Majdnem minden, amit a generációs szakadékról tudni kell – 1. rész (Elveszettek, Nagy Generáció, Csendes Generáció, Baby Boomers)

Borítókép: Majdnem minden, amit a generációs szakadékról tudni kell – 1. rész (Elveszettek, Nagy Generáció, Csendes Generáció, Baby Boomers) Forrás: Getty Images
Ki az alfa? Mitől lesz jobb alkalmazott X, mint Y? Millenális vagyok, vagy Z? Apám-anyám Baby-Boomer vagy Elveszett? A generációs tipizálás már „köztudománnyá” vált, ezért megpróbáltunk bekukkantani a színfalak mögé – miben is különböznek a ma együttélő kulturális generációk. Vigyázat! A szöveg akár bántó kijelentéseket is tartalmazhat, viszont kizárólag a szerző véleményét tükrözi!

A társadalom és az emberi lélek tudósai csaknem két évszázada osztják fel a világot generációkra. Ezen idő alatt a „generation gap”, azaz generációs szakadék kifejezés a mindennapokba beépült közhellyé avanzsált. Az is köztudott, hogy egy generáció kb. 30 év. Régebben talán kevesebb – mivel alacsonyabb volt az átlagéletkor.

Az újabb felosztások azonban már inkább kulturális-társadalmi különbségekhez kötik a generációkat. A világ eseményei, a technológia „vívmányai” – amik az utóbbi időben csupán frissítések –, a lehetőségek és még a művészeti stílusok is egyre gyorsabban váltják egymást. Így lehetséges, hogy két nemzedék között csupán 10 év lett a különbség.

Kik azok az elveszettek, X-ek, Z-k, Alfák? Megkísérlünk rendet vágni a generációs torlódásban, de fenntartjuk, hogy ez az írás nem egy tanulmány, csupán tanulmányozgatás. Azt is le kell szögezni, hogy minden szomszédos generáció között van átfedés – nem csupán a történelmi évszámokat nézve, de életvitelben, mentalitásban is. Így az évszámok csak tájékoztató jellegűek, valójában minden azon múlik, hogy az olvasó hova tartozónak érzi magát. A jó öreg Barnum-hatás, azaz a személyes megerősítés téveszméje itt éppoly fontos lesz, mint a horoszkópokban.

Az első részben a 19. századtól a boomerekig szárnyalunk. Megnézzük, mi jellemző rájuk, milyen filmeket, zenéket szerettek, mit olvastak/olvasnak a legszívesebben. Jó időutazást!

Az Elveszettek

Ritkán kerülnek szóba, mert ők a 19. sz. végén születtek. Az európai „Boldog békeidőkben” voltak fiatalok - mondjuk észbe kaphattak volna, amikor a Titanic elsüllyedt. De nem, boldogan mentek első világháborúzni. Valószínűleg azért ők az első nevesített kulturális nemzedék, mert két totális társadalmi traumát is át kellett élniük – már aki túlélte: az első világháborút és a spanyolnáthát. Ám az is fontos, hogy az ő idejükben aprózódott fel a kultúra stílusirányzatokra, a tudomány résztudományokra, a filozófia párhuzamos modellekre és a világ két szembenálló hatalmi rendszerre.

Kedvenc médium: napilapok.

Drogok: morfium és abszint

Mit mondanak?: „Minden változik, és a világ csupa újdonság.”

Kedvenc filmjük: „A vonat érkezik” Lumiere-től

Kedvenc stílusirányzatuk: avantgarde

Kedvenc könyvük: Proust/Az eltűnt idő nyomában

Kedvenc sztárok: Ady Endre, Apollinaiere, Henry Ford

Forrás: Kissné András Klára: Generációk, munkaerőpiac és a motiváció kérdései a 21. században. HR Magazin. 2014.

Nagy Generáció

Ha az Elveszettek tényleg elvesztek is, a Nagy Generációból talán még van köztünk egy-két dédmama, dédpapa. Ők a két világháború között voltak fiatalok. És mit ád az ég, világgazdasági válsággal, morális kérdésekkel (fasizmus, zsidóüldözés) éltek együtt. Azért nagyok, mert nem egyből omlott össze a világ. Azért nagyok, mert a 30-as évek öngyilkossági hulláma, a fél világ mélyrétegbe, szegénységbe süllyedése után valójában csak ők maradtak. A Nagyok.

Alázat, engedelmesség, teljes odaadás, maximumra fűtött munkamorál. Bármelyik mai munkaadó rajongva alkalmazna egy Nagyot. Kár, hogy kb. 80-100 évesek.

Kedvenc médium: gramofon

Kedvenc drog: cigaretta és kávé (+ tiltott whiskey)

Mit mondanak?: „A világ Babilon.”

Kedvenc filmjük: Meseautó, Casablanca

Kedvenc stílusirányzatuk: Bauhaus, Charleston

Kedvenc könyvük: A dzsungel könyve

Kedvenc sztárok: Charlie Chaplin, Erol Flynn, Jávor Pál, Karády Katalin, Marlene Dietrich

Akikre felnéznek: magyar tudósok, a „Marslakók” (Teller, Wigner, Neumann, Szilárd)

Csendes Generáció (máshol Veteránok)

Nem csoda, hogy ők vannak legkevesebben. A nagy gazdasági válság után pont a II. világháború előtt lettek ifjak. Ha volt is lelkesedés gyereket hozni a világra, többségük hamarosan ment a frontra. Csak a német oldalt nézve: 8 millió katona, 30% halott, 70% sebesült (akár többször is). Ebben nincsenek benne a polgári áldozatok, a holocaust, a porajmos, a politikai okokból és identitás miatt meggyilkolt nem-harcolók.
A háború után aztán belecsöppentek az atomkorszakba, és nem is maradt nekik más feladat, mint újjáépíteni, családot alapítani, gyereket nevelni és hinni abban, hogy az utódoknak majd jobb lesz.

Kedvenc médium: rádió

Kedvenc drog: cigaretta, bór, amfetamin

Mit mondanak?: „Ők (akik elestek) voltak a legjobbak.”

Kedvenc filmjük: Filmhíradó

Kedvenc stílusirányzatuk: Film Noir, Swing v. sanzon, art deco.

Kedvenc könyvük: Semprun/ A nagy utazás

Kedvenc sztárok: Humphrey Bogart, Ingrid Bergman

(Baby) BOOMERS

Ez az pont, ahol a szerző kétszer is meggondolja, mit írjon le. A Boomerek a leginkább félremagyarázott, legsokoldalúbb nemzedék. És ők vannak legtöbben. Szóval óvatosan!
A második világháború utáni világszintű fellendülés (és átalakulás) idején voltak fiatalok. Ők a hidegháború bunkerlakói. A vasbeton-öntöde azbeszt-lényei, a direkt marketing harisnyaárusai, a felülről generált mesterséges filozófiák élharcosai, a vásárlók, akik hisznek abban, hogy értéket kapnak a pénzükért. Övék a legtöbb életmód-márka. Ők a Marlboro-man és a dúsabb haj, ők még „igazi” kólát itták. Ők nagy nedvszívó-képességű pelenkát használtak a későbbi X-ek popsijain. Aztán fiú-lány pelenkát, kicsit drágábban. Aztán uniszex pelenkát, kicsit még drágábban. Ők tényleg elhiszik, hogy a minőségért fizetni kell.

De ők csinálták a számítógépet. Ők találták fel az internetet. Ők szálltak le a Holdra. Ők terjesztették el a képernyőt. Ők húzták fel az Olimpiát világjelenséggé. Ők éltek túl a kommunista rendszerekben. Igaz, volt, aki káderként. Szokás lenézni, elfelejteni őket. Főleg, hogy ma már nyugdíjasok. Valójában mindaz a természetes kényelem, amit ma élvezünk, nagyrészt az ő munkájuk.
(Nem lehet kihagyni: ők találták fel a napalmot és a gazdasági gyarmatosítást is. Ez van.)

Minden későbbi generációhoz képest ultrakonzervatívnak tűnnek, pedig rajongtak Elvis Prestley-ért. Egy fekete-fehér, Kelet-Nyugat, Jó-Rossz típusú világban voltak fiatalok. Idegengyűlölet és rasszizmus éppúgy jellemzi őket, mint a család szentségébe vetett hit, ahol az apa férfi, az anya nő, ugyebár.

És ők maguk, a kései Boomerek azok, akik ezt a világot technicolorba ültették át, és fellázadtak ellene. Egyszerre lehettek a beat-nemzedék idősebb magja és szellemi alapja, illetve maga az értékrend, ami ellen lázadtak.

Kedvenc médium: mozifilm és kislemez

Kedvenc drog: likőr és sör, később LSD, marihuana

Mit mondanak?: „Bármit elérhetsz, ha keményen dolgozol.” és „Szeretkezz, ne háborúzz.”

Kedvenc filmjük: Körhinta, Négyszáz csapás

Kedvenc stílusirányzatuk: kisvárosi házikó, Cadillac, rockabilly-színes

Kedvenc könyvük: Arthur Miller / Az ügynök halála, Jack Kerouac / Úton

Kedvenc sztárok: James Dean, John Wayne, Soós Imre, Elvis Presley, The Beatles