Az adatvédelmi beállítások szigorításával csökkenthetjük a biztonsági kockázatokat, de teljesen soha nem szabadulhatunk meg tőlük.

A Facebook a világ legnagyobb játszótere. Félmilliárd ember látogatja nap mint nap, hogy barátkozzon, csevegjen, lájkoljon, eszmét és persze fotókat cseréljen ismerőseivel. Havonta átlag egymilliárd új fénykép kerül fel aFacebookra, de a rekorddöntő újévi hétvégén két nap alatt 750 millióval gyarapodott aszámuk!
Kétszázmillióan ma már valamilyen hordozható eszközről, javarészt okostelefonról érik el a Facebookot, és ők az átlagnál is kétszer aktívabbak. Mivel pedig az előrejelzések szerint 2013-ra egymilliárd okostelefon, vagyis smartphone lesz a földön, ez a Facebook forgalmának további döbbenetes növekedését vetíti előre.

Internet = facebook?
Úgy fest, hogy a Facebook lassan „felszívja” az egész internetet. Az ifjabb generációknak már ma is ez az elsődleges információforrás: afiatalok 48százaléka állítja, hogy avilág történéseiről innen értesül először. De nem csak atizen- és huszonévesekre gyakorol delejes hatást: a felhasználók egyharmada 35év fölötti.
Pszichológusok szerint a Facebook sikerének titka, hogy elmagányosodó korunkban sokrétű lehetőséget kínál a személyes kapcsolatok elementáris igényének kielégítésére. A gond akövetkező: az értékes emberi kapcsolatoknak az őszinteség és a bizalom az alapja, ám egy olyan közegben, ahol személyes adatainkhoz illetéktelenek is hozzáférhetnek, a nyíltság életveszélyes lehet.

Ki mit tud – rólunk?
Először is nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy a Facebookon áthömpölygő adatfolyam nem tűnik el nyomtalanul, a Facebook szerverei mindent megőriznek. Lássuk, hogy a rendszer ezek alapján milyen információkhoz jut rólunk! Barátaink listája megrajzolja kapcsolati hálónkat, sőt, ezek dinamikájáról is képet ad. A lájkolásokkal és a különböző csoportokhoz, rajongói klubokhoz való csatlakozással ízlésünkről, érdeklődési körünkről, politikai nézeteinkről vallunk önként és dalolva. Családi életünk minden rezdülése, régi és új kapcsolataink története is nyomon követhető bejegyzéseinkből és adatlapunk változásaiból.
AFacebook felkínálja a lehetőséget, hogy megadjuk lakcímünket, telefonszámunkat – ha elég balgák vagyunk és eleget teszünk akérésnek, ez is arendszer birtokába kerül. És akkor még nem szóltunk azokról a fényképekről, amelyeket saját magunk vagy barátaink tettek fel: ezeken a felcímkézés jóvoltából pofonegyszerű azonosítani bennünket.

Az adat nem vész el, csak átalakul
Hosszan sorolhatnánk még az információkat, amelyeket a Facebook feneketlen gyomrába töltünk. Külön-külön talán csupa apróság, de sok kicsi sokra megy – hogy milyen rettenetesen sokra, arról magunk is meggyőződhetünk, ha belépünk Facebook-fiókunkba, és a képernyő jobb felső sarkában lévő Profilom gomb lenyíló menüjéből kiválasztjuk aFiókbeállítások lehetőséget, majd kattintunk az Adataid letöltése parancson.
Ekkor megkapjuk valamennyi saját adatunk másolatát, beleértve hozzászólásainkat, adatlapunk információit, és a megosztott tartalmakat. Sokkoló élményben lesz részünk, ami alighanem gyökeresen megváltoztatja afacebookos adatbiztonságról alkotott nézeteinket. És az sem segít, ha ezek után esetleg pánikszerű gyorsasággal töröljük fiókunkat, mert az üzemeltető fenntartja a jogot, hogy bizonyos adataink másolatát „technikai okokból” megőrizze szerverein! Ne csodálkozzunk: aFacebook nem jótékonysági intézmény, hanem üzleti vállalkozás, és minden bitnyi személyes adat értéket képez a számára.

Jobb későn, mint soha
Abból persze, hogy bizalmas információink tömege van fent a Facebookon, még nem következik automatikusan, hogy bárki kedvére csemegézhet is belőlük. A Facebookot ért súlyos kritikák miatt asite rugalmas adatvédelmi rendszert dolgozott ki a személyes információk megóvására. A biztonsági lehetőségek aProfilom lenyíló menü Adatvédelmi beállítások hivatkozására kattintva érhetők el.
A legtöbb felhasználó azonban nem él velük, hanem rutinszerűen elfogadja a Facebook által ajánlott, laza adatvédelmi beállításokat, amivel gyakorlatilag közkinccsé teszi magánszféráját. Ne kövessük a példájukat – most azonnal szigorítsunk Facebook-beállításainkon!
Szamárvezetőnek érdemes felhasználni azt asegédletet, amit tavaly, az adatvédelem világnapja alkalmából (január 28.) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tett közzé honlapján. A remek, alapos tájékoztató pontról pontra végighalad az összes fontos beállítási lehetőségen, és megmutatja, hogyan húzhatjuk feszesre magunk körül az adatvédelmi hálót. (tasz.hu, Adatvédelem menüpont, 2010. január 27.)

A ciki megmarad
Maradnak azonban olyan veszélyek, amelyek ellen a leggondosabban kialakított biztonsági rendszer sem véd. Ilyenek például atudatos jogsértések. Legutóbb a Facebook tíz legnépszerűbb játéka közül ötöt jegyző Zynga szoftverfejlesztő cégről derült ki, hogy aFacebookon begyűjtött személyes adatokat internetes reklámcégeknek passzolta tovább.
Hasonló botrányokra a jövőben is számíthatunk – a Facebook vezetőinek minden fogadkozása ellenére személyes információink soha nem lesznek száz százalékig biztonságban a site-on.
De nem óvnak meg a szigorú adatvédelmi beállítások saját csacskaságainktól sem. Sokan gondolkodás nélkül visszaigazolnak mindenkit, aki ismerősüknek jelentkezik. Hiba! Háromszor is gondoljuk meg, kit engedünk be facebookos magánszféránkba, miként azt is, hogy mit írunk, mit teszünk fel üzenőfalunkra, nehogy „digitális tetoválásként” ránk égjen!
Amit ma vagány jópofaságnak érzünk, néhány év múlva talán már kiradíroznánk az életünkből. Ne csak saját fotóinkra figyeljünk oda, hanem abarátaink által feltett képekre is, melyekről értesítést kapunk. Érdemes ezeket is átgyomlálni, és az adott barát oldalán, a feltett fényképen a megjelölés törlésével –ezt automatikusan felkínálja a Facebook!– eltüntetni anem kívánt nyomokat.
Egy szó mint száz, bármennyire csábít is ahely az ellazulásra, minden lépésünket vezesse az óvatosság. Különben életre szóló lelki sérüléseket szerezhetünk ezen a pompás felnőttjátszótéren!

Szöveg: Móray Gábor, fotó: Corbis
Ez a cikk a 2011. évi júniusi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.