„Sokszor kutatok egy-egy érvényben lévő jogszabály vagy rendelkezés után a neten. Szeretnék tisztába jönni az éppen hatályos KRESZ-szel vagy a munka törvénykönyvével. Honnan tudjam, hogy a sok találat közül melyik a most érvényes változat?”

 A teljes magyar hatályos jogot ingyen elérhetjük a kereses.magyarorszag.hu oldalon, a jogszabalykereső menüpontban. A feladat akkor is megoldható, ha nem tudjuk beírni a keresett jogszabály, például a KRESZ pontos megjelölését – márpedig ezt a hétköznapi ember nem szokta tudni, mert nincs rá szüksége. (AKRESZ precíz megjelölése: 1/1975. KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól.)
 A keresett szavak ablakba beírjuk, hogy: közlekedés szabályai, és szűkítjük a keresést a jogszabály címére (pipát teszünk a csak címben ponthoz). Három találatot kapunk: köztük a KRESZ-t és egy kormányrendeletet, amely aKRESZ-t módosította. Ez utóbbival nem kell foglalkozni, mert ha az 1/1975-ös rendeletet nyitjuk ki, annak szövegébe beépítve is megtaláljuk a módosításokat, azaz ahatályos szöveget kapjuk meg.
 A kérdéses helyre beírva a munka törvénykönyv kifejezést (továbbra is ajogszabály címére szűkítve), atalálatok közt megkapjuk a hatályos 1992.évi XXII. törvényt a munka törvénykönyvéről. Ugyanígy kereshetünk apolgári törvénykönyvre és a büntető törvénykönyvre is.
 Ha beírjuk a bontóper kifejezést (és nem korlátozzuk a keresést a címre!), akkor a találatok között megkapjuk az 1990. évi XCIII. törvényt az illetékekről (melyben a többi illetékfajtáról is szó esik), és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (melynek XV.fejezete szól a házassági perekről).
 Az oldalon nemcsak törvényekre és törvényerejű rendeletekre, de minisztériumi és kormányrendeletekre is kereshetünk (ez a típus ablakban kiválasztható). Némi kitartással sok olyan információt találhatunk rajta, amely ahétköznapi életben is hasznos lehet, így például a 237/2006. kormányrendeletet afelsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól, a 86/2006. kormányrendeletet a hallgatói hitelrendszerről és aDiákhitel Központról, vagy a149/1997. kormányrendeletet agyámhatóságokról, valamint a gyerekvédelmi és gyámügyi eljárásról – mindegyik jogszabályt akeresés napján hatályos formájában.
 Tájékozódni bármiről lehet, de fontos ügyben – megbízható jogi véleményért– érdemes szakemberhez fordulni. Jogászhoz, ezen belül leggyakrabban ügyvédhez fordulni abban az esetben sem lehetetlen, ha aszabadpiaci ügyvédi díjak valakinek megfizethetetlennek bizonyulnak. A 2004. április 1-jén hatályba lépett, jogi segítségnyújtásról szóló 2003.évi LXXX. törvény új alapokra helyezte amagyar állami jogi segítségnyújtási rendszert: bevezették a peren kívüli jogi segítségnyújtást. A törvénnyel az állam felkarolta mindazok jogainak érvényre juttatását, akik életkörülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerülnének.
 A kérelmet a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz kell benyújtani, ahol az igazolt anyagi helyzet alapján döntenek atámogatás megadásáról. Ajogi segítséget nem állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, egyetemi oktatók, jogvédő társadalmi szervezetek. (A kih.gov.hu oldalon aJogi Segítségnyújtó Szolgálat ikonjára klikkelve, az oldalsó menüsorban megtaláljuk aKérelem nyomtatvány, az Elérhetőségek és az Állandó kihelyezett ügyfélfogadás menüpontokat is.) Aszolgálatok munkatársai egyszerűbb megítélésű ügyekben a rászorultság vizsgálata nélkül, ingyenesen adnak jogi tanácsot bárki számára, ügyfélszolgálat keretében.

Szakértőnk: Dr. Boros Péter, fotó: Batár Zsolt. Ez a cikk a 2011. évi júliusi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.