Angelina Jolie is megszólalt az európai menekültválság kapcsán
Angelina Jolie határozott hangvételű cikket közölt a brit The Times-banArminka Helić brit politikussal, a Lordok Házának tagjával, a 90-es években lezajlott boszniai háború menekültjével közösen. A színésznő az ENSZ menekültügyi főbiztosának különmegbízottjaként rendszeresen látogat elsősorban iraki menekülttáborokba, ahol több tízezer szíriai menekült él évek óta. Eddig is több cikkben és nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen fontos lenne a világ összefogása a háború áldozatainak megsegítésére, és milyen nagy baj történhet, ha ez az összefogás elmarad vagy késlekedik.
A most közölt írás szerint nem csak Európának, hanem az egész világnak össze kell fognia a szíriai, afgán és pakisztáni menekültek integrálásáért, illetve a menekültek elszállásolását milliós nagyságrendben végző közel-keleti országok – például Törökország vagy Jordánia – támogatásáért.
Nem érhet minket meglepetésként, hogy aki éveken át háborúban élt, aki menekülttáborokban tengődött, az most úgy dönt, hogy kezébe veszi a dolgokat. Ki mondhatná el közülünk, hogy nem ugyanezt tenné a helyükben?
– teszi fel a kérdést a cikk, majd rátér a megoldásra, amelyet több részre választ szét:
1. A megoldás a cikk szerint közös felelősségvállalásban rejlik függetlenül attól, hogy földrajzilag történetesen mennyire esünk közel a problémához.
Nem csak Európának, de a világ minden országának részt kell vállalnia a megoldásban.
2. Nem szabad alábecsülni azt a politikai, társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívást, amellyel Európa országai szembesülnek. Angelina Jolie ésArminka Helić cikke szerint különösen hangsúlyos kérdés, hogy milyen lépéseket tesznek az európai kormányok a menekültek integrációjáért. Ugyanakkor sokkal nagyobb mértékben kell támogatni a Szíriával szomszédos országokat, amelyekre évek óta óriási teher nehezedik.
3. A válság heteiben tudatosnak kell lennünk, amikor különbséget teszünk a „gazdasági bevándorlók” és azok között, akik életveszély elől menekülnek, olvasható a cikkben.
Azoknak, akik el kellett hogy hagyják a hazájukat, kijár a jogaik és a méltóságuk tisztelete és az, hogy megértsük az igényeiket. Senkit sem szabad stigmatizálnunk azért, mert jobb életet szeretne.
4. A menekültek befogadásánál és az adománygyűjtésnél sokkal többet kell tennünk, folytatja Jolie ésHelić írása: diplomáciai erőfeszítéseket kell kezdeményezni annak érdekében, hogy Szíriában béke legyen.
[cikk=39833]
5. Végül a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a mostani csak egy fejezet a menekültválság történetében, nem az első és nem is az utolsó.
Az elmúlt tíz évben az otthonukat elhagyni kényszerült emberek száma duplájára, 60 millióra nőtt. Ez fenntarthatatlan és jóval több, mint amennyivel a nemzetközi segítségnyújtó szervezetek elbírhatnának. A menekültválság annak következménye, hogy rendre képtelenek vagyunk a konfliktusok megoldására. Semmi sem árulkodik jobban a világ állapotáról, mint az, hogy emberek tömegei vándorolnak határokon keresztül. Ideje hosszú távú megoldásokban gondolkodni és felismerni, hogy az országok kormányainak és nem a menekülteknek kell gondoskodni a válaszról.