A kis bohóc
A görény imád játszani, labdát kergetni, az orra előtt elhúzott rongyra vadászni. Nem öleb, de ha pici korától velünk él, örömmel bújik hozzánk és jóízűen alszik az ölünkben. Ha a helyzet úgy hozza, akár napokra is magára hagyhatjuk (természetesen csak ha ellátjuk megfelelő táplálékkal). Aki viszont a kezdeti lelkesedés után már nem foglalkozik a görényével, nem engedi ki napjában többször, nem játszik vele, az ne csodálkozzon, ha az állat is elidegenedik tőle. A macskával elég gyorsan össze lehet szoktatni, jó esetben haverként játszik vele, ugyanez kutyával várhatóan több időt fog igénybe venni – főleg a vadászkutyával bánjunk óvatosan! Madárral, baromfival, nyúllal, rágcsálóval, azaz a görény természetes zsákmányaival ne is próbálkozzunk, biztos, hogy vacsoraként végzik.

Büdös görény?
A hiedelemmel ellentétben a görény nem büdös. Ha mégis, arról csakis a férfi tehet. A viccet félretéve, az ivarérett hím görény (éppúgy, mint a macska) irdatlan szagosan és tartósan jelöli a territóriumát, de ennek egy pár ezer forintos ivartalanító műtéttel véget lehet vetni. Aki ezt nem teszi meg, az számítson rá, hogy egyre kevesebb vendége lesz. A híres bűzmirigy, melyet – hímek és nőstények vegyest – akkor használnak, ha megijednek, már korántsem ennyire vészes. Lakásban tartott görénynél ritkán fordul elő, hogy kiengedi a bűzt (a mi Jenőnk 4 év alatt egyetlenegyszer tette, amikor véletlenül rácsuktam szegényre az ajtót), és a szag elég gyorsan elillan. Az állatorvos az ivartalanító műtéttel együtt ezt a problémát is megszüntetheti.

Nyugdíjkorhatár
Lakásban tartva általában 8-9 évet él, ám ha szabadba visszük (szerencsére nem követeli úgy, mint egy kutya, de azért örül neki), akkor sokkal több betegséget szedhet össze. Ebben az esetben érdemes egyeztetni az állatorvossal, hogy milyen betegségek ellen oltassuk be. Féreghajtóra, akárcsak a kutyának és a macskának, neki is rendszeresen szüksége van.

Mikor érkezzen?
Hat-hét hetesen lehet elválasztani az anyjától. Érdemes minél hamarabb, hogy kézhez szokjon. 12 hetesnél idősebb állatka már nagyon nehezen nevelhető, a tenyésztő – ha onnan hozzuk – biztosan nem foglalkozik egyesével akölykökkel. Gubbasztó, bozontos szőrű, zavaros szemű kisgörényt ne vegyünk meg, és ha az alomban több görény is betegnek tűnik, onnan inkább ne fogadjunk el állatot.

Ketrec
A vadászgörény őrülten furfangos kis jószág, egészen sűrű rácsozatú fémketrecben kell tartani, mert a fát napok alatt kirágja. A ketrecben legyen egy magas falú alom, melyhez mi is könnyen hozzáférünk. Magas legyen az alomtál, mert hiába minden kérés, a görény nem guggol le pisiléshez. Ha naponta-kétnaponta cseréljük az almot, teljesen szagtalan lesz. Ha megszökne a ketrecből, érdemes gyorsan megkeresni, mert a görény örömmel rágja szét azt is, amit nem kéne, különösen aszilikonszerű műanyagból készült eszközöket. Jenci a búvármaszkokra bukott, de a vietnami papucs is áldozatává vált. Imádja a kuckókat és a hintaágyat: ilyet feltétlenül vegyünk vagy barkácsoljunk a ketrecébe.

Datolyamánia
Táplálását sem kell túlmisztifikálni: bár lehet kapni gyönyörű címkés, méregdrága eledeleket, tapasztalatunk szerint remekül elvan a háztartási maradékon, a nem túl fűszeres főtt vagy sült húson (de nyers sertéshúson soha!), illetve a gyümölcsön. Él-hal például adatolyáért, de csak óvatosan! A saját káromon tanultam meg, hogy olyan vehemensen veti rá magát az ujjaink közt nyújtott gyümölcsre, hogy húsig hatoló harapás, tetanuszoltás lehet a vége. Szakkönyvek szerint akár élő állatot is etethetünk vele, például naposcsibét vagy kisegeret… hát, akkor inkább a méregdrága vitaminozott dobozos. Tojást hetente egyszer-kétszer adjunk neki, tejterméket csak ritkán, és néhanapján megörvendeztethetjük a gyümölcsös müzli maradékával. Ha nagyon nincs időnk házi kosztot főzni, végszükség esetén aszáraz vagy konzerves macskaeledel is megteszi. A picik naponta háromszor-ötször esznek, a felnőtt görények reggel és este. Emésztésük rááll erre, nem tanácsos nassoltatni őket.

Lusta vadász
Bár a nevéből azt hihetnénk, hogy vadászik, valójában csak arra használták, hogy az üregbe bemászva kihajtsa a nyulat vagy arókát, melyet a vadász nyomban lepuffantott, s ha nem kezelte elég ügyesen a puskát, amanővernek maga a görény is áldozatául esett. Amúgy is pusztán eszköz volt, a vadászok nem tartották olyan nagy becsben, mint a vadászkutyát vagy a sólymot. Az érem másik oldala, hogy ha a görényt kiéheztetve vetették be, nem kergette ki a zsákmányt, hanem elkapta és befalta, majd ott az üregben mély álomba zuhant.
Talán mondani sem kell, póráz nélkül nem szabad kilépni vele, mert nagy eséllyel elvész, főleg, ha nem a családi házunk kertjében sétáltatjuk. Jencit egyszer magunkkal vittük egy erdei hotelbe, a teraszon éjszakázott ketrecében. Éjjel nagy kaparásra és huhogásra ébredtünk, szerencsére a bagoly nem bírt a ketreccel...

Szerző: Kalmár Virág, fotó: Europress
Ez a cikk a 2011. évi júniusi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.