A pénz, és ami előtte volt – mi is?
Elképesztő, hogy mennyi minden! Afrikában és a Csendes-óceán egyes vidékein a csigák, a kagylók és a tollak, a maják és az aztékok körében pedig a kakaószemek szolgáltak fizetőeszközül. A régi görögöknél vasnyársakat használtak a cseréknél: obolosznak –aközismertebb latin formában obulusnak – hívták őket, egy maroknyi vasrudat pedig drachmának. Amikor a Kr. e. 7. század környékén bevezették az ércpénzt, az új érmék elnevezésében megőrizték a régi neveket. A történelem során azonban az egyik legelterjedtebb fizetőeszköz a só volt. Idősebb Plinius leírja, hogy arómai katonák fizetése eredetileg só – latinul sal – volt: ebből származik a fizetés – salarium – szó, amely salary formában máig tovább él az angol nyelvben. Kínában egyenesen sópénzt készítettek: sóból púpos táblácskákat, gömböket formáztak, amelyeket – mint Marco Polo beszámolójából tudjuk – még az uralkodó pecsétjével is elláttak!

A kövérség és az igazság
Közhelynek számít, hogy az elhízás korunk népbetegsége: a számok valóban elrettentők. Bolygónkon 1,6–1,8milliárd túlsúlyos ember él – ez aFöld lakosságának mintegy negyede–, az elhízottak száma pedig ezen belül több mint háromszázmillió. (Elhízásról akkor beszélünk, ha a testsúly húsz százalékkal haladja meg az ideálist.) Az európai országokban a lakosság negyven százaléka súlyfelesleget cipel, és a hazai arány néhány százalékkal még az EU-átlagnál is rosszabb. Az Egyesült Államokban pedig egészen drámai a helyzet: afelnőttek kétharmada túlsúlyos, és évi százmilliárd dollár megy el a fölös kilók okozta egészségi problémák kezelésére. Az alultápláltak számát az ENSZ statisztikái egymilliárdra teszik, vagyis kövér emberből ma már sokkal több van, mint kórosan soványból.

Rh faktor??
A tudomány névtelen hősei a rhesus majmok: orvosi kísérletek alanyaiként sok nagy felfedezéshez segítették hozzá a kutatókat. 1937-ben a Nobel-díjas Karl Landsteiner rajtuk kísérletezve azonosította az emberi vér egyik fontos tulajdonságát, amit a majmok neve után Rh-faktornak nevezett el. Akinek a vérében ez a faktor jelen van, az Rh-pozitív, akinek nincs, az Rh-negatív, és utóbbiak szervezete olyan ellenanyagot termel, amely elpusztítja az Rh-pozitív vérsejteket. Ez vérátömlesztések, illetve olyan terhességek esetében okozhat gondot, amikor a kismama Rh-negatív, a baba pedig Rh-pozitív, vagyis kettejük közt Rh-összeférhetetlenség áll fenn. Szűréssel és megfelelő kezeléssel azonban ma már megelőzhető a magzat károsodása – hála Landsteinernek és a kis rhesus majmoknak.

Szerző: Móray Gábor, Fotó: Europress, profimedia.hu, stock.xchng
Ez a cikk az Éva magazin 2010. évi júliusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.