A rizs őshazája Délkelet-Ázsia. Több mint ötezer éve termesztik és fogyasztják, része történelmüknek, mítoszaiknak, rítusaiknak, kultúrájuknak, lelküknek. 

Feldolgozása során először megszabadítják külső héjától. Az így kapott barna rizs még tartalmazza a belső héjat (korpa) és a csírát. A további feldolgozás során ezeket eltávolítják a magról, hogy „szép fehér”, fényezetlen rizst nyerjenek belőle.

A magyarok többsége a fényezetlen „A” vagy „B” rizst vásárolja. A „B” rizs 10 százalékkal töredékesebb, mint az „A”, és 10 százalékkal több idegen anyagot tartalmaz. A fényezés rizsviasz vagy olaj és egy puha ásvány, a talkum hozzáadásával történik. A Magyarországon termesztett rizst általában nem fényezik. 

A rizskorpában megvan a rizsmag nagy tápértékű anyagainak 65 százaléka: vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, antioxidánsok és olyan zsírsavak, melyeknek előállítására a szervezet nem képes. Kaliforniában újabban instant italt is készítenek belőle testépítőknek, katasztrófák esetére, diákétkeztetéshez.

A korpában lévő rizscsíraolaj összetétele kedvezőbb az olíva- és a kukoricaolajénál. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a már rövid ideig kis mennyiségben adott rizskorpa is jelentősen csökkenti a koleszterinszintet. A nagy rizstermelő országokban a csíraolajat kivonják a korpából, sütnek és főznek vele, illetve nyersen fogyasztják. Nem okoz allergiát, íze kellemes.  

A barna rizs sokak szerint a legkiegyensúlyozottabb táplálékunk az anyatej után. Korpatartalma révén egyszerre táplál, méregtelenít és gyógyít, így kiváló diétaalap. Fogyókúrához is ajánlják, mivel csekély a tápértéke, de rostjai mégis a jóllakottság érzetét keltik, a benne lévő kálium serkenti a méreganyagok kiürítését és a sav-bázis egyensúly fenntartását. Sok B1-, B2-, B3- és A-vitamint, fehérjét, cinket, folsavat, vasat és kalciumot tartalmaz, ezáltal:
-segíti a szénhidrát-anyagcserét, idegerősítő, jótékony hatású depresszió esetén,
-kedvező magas vérnyomás ellen,
-rosttartalma révén segít megelőzni a vastagbelek rosszindulatú megbetegedését,
-az ösztrogéntermelés csökkentése által a mellrákét,
-gyógyítja a bőrbetegségeket, a hajhullást, gátolja a vesekőképződést, és -rugalmasabbá teszi a vérereket.   

De akkor mire jó a fehér rizs?
Csak egy adat: B-vitaminokból a fehér rizsben csak annyi van, amennyi a fehér lisztből készült száraztésztában. Érdemes egyáltalán fogyasztani? Érdemes. Bizonyos esetekben a fehér rizs jobb választás, mint a barna. 
Akinek gyenge a bélrendszere, annak a barna rizs emésztése kellemetlen hasi panaszokat, szeleket, puffadást okoz. Ha veled is ez a helyzet, maradj a fehér rizsnél: kevesebb rostot tartalmaz, kíméletesebb a belekkel és könnyebben emészthető. Egyél hozzá párolt-főtt zöldséget, hogy ne kapj székrekedést. Vastagbélgyulladáskor is kerüld a barna rizst!
Ha fehér rizsre kell fanyalodnod, akkor se bánkódj: vegyél basmati rizst valamelyik indiai élelmiszerboltban. Igaz, háromszor annyiba kerül, mint a kínai, a vietnami, de már a főzése közben meg fogod érteni, miért tartja az ájurvéda a rizsek királyának. És ha megkóstoltad, garantáltan képtelen leszel visszatérni a papírízű változatokhoz.
Valamivel olcsóbb, de hasonlóan aromás a jázminrizs.
A vadrizsnek pedig magas az aminosavtartalma: ha gyakran fogyasztod, a csontritkulást is megelőzheted vele. 

Szerző: Bay Ágota, Fotó: profimedia.hu
Ez a cikk az Éva magazin 2008. márciusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.