Ezt a cikk eredetileg az Otthonok és Megoldások 2020. nyári számában jelent meg. A magazin május 26-tól kapható az újságárusoknál, és sok más érdekes és hasznos témát is találsz benne építkezésről, felújításról, lakberendezésről, kertészkedésről, otthonszépítésről.

KINEK ÉRDEMES BELEFOGNIA?

A legegyszerűbben a családi házak esetén oldható meg a napelemes telepítés. A megtérülés szempontjából annak érdemes belefognia, akinek a villanyszámlája eléri a havi 8-10 ezer forintot.

MILYEN HÁZRA ÉRDEMES NAPELEMET TENNI?

A napelempanelek jellemzően a háztetőre kerülnek, de szép számmal akadnak olyanok is, amelyeket a garázstetőre szerelik fel, ugyanakkor léteznek szabadon álló rendszerek is.

Tájolás

Az ideális a dél felé tájolt tető, de nyugati és keleti tájolás esetén is megfelelően képes energiát termelni a rendszer, sőt az északi tájolás sem feltétlenül kizáró ok, bár az ilyen rendszerek jellemzően kevesebb energiát tudnak termelni, ezért itt azonos teljesítményhez nagyobb felületre van szükség.

Dőlésszög

A tető dőlésszöge is érdekes lehet, bár elsősorban a szerelés módja miatt, mert magyarországi viszonyok között a hatékonyságban csaknem elhanyagolható a hatása. Ferde és lapos tetőre egyaránt telepíthető napelem.

Tetőfedés

A legelterjedtebb fedések szinte mindegyikére telepíthető napelem, egyedül a palával fedett tetőre nem szoktak telepíteni, mert ezek azbeszttartalmúak, és fúrásuk közben egészségkárosító anyagok szabadulhatnak fel.

Árnyékolás

A napelempanelre vetülő árnyék rontja annak hatásfokát, ezért amennyire csak lehet, olyan helyre kell telepíteni, ahol nem vetül a panelre kémény, fa, villanyoszlop vagy egyéb tereptárgy árnyéka. A fejlettebb inverterek segítségével az ilyen hatékonyságromló hatások csökkenthetők, de ez természetesen valamelyest megnöveli a rendszer árát.

Tető állaga

Mivel a napelemes rendszerek 25-30 évre szólnak, nem érdemes olyan háztetőre telepíteni, ami a közeljövőben renoválásra szorul, célszerű a tetőt rendbe tenni és azután telepíteni a rendszert.

Elektromos hálózat

Elavult hálózatra nem érdemes napelemes rendszert rákötni, mert így az energiafelhasználál hatékonyságán nem tud segíteni a rendszer sem.

MIBŐL ÁLL EGY NAPELEMES RENDSZER?

Panel

A napelem paneljei a napenergiát egyenárammá alakítják.

Inverter

Az inverter a megtermelt egyenáramot a háztartásban is felhasznált váltóárammá alakítja. Komolyabb rendszereknél az egyes panelek közötti hatékonyságeltéréseket is optimalizálja.

Tartószerkezet, vezetékek

A paneleket a tetőre rögzítik, a vezetékek a paneleket kötik össze az inverterrel.

Ad-vesz mérő

A hálózatra kötött napelemes rendszereknél speciális villanyórát kell felszerelni, amely egyaránt méri a hálózatra betáplált és az onnan vételezett áramot.

HOGYAN KEZDJÜNK NEKI?

A legfontosabb tisztán látni, hogy mennyi az a megtermelt energia, amit ki szeretnénk váltani. Ezt a villanyszámlából láthatjuk. Magyarországon jelenleg igen kedvező, ún. szaldó alapú elszámolórendszer van, ami azt jelenti, hogy az éves szinten megtermelt áramot (melyet a rendszer túltermelés esetén a szolgáltató villamos hálózatára táplálja be) szembeállítják az elfogyasztott árammal (melyet a hálózatról vételezünk abban az esetben, amikor nem vagy nem eléggé süt a nap), és a kettő különbözete után kell fizetni a szolgáltatónak, illetve túltermelés esetén a szolgáltató fizet a többletenergiáért. Érdemes a napelemes rendszert úgy méretezni, hogy az éves energiaigényt lefedje. Az éves energiaigényt legegyszerűbben az éves elszámoló villanyszámláról lehet megállapítani, vagy átalány esetén a havi számlán számlázott fogyasztást kell szorozni 12-vel.

Amennyiben a napelemes rendszerre új fogyasztókat is szeretnénk rákötni, célszerű kalkulálni azok majdani plusz fogyasztásával is. Ha a számla értelmezése nehézkes, érdemes kalkulátort használni, ami a villanyszámlából segít megbecsülni a fogyasztás mértékét.

HOGYAN VÁLASSZUNK KIVITELEZŐT?

A kisebb szolgáltatók általában alacsonyabb árréssel dolgoznak, míg a nagyobbak mellett a nagyobb tőkeerő, jobb ügyfélszolgálat szólhat. Egy 25-30 évre szóló beruházás esetén fontos lehet, hogy egy nem várt garanciális igény érvényesítésénél évek múltával is legyen kihez fordulni.

KÖLTSÉGEK

Egy átlagos lakossági rendszer 4-5 kW kapacitású. Ennek költsége az ingatlan adottságaitól és a kivitelező árazásától és aktuális akcióitól függően jellemzően 2-3 millió forint között mozog. Ehhez jönnek adott esetben az engedélyezéssel kapcsolatos költségek (melyet sok szolgáltató eleve átvállal, azaz beépít a díjba), az esetlegesen szükségessé váló átalakítási költségek, és a finanszírozás módjától függően további esetleges adminisztrációs költségek. Utóbbiak együttes összege jellemzően nem haladja meg az egy-két százezer forintot.

FINANSZÍROZÁS, MEGTÉRÜLÉS

Mivel hosszú távú beruházásról vanszó, sokan érdeklődnek a megtérülés eiránt. A tapasztalat azt mutatja,hogy a rendszerek konfigurációtól függően 8–12 év alatt térülnek meg abban az esetben, ha készpénzből finanszírozzák őket. Hitelből történő finanszírozás esetén a megtérülés értelemszerűen hosszabb lesz a hitelköltségek miatt, viszont ebben az esetben az ügyfél által egyszerre befektetett összeg is kisebb!

ÁTFUTÁS

A rendszer telepítése jellemzően egynapot vesz csupán igénybe, és különösebb előkészület nem is szükséges hozzá, azonban mivel a villamos hálózat üzemeltetőjének engedélyéhez kötött eljárásról van szó, a tényleges termelés a szerződéskötéstől számított 2-3 hónap múlva kezdődhet. Ez alatt az idő alatt megtörténika mérőóra cseréje ad-vesz mérőre,az ellenőrzés-rendszer átvétel és az engedélyezés is. A fentiek figyelembevételével azonban mindenképpen érdemes belefogni, mert az eredmény egy esztétikus, klímabarát, az energiafüggetlenséget nagyrészt garantáló, pénzügyileg is megtérülő rendszer lesz.

Az otthonod más területén is figyelhetsz a fenntarthatósági szempontokra!