Ez a cikk az Éva egy régebbi számában jelent meg.

11 éve együtt
„Félszavakból is megértjük egymást”

Kari: Szellemi társak vagyunk, de sok mindenben különbözünk: ettől lett izgalmas a kapcsolatunk. Három év után házasodtunk össze, bár én már a találkozásunk első órájában megéreztem, hogy ő az igazi. Hihetetlen élmény volt, hogy ott lehettem az első gyermekünk születésénél. Afiunk 7, a kislányunk 4 éves, a harmadik babánkat januárra várjuk. Aszó igazi értelmében család lettünk és élvezettel vállaltuk ezt az újabb kihívást.
Orsi: Az évek során egymásra hangolódtunk, félszavakból is megértjük egymást. Néha jobban tudjuk, hogy a másiknak mire van szüksége, mint ő maga. Az egymás iránti érdeklődésés vonzalom semmitsem csökkent az együtt töltött idő alatt.

12 éve együtt
„Rendszeresen randizunk”

Nóri: Akár egy romantikus film hőseit, a vonatjegyünk sorsolt bennünket egymással szemközti ülésre. Nagyon fiatalok voltunk, és eszünkbe sem jutott, hogy majd együtt válunk felnőtté és végül összeköltözünk. Így történt, mégsem lettünk egyformák. Otti csendes, megfontolt, és ha vitázunk, általában ő az okosabb.
Otti: Nóri kicsit szétszórt, vele mindig történik valami. Egy grafológus azt mondta, hogy ellentétes személyiségek vagyunk, ezért tökéletesen kiegészítjük egymást.
Folyamatosan szükségünk van újabb és újabb közös
élményekre, ezért hetente legalább egyszer randizunk a városban. Sétálunk, beülünk valahová, és közben rengeteget beszélgetünk.

35 éve együtt
„A hétköznapi dolgokat is megbeszéljük”

Vaszilisz: A mi titkunk a megértés és a szeretet, ennek érdekében mindketten vállaljuk a kompromisszumokat. A hétköznapi apróságokat is megbeszéljük és a lényeges dolgokban közösen döntünk. A harmóniában talán annak is van szerepe, hogy a háztartási munkából én is kiveszem a részem.
Katalin: A nagyvonalúság mindennél fontosabb, ezzel a tulajdonsággal képesek vagyunk elfogadni a társunkat olyannak, amilyen. A hibáinkkal együtt is érdekesebbek vagyunk egymásnak, mint tökéletesre csiszolódva. Tapasztalatból tudom: mindezek birtokában bármeddig kitarthat egy kapcsolat.

10 éve együtt
„Estig ki kell békülni!”

Kriszta: 26 éves létünkre 10 éve vagyunk együtt, és a szenvedély semmit sem csökkent. Tomi újra és újra elcsavarja a fejem. Ha néha összeveszünk, valamelyikünk előbb-utóbb elneveti magát. Soha nem zárjuk úgy a napot, hogy haragban volnánk, estig biztosan kibékülünk.
Tomi: Mindketten szeretünk utazni és kirándulni.
A motorozás csak az én szenvedélyem volt. Kriszta kezdetben félt nyeregbe szállni, az élmények azonban meggyőzték. Nekünk még a szüleink is jóban vannak egymással, gyakran grilleznek együtt.

2 éve együtt
„Egy szalvétával kezdődött…”

Évi: Úgy kezdődött, hogy a vállalati kantinban egy szalvétára felírta a telefonszámomat… Ma már a közös lakás vásárlásánál tartunk. Mindketten szeretjük az életet, de a földön járunk; hamar egymás szövetségesei lettünk.
Attila: Nálunk alapszabály, hogy szabadságot adunk a másiknak, ki-ki továbbra is összejár a régi barátaival és hódol a kedvteléseinek. Mindemellett imádjuk a kettesben töltött időt, a Csobánc
tetején egy sátorban, Albánia úttalan útjain vagy
a margitszigeti futópályán kergetőzve. Két év után úgy érzem, mintha mindig is együtt lettünk volna.

18 éve együtt
„A szülőkről vettünk példát”

Livi: Karcsit 12 éves korom óta ismerem, mert a bátyám gimis osztálytársa volt. Később közös lett a baráti kör, majd egy színházi meghívás után elkezdtünk járni.
Károly: Egy helyen dolgoztunk, együtt indítottunk vállalkozást, közös lakásban éltünk, végül 7 évnyi együtt járás után 2000-ben összeházasodtunk. Házépítésbe fogtunk, és mire beköltöztünk, megszülettek az ikrek (Petra, Dani). Két év múlva egy újabb kisfiúval (Domonkos) gyarapodott a család.
Livi: A családi hátterünk kiegyensúlyozott, mindkettőnk szüleitől jó példát láttunk az együttélésre. Ennek ellenére igényes külsővel és apró figyelmességekkel igyekszünk újra és újra meghódítani egymás szívét.

43 éve együtt
„Gondolsz-e majd rám?”

Éva: Több mint 40 éves házasságunk nem nevezhető eseménytelennek, ma már két rosszcsont unokánk, Peti és Balázs is segít, hogy ne unatkozzunk. Még mindig szeretünk bulizni, és mindketten élvezzük, ha azokkal lehetünk együtt, akik hosszú évek alatt közel kerültek hozzánk.
Sajnos nem csak ebből állt az életünk, sok szomorúságot is átéltünk együtt. Megpróbáltatások, konfliktusok tarkították a hosszú együttlétet, de a viták után mindig kimásztunk a gödörből. Soha nem egymás ellen, hanem egymásért harcoltunk.
Laci: Éva 15, én 21 éves voltam, amikor megismerkedtünk. Hosszú éveken keresztül az Echo együttessel koncerteztem, de bárhol jártam, Évára mindig számíthattam. Neki írtam a Gondolsz-e majd rám című számot, amely azóta örökzöld sláger lett. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy az életemet vele élhetem le.

galéria

Szöveg: Rojkó Annamária, fotó : profimedia.hu, családi archívum. Ez a cikk a 2011. évi októberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.