Kötelező lenne, hogy február 14-én mindenki megajándékozza a szerelmét? Elvárható, hogy aznap mindenki nagyon szeresse a másikat? Szoktam látni, ahogy a férfiak –csak úgy, mint nőnapkor- a virágboltban babrálnak, nézegetik a szívecskés plüss egérkét; megvegyem vagy ne?- gondolják. Én értékelem a törekvésüket, mert aznap bizony gondolnak a párjukra. Nem fejtegetem, hogy vajon azért vesz virágot (plüss egérkét), mert tényleg szívből jövő szerelmét szándékozik kifejezni ezzel vagy csak mert kötelező dolog ez Valentin napkor. Veszi, viszi, ennyi.

A szeretetet bármelyik nap ki lehet fejezni, furcsa ezt dátumhoz kötni, de viszont vitathatatlan, hogy ez az a nap, mely a szeretetet, a szerelmet ünnepli.

Persze hazudnák, ha ezt mondanám engem soha se kísértett meg Valentin szelleme. Én is felültem erre az ajándékozós vonatra, nekem is megjött a kedvem ahhoz, hogy ajándékot kapjak. El kezdtem nézegetni a neten a kiszemelt nyakláncot és volt olyan is, hogy legalább kétszer visszamentem felpróbálni egy csinos kis gyűrűt.

Persze, szerettem volna, ha Valentin napkor nem magamnak kell megvennem a gyűrűt, így valahogy az uram tudtára is kellett adnom a szívemnek is kedves ékszer létezését.

Galériánkban mutatom, hogy a ’Hogyan vágyakozz hatékonyan valami után úgy, hogy a párod is megértse mit szeretnél’ folyamat evolúciós fejlődését, melyhez az elmúlt 15 év tapasztalatából merítettem.