A 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta ez a legjelentősebb klímaügyi csúcstalálkozó. Párizsban az ENSZ tagállamai többek közt abban egyeztek meg, hogy már 2020-ra látható eredményeket érnek el a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ezek a kitűzött célok szinte sehol sem valósultak meg, még azokban az országokban sem, amelyek igyekeztek betartani a vállalásaikat.

Antonio Guterres arra hívta fel a világ vezetőit, hogy „szép beszédek helyett” konkrét, reális tervekkel álljanak elő a csúcstalálkozón.

Guterres négy specifikus tervre vonatkozó kérést intézett a tagországokhoz:

• amely révén megvalósítható a karbonsemlegesség 2050-re,
• amellyel megakadályozható a fosszilis üzemanyagok támogatása,
• amely lehetővé teszi a szénalapú energiahordozók megadóztatását az egyes országokban
• amellyel megvalósítható a szénerőmű-mentesség 2020 után.

„Számomra a klímaváltozás egyértelműen egy olyan terület, ahol az ENSZ-nek kötelessége világvezetői szerepet betölteni” – indokolta szokatlanul kemény fellépését a főtitkár egy interjúban.

„Nem hiszem, hogy óriási áttörésre kellene számítanunk”

– idézi ugyanakkor Nicholas Stein, a London School of Economics professzora véleményét a klímacsúcs lehetséges kimeneteleiről a newscientist.com. Abban is egyetértenek környezetvédelmi szakértők és politikai elemzők is, hogy:

A párizsi egyezmény tekintélyes részben az EU és az Egyesült Államok együttműködésének sikertörténete volt; a két nagyhatalom közösen érte el, hogy Kína elkötelezze magát a párizsi egyezmény mellett. Ám 2015 óta mindkét szereplő hátrafelé halad. Amerikában Donald Trump lett az elnök, aki beiktatása után nem sokkal bejelentette, hogy az USA kilép a klímaegyezményből. Ő várhatóan nem lesz jelen a klímacsúcson. Az Európai Uniónak sem sikerült elérnie idén júniusi csúcstalálkozóján, hogy 2050-es határidővel a klímasemlegesség mellett kötelezzék el magukat. (Magyarország is azon államok között volt, amelyek blokkolták az egyhangú kiállást.)

A klímacsúcson akár 100 ország vezetői is részt vehetnek

És állhatnak ki a párizsi egyezmény további betartása mellett, ami a mostani szakértői álláspontok szerint háromszoros erőfeszítést igényel, ha 2 °C-on és ötszöröst, ha 1,5 °C-on tartanánk a globális felmelegedés szintjét.

„Számomra egy inflexiós pont lehetne, ha vezetői szinten képet kaphatnánk arról, milyen mértékben alakítaná át a párizsi célok megvalósítása a gazdaságokat – nyilatkozta a sajtónak Nick Bridge, az Egyesült Királyság klímaügyi miniszteri biztosa. Szerinte Guterresnek igaza van, hogy ilyen határozottan kéri számon az eredményeket.

teszi hozzá a brit politikus, mintegy Greta Thunberg mozgalmának jelszavát – #UniteBehindTheScience – visszhangozva. Thunberg egyébként ott lesz a klímacsúcson, részben ezért is vitorlázott át az Atlanti-óceánon augusztusban.

óriási különbség van a 1,5 °C és a 2 °C között

Ezt illusztrálja az alábbi infografika. Kiderül belőle például, hogy a fél celziusz fok legalább kétszeres szorzót jelent a forróság sújtotta népesség számát, a kihaló állatfajokat és a jelenlegi termőföldek csökkenését tekintve.