Az ember, aki ott se volt

Borítókép: Az ember, aki ott se volt
1969 nyarán egy szektavezér vezényletével brutális gyilkosságok történtek.

--pagebreak--

A csillogó Kaliforniában, ahol a legnagyobb filmsztárok élnek, pálmafák integetnek a tengerparti sétányon, és mindig aranyló a naplemente, 1969 nyarán egy szektavezér vezényletével brutális gyilkosságok történtek.

--pagebreak--

A szakállas, égő szemű alak kulcsfigura: a forrongó hatvanas évek tipikus válságterméke, személyéhez egyszerre fűződik a világvégétől való rettegés és a megújítás szándéka, a faji zavargások sokkja, a burzsujgyűlölet, a társadalmi igazságosság utáni sóvárgás, a tisztes középosztály hosszú hajú fiataloktól és diáklázadásoktól való félelme és a tömegmédia terebélyesedő hatalma.

Média által homályosan
Az életfogytiglani büntetését töltő Charles Milles Manson valóságos ikonná vált. A Gonosz szinonimájává lett nevét felvette Marilyn Manson énekes, egyik dalát a Guns N’ Roses dolgozta fel, híve, Lynette Fromme merényletet kísérelt meg Ford elnök ellen, széles rajongótábora rajzik a Twitteren és a Facebookon. Véres babérkoszorúját a sajtó újabb és újabb levéllel gyarapítja – megírták, hogy mobiltelefont találtak a cellájában; hogy felásták a lakhelyéül szolgáló Death Valley-t holttestek után kutatva, de nem találtak semmit; hogy egy szüleit kereső örökbefogadott férfi a kaliforniai Corcoran börtön lakójában üdvözölhette biológiai apját. Tetemes vagyont gyűjtött emléktárgyai árusításával, lemezeit elkapkodják, dalait, írásait buzgón töltik a netről, filmek, műsorok készülnek az életéről. Gondos PR-ja tetszőlegesen csinál belőle szellemi vezért, anarchistát, de bármikor bemutathatják az Antikrisztus földi megtestesüléseként is – mikor melyikre van szükség. De ki ő valójában?

A white trash ivadéka
1934. november 12-én született Cincinnatiben, a white trash (fehér szemét) néven emlegetett, lecsúszott munkásréteg szorító társadalmi satujában. Apját nem ismerte, iszákos anyja egyszer eladta egy pofa sörért, végül árvaházba száműzte. A fiatalember szociológiai tankönyvbe illőn futotta be a csellengő trashréteg szokványos pályáját: 32 éves koráig folyamatosan javítóintézetben vagy börtönben ült szökési kísérletért, csalásért, autólopásért, betörésért, hamisításért, lányok futtatásáért. Többször érte szexuális abúzus, egy ízben ő is molesztálta egyik társát. Szabadlábra kerülésekor kérvényezte, hadd maradhasson az otthonát jelentő börtöncellában, de kérését elutasították.
1967-ben a flower power (virághatalom) kultúra szimbolikus központjába, San Franciscóba tette át székhelyét. Galamblelkű társaihoz hasonlóan gitározott, dalokat írt, igyekezett részesülni a hippivilág áldásaiból, kevés sikerrel. Végül más utat választott.
A 20. század hatvanas évei tökéletes táptalajai voltak a gombamód szaporodó szektáknak, melyek szintén új értékeket kerestek az ország alapító atyáitól örökül hagyott, recsegő-ropogó ókonzervativizmus helyett. Manson sok filozófiai, teológiai, szcientológiai művet olvasott a börtönben, s karizmatikus személyiségével hamarosan bálványozott guruvá lett. Szétmorzsolta hívei egyéniségét, a lábához dörgölőző kiskutyákat delejezett belőlük, akik parancsait szó nélkül teljesítették.

A káoszelmélet
Rendőrök őrzik a gyilkosság helyszínét1968-ban a Család (így nevezték a kommunát) bejárta az országot egy iskolabuszon, majd egy Death Valley-i farmra költözött. Manson világgyűlölete és messiástudata rendületlenül nőtt, ezért úgy döntött: ő fogja megszabni a társadalom fejlődésének irányát.
Világértelmezése a bibliai apokalipszis rémlátomásának, a feketék emancipációs törekvéseinek és a beatzenei mozgalom népszerűségének kotyvaléka volt, mely a Beatles White Albumának hatására Death Valley-ben jegecesedett ki véglegesen. Manson szerint a korong kódolt üzenetektől hemzseg. Lényege egy feketék és fehérek közti faji háború kirobbanása, amely a Végítélethez vezet, a Család azonban túléli a világégést, és mindent irányítani fog. Ezt a folyamatot Manson a Beatles Helter Skelter című „őspunk” számáról nevezte el (a kifejezés eredetileg káoszt, illetve egy spirál alakú csúszdát jelent), de a többi dalból is üzeneteket olvasott ki: a Blackbird például felkelésre szólít, a Piggies pedig a gazdagok lemészárlására.
1968 szilveszterén Manson beavatta a „titokba” követőit is, majd a Család a Helter Skelter (azaz a káosz) előmozdítása érdekében lemezt állított össze. Terry Melcher producer érdeklődött az anyag iránt, de mire Manson meglátogatta a Cielo Drive 10 050-es számú villában, kiderült, hogy a házban már nem ő, hanem Roman Polanski filmrendező lakik feleségével, az állapotos Sharon Tate színésznővel. Tate látta is a kert körül járkálni későbbi szörnyű halálának okozóját.
1969. július 1-jén Manson anyagi természetű viták következtében rálőtt egy drogdílerre, majd abban a tévhitben, hogy a férfi a Fekete Párducok nevű terrorszervezet tagja, felfegyverezte a Családot a bosszú ellen. Szintén pénzügyi viták miatt végeztette ki híveivel Gary Hinman zenészt július végén, a helyszínen a Párducokra utaló véres mancsnyomokat hagyva. Az egyik elkövetőt, Bobby Beausoleil-t augusztus 6-án le is tartóztatták. Két nappal később Manson kihirdette a Helter Skeltert.
A mélyszegénységből torz osztályharcot kezdeményezett, tervében a társadalmi igazságosság helyrebillentésének homályos vágya öltött patologikus formát. Híres és gazdag emberek meggyilkolásával a gyanút a feketékre akarta terelni, hogy visszavágjanak, és elkezdődhessen a várva várt ütközet.

A mészárlások
Augusztus 8-án éjjel Susan Atkins, Patricia Krenwinkel, Linda Kasabian és Charles „Tex” Watson az utcán agyonlőtt egy 18 éves sofőrt, majd a Polanski-villába lopózva könyörület nélkül lemészárolta az álmából riasztott társaságot, köztük a nyolc és fél hónapos terhes Tate-et (Polanski épp Londonban tárgyalt). Vérükkel a falra pingálták a Pig (disznó) szót, majd odébb álltak. Másnap egy szupermarket igazgatóját, LeBiancát és feleségét ölték meg hasonló kegyetlenséggel, ismét vérrel mázolva be a falakat. Távozásuk előtt állítólag jóízűen megvacsoráztak a hűtőszekrényből és eljátszottak a kutyákkal.
Miközben Woodstockban teljes gőzzel dübörgött a világ legszelídebb fesztiválja, a rendőrség nagy erőkkel kereste a tetteseket. Egy pillanatig sem hittek a Párducok bűnösségében, mégis októberig kellett várni, hogy fény derüljön az igazságra: Atkins, aki kisebb bűncselekményért került börtönbe, ekkor büszkélkedett el egyik társának tetteivel. A Család horogra akadt.

Sztár születik
A tények vegyes fogadtatásra találtak. A társadalmi helyzet fenntartásában reménykedő, konzervatív középosztály megtalálta ideális bűnbakját, mohón azonosítva Mansont a hippikkel, a faji emancipáció híveivel, a háborúellenes tüntetőkkel. A haszonelvű társadalom radikális kritikusai szívükbe fogadták a „prófétát”, ahogy a vallás fanatikus formáit gyakorlók is: egyesek „sárkányfog-veteménynek”, vegytiszta pszichopatának, mások a kificamodott társadalom abnormális produktumának tartják (legtöbben a két tényező ötvözetének). Mítoszának gyártásában maga is részt vett és vesz: a tárgyaláson horogkereszttel a homlokán jelent meg (állítólag nem Hitler, hanem a Nap tiszteletére), szenvedélyesen védte tetteit, és bírálta az emberiséget. „Ti tettétek a gyermekeiteket azzá, amik… Ezek a gyerekek, akik késsel mennek nektek, ezek a ti gyerekeitek. (…) A ti rendszeretek az én apám… Én csak az vagyok, amit belőlem csináltatok. Visszatükrözlek benneteket.” Manson a bíróságon
2011 nyarán a norvég Anders Behring Breivik, aki Oslóban 8 embert ölt meg egy pokolgéppel és 77 táborozó gyereket lőtt agyon, cselekedeteiért szintén a Manson emlegette „rendszert” tette felelőssé, s amit művelt, azt marketingakciónak írta le (bár a szegénységére nem panaszkodhatott). A hatalmas financiális és erkölcsi válsággal hadakozó Európának hasonló társadalmi vészjelzésekkel kell ma szembenéznie, mint az Egyesült Államok virágmintás ingét azóta öltönyre cserélő nagy generációjának.
A halálbüntetés eltörlése miatt a gyilkosok halálos ítéletét életfogytiglanra változtatták – Mansonét „csak” a kitervelésért, hisz egyik öldöklésnél sem volt jelen. A szuggesztív igehirdetőből mára ősz szakállú, ritkás hajú öregember lett, a szvasztikát azonban büszkén hordja a homlokán, és nem bánt meg semmit. Sokadik szabadlábra helyezési kérelmét jövőre nyújthatja be újra. A sztárság azonban visszaüthet: hála a hírnevét adó, vérfagyasztó nyilatkozatainak, ezt a kockázatot ma egy bíróság sem nagyon vállalná, pláne a Breivik-mészárlás után. Manson így valószínűleg azon a helyen marad, ahol már 32 évesen otthon érezte magát: a börtön falai között.

Szöveg: Hegedüs Barbara, profimedia.hu, europress. Ez a cikk a 2011. évi novemberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.