Nem feltűnő, ha őszül, mert alapvetően szőke, és megengedheti magának az egészséges életmódot, mert jómódban él.

Európa fittebbik fele
De tegyük hozzá, hogy motivált is: inkább sétál, mint hogy gyógyszert vegyen be. Általában jóval tovább és egészségesebben él, mint egy magyar. Egy itthoni fitneszteremben ritkán látni ötven, hatvan év fölöttieket taposógépen vagy evezőpadon, egy svéd klubban viszont többségben vannak az egészségtől kicsattanó, érett korú urak és hölgyek. Éppen egy ilyen helyen próbálok belerázódni a pilatesprogramba, és – szégyen, nem szégyen – olykor az ötvenhét éves csoporttársamtól lesem el a feladatot. Lena Johansson hetente háromszor jár edzeni, hétvégén pedig hosszú erdei túrákon vesz részt a barátaival. Azt mondja, szüksége van a rendszeres mozgásra, anélkül kórházi ápolónőként a munkáját is csak keservesen tudná elvégezni, és még nyolc évig, a nyugdíjazásáig szeretne dolgozni. A szomszéd úr nemrég arról panaszkodott, hogy újabban kimerítőnek találja a napi háromszori kutyasétáltatást a közeli tó körül, kénytelen lesz kettőre csökkenteni a séták számát. Kíváncsiságból lemértem a tó körüli távot, kiderült, hogy nyolc kilométer, a bácsiról pedig, hogy idén tölti a nyolcvanötöt. Nem ritka jelenség ez Észak-Európában, ahol kortól és nemtől függetlenül szinte mindenki sportol – kocog, úszik, jógázik, csapatjátékot űz, bármit, ami örömet szerez. Nem kell sem olimpiát, sem szépségversenyt kitűzni ahhoz, hogy mozogjanak, egyszerűen csinálják, mert jólesik és egészséges. A sportok közül az egyik legnépszerűbb a nordic walking, magyarul északi gyaloglás vagy síjárás, amely egy erre kifejlesztett bot segítségével hatékonyan, mégis kíméletesen fejleszti az állóképességet, az izmokat és a mozgáskoordinációt. Ez a sport Finnországból indult útjára, és egyre népszerűbb Európa más országaiban, sőt az Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában is. A 65 és 75 év közötti svéd lakosság 66 százaléka űzi rendszeresen!

Nem tegnap kezdték
Svédországban már a nyolcvanas évek elején felismerték, hogy az államnak megéri pénzt áldozni a prevencióra, egészségmegtartó programokat indítani, mert még mindig jóval olcsóbb egy uszodai bérletet támogatni, mint mondjuk egy szívműtétet. Az utóbbi másfél évtizedben meredeken nőtt azoknak a száma, akik rendszeresen mozognak, a lakosság mindössze egytizede állítja azt magáról, hogy nem tesz semmit az egészségéért. A 35 és 45 év közötti nők fele hetente legalább két alkalommal, a 10 évvel idősebb korosztály csaknem negyven százaléka sportol. Évtizedek óta kampányolnak a dohányzás ellen – sikerrel, mert ma szinte mindenhol tilos, sőt kínos is rágyújtani. Mi több, a kórházak egy részében a sebészek megtagadhatják a műtétet mindaddig, amíg a páciens nem szokik le a dohányzásról. Statisztikák szerint Svédországban a férfiak kevesebb mint 13 százaléka, a nőknek pedig kevesebb mint 15 százaléka dohányzik. (Nálunk a 15 évnél idősebbek 34 százaléka cigarettázik, a férfiak negyven százaléka, a nők egyharmada füstöl.)
Keményebb diónak számít viszont az alkoholfogyasztási szokások megváltoztatása a skandináv országokban. A statisztikák szerint a finnek isznak a legtöbbet: fejenként évi tíz liter (tiszta szesznek megfelelő) alkoholt. A svédek a középmezőnyben elfoglalt helyükkel nagyon is elégedetlenek, ezért elindítottak egy nemzeti alkoholellenes akciótervet, hogy csökkentsék a szeszfogyasztást. (A WHO 2007-es adatai szerint Európában a luxemburgiak és a csehek után a magyarok isznak a legtöbbet, évente fejenként 16 liter tiszta alkoholt.)

Életmód és genetika
Az Európai Unió országaiban a születéskor várható átlagos élettartam 78,2 év. A listát a spanyolok vezetik, de a nyugat-európai és északi népekről is elmondható, hogy általában sokáig élnek. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adatai szerint Magyarország hátulról a harmadik, a nők átlagéletkora öt-hat évvel, a férfiaké nyolccal kevesebb, mint Európa országaiban. Nálunk a nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, de az előrehozott nyugdíjazás lehetősége miatt ténylegesen átlagban 58 év. Svédországban a 65 éves nyugdíjkorhatárt minden harmadik érintett korainak tartja, elsősorban azért, mert fizikailag és szellemileg is tovább bírná a munkát. Szinte egybehangzóan állítják, hogy az öröklött géneken kívül a várható élettartamot az életmód, az életszínvonal és a helyi adottságok befolyásolják. Nincs tehát mit szépíteni: még ha jó géneket öröklünk is, a mozgásszegény életmód, a túlzott gyógyszerfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás és a stressz rontják az esélyeinket.

Meddig és hogyan?
Az emberiség folyamatosan öregszik, a születéskor várható élettartam az elmúlt másfél évszázad alatt évente negyed évvel nőtt. A következő ötven évben, vagyis unokáink, dédunokáink idején a fejlett országokban a várható élettartam elérheti a lélektani határt, a száz évet. Nem véletlen tehát, hogy ma már egyre inkább az a kérdés: milyen minőségben éljük meg az eltöltött éveket? Magyarország sajnos ebben sem jeleskedik, a nyugdíjkorhatár környékén az egészségünk is megromlik. A hatvan év feletti lakosság jelentős hányada rendszeres orvosi, ápolói ellátásra, mindennapos gyógyszerszedésre szorul, és a nyugdíjasok mindössze kilenc százaléka érzi magát jól. Ismét egy ellenpélda: a svéd nyugdíjasok 60 százaléka jónak vagy kiválónak minősíti az egészségügyi állapotát, de 85 fölött is ugyanezt mondja 30 százalék. Persze legyinthetünk erre, hogy könnyű nekik, hiszen egy szociálisan fejlett, jóléti társadalomban, mint a svédeké, ahol a mozgás és az egészséges táplálkozás aligha lehet pénzkérdés, mégiscsak egyszerűbb az élet. Ez tény. Nemrég például kampányt indítottak azért, hogy minél többen golfozzanak, a stockholmi Karolinska Tudományegyetem ugyanis közzétett egy kutatást, amely szerint akár öt évvel hosszabb életre számíthat az, aki rendszeresen űzi ezt a sportot. A nyugdíjasok kapva kaptak az alkalmon, 60–70 évesen is golfoznak, mert mind pszichés állapotukra, mind szociális kapcsolataikra jó hatással van ez a sport. Emellett a kivilágított futó- és sípályák, a bicikliutak, a jól felszerelt uszodák, sporttermek, teniszpályák és az államilag is támogatott klubok mindenki számára hozzáférhetők. Ez tényleg pénzkérdés. De kifogás is egyben, mert napi félóra sétával, kocogással, akár otthoni tornával sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért. Érdekes élmény látni egy olyan nemzetet, ahol jóval egészségesebben és jóval természetesebben élnek az emberek. Nem harcolnak a korukkal, fittyet hánynak az ősz hajszálaknak, a ránctalanításnak, bármiféle optikai tuningnak – ennyi fiatalos, egészséges közép- és időskorú ember még sincs sehol máshol Európában.
Szöveg: György-Horváth Zsuzsa, fotó: Red Dot