiaknál: köztük nagyobb azoknak az aránya, akiknek vállalkozása leküzdte a kezdeti nehézségeket és stabilan megállapodott. Nemzetközi kutatások egyértelműen bizonyítják azt is, hogy a női vállalkozások társadalmi megtérülése magasabb, mint azoké, amiket férfiak működtetnek: a nők hajlamosabbak megosztani környezetükkel szellemi és anyagi tulajdonaikat.

Üvegplafon helyett
A jelenlegi parlamentben 91 százalékos a férfitöbbség, aBudapesti Értéktőzsdén jegyzett A-kategóriás cégek igazgatóságában, menedzsmentjében és felügyelőbizottságában apozícióknak 6 százalékát tölti be nő, a kereskedelmi bankok közül már egy sincs, amelyet nő vezetne. Az üvegplafonhatás akkor lép fel, amikor egy képzett, szakmailag naprakész, jó vezetői képességű nő karrierje biztatóan indul, majd egy bizonyos szinten megakad – míg hasonló vagy csekélyebb adottságú férfiak gond nélkül jutnak az üvegplafon feletti régiókba, a nőknek azonban innen csak lefelé van útjuk.
A nemzetközi tendenciák szerint a gazdaságnak öngól anők kiszorulása a döntéshozásból. Skandináviában a nők gazdasági részvételének növekedésével arányosan lett versenyképesebb agazdaság. Ám a magyar nők gazdasági aktivitási rátája 33százalékkal alacsonyabb a fejlett Nyugaténál. Pedig ha amunka világában nem fenyegetnék őket diszkriminatív nehézségek, az fordíthatna a társadalom elöregedésének trendjén és hozzájárulhatna a gazdaság sikerességéhez.

Szerző: Szabó Judit Nikoletta, fotó: EUROPRESS. Ez a cikk a 2011. évi októberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.