Képernyős tudnivalók

Borítókép: Képernyős tudnivalók
Az internet remek dolog – de nem mindegy, milyen monitoron nézed, és milyen beállításokat használsz!
A monitorok – vagy választékosabban „megjelenítők” – első és legfontosabb jellemzője a képernyőátmérő. Ezt általában collban, magyarul hüvelykben szokták megadni: egy hüvelyk 2,54 centi. Manapság a legjobb ár/érték arányt alighanem a 19 hüvelykes monitorok nyújtják; a kisebbek olcsóbbak, de nem annyival, hogy érdemes volna lemondani a plusz látványról, a nagyobbak pedig internetezéshez, átlagos számítógép-használathoz egész egyszerűen fölöslegesek. Igaz, hogy a nagyokat elvileg használhatod multimédia-monitornak is, de ha tévézni akarsz, inkább hagyd ott a számítógépet, és terülj el a jó kis karosszékedben – a két műfajt nem érdemes keverni.


Felbontást a maximumra
A következő fontos adat a felbontás. Ez azoknak a képpontoknak – pixeleknek – a számát jelenti, amelyekből a monitoron látható kép összeáll. Minél nagyobb ez a szám, annál részletgazdagabb a kép. Ne keverd azonban össze a monitor fizikai felbontását azzal az értékkel, ahogy a képernyőt használod – a kettő ugyanis nem feltétlenül esik egybe. A 19 hüvelykes monitorokon általában 1280 x 1024, illetve ha szélesvásznú formátumról van szó, 1440 x 900 képpont található, de beállíthatsz kisebb felbontást is – ekkor a betűk és ikonok megnőnek, viszont kevesebb adat fér el a képernyőn, és minden vonal elmosódottabbá válik. Azt javaslom tehát, hogy a képernyőt a maximális felbontáson használd, és ha az olvashatóság miatt szükséges, inkább a böngészőn belül állítsd nagyobbra a karaktereket – erre a Firefox és az Internet Explorer is módot ad.

Villogásmentesítés
Fontos még a képernyő frissítési frekvenciája. Ez ugyancsak állítható paraméter, és azt mutatja, hogy a kép másodpercenként hányszor rajzolódik újra a képernyőn. A katódsugárcsöves (CRT) monitoroknál – ezek újonnan már nem nagyon kaphatók, de a második családi gép monitoraként még sok helyen becsülettel szolgálnak – érdemes minél nagyobb frekvenciát, 85 hertzet vagy még többet beállítani, mert a kép kisebb frekvenciákon villódzik, és nagyon rongálja a szemet. Az LCD-monitorok képe eleve sokkal nyugodtabb, tudniillik itt a képpontok a CRT-monitorok foszforbevonatú pixeleivel ellentétben nem felvillannak és kihunynak, hanem mindig megmaradnak az utolsó beállított állapotban, ezért itt frissítési frekvenciának bőven elég a 60 hertz.

Pislogni jó
Ha már a szemrongálásnál tartunk, sajnos van egy rossz hírem: a számítógépes munka mindenképp megterheli a szemet. A mai, mondern LCD-monitorok sokkal kevésbé ártalmasak, mint a régi CRT-k, de az a probléma náluk is fennáll, hogy amikor a képernyőt nézzük, nem pislogunk eleget, és kiszárad a szemünk. Bármilyen hülyén hangzik, tessék figyelni rá, hogy munka vagy internetezés közben rendszeresen pislogni kell!
Fontos a képernyő magasságának helyes beállítása is. Az ember szemének az a legkevésbé fárasztó pozíció, ha enyhén lefelé néz: a monitort ezért úgy állítsd be, hogy a káva felső része pont szemmagasságba essen. És lehetőleg ne oldalra tedd a képernyőt, hogy kifacsarodva kelljen bámulnod, hanem veled szemben, a klaviatúra mögé, így a nyakad nem kap görcsöt, te pedig fejfájást.

Tipp: A különböző Windows-változatok nem ugyanott tartják a képernyő-beállítási lehetőségeket. A legegyszerűbb, ha megnyitod a Súgót, beírod, hogy „képernyőfelbontás módosítása”, és a Súgó odavezet a megfelelő lapra. Máskor is, ha nem találsz valamilyen funkciót a Windows-ban, keresgélés helyett használd bátran a Súgót: ez a legtutibb és legrövidebb út a különféle eszközök eléréséhez.

Fontos tudnivaló!
- A munkáltató a munkafolyamatokat köteles úgy szervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces, össze nem vonható szünetek szakítsák meg, és a képernyő előtti munkavégzés összes ideje a napi 6 órát ne haladja meg.

- A munkáltató köteles a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, illetve ezt követően kétévente a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését (valamint minden olyan esetben, ha a látási panasz képernyős munkával hozható összefüggésbe).