Az igazság az "Iskolaelőkészítő évről" – válaszok az oktatási minisztériumtól

gyerek,kölyök,iskola,óvoda Forrás: unsplash
Kizárólag az ovisokat érintő változásokról kérdeztük a minisztériumot, válaszuk szűkszavú volt, hogy megnyugató-e, döntsétek el ti.

# Iskolaelőkészítő csoport lesz a nagycsoport

Nem vádolhatnak minket "ellenségeskedéssel", én például azt a felreppent hírt, hogy az ovi utolsó éve iskolaelőkészítés lesz, - kétkedve bár - de abszolút üdvözítőnek találtam.
Nagyon sok térítéses iskolaelőkészítő csoport létezik magán intézményekben és fejlesztő házakban, azt gondoltam, hogy ezzel sokkal több gyerek jut remek lehetőséghez.

Amiért ez kivitelezhetetlennek tűnik számomra: ma már a legtöbb óvodában vegyes csoportokban vannak a gyerekek, olyan kevés óvónővel, hogy a csoportot délelőtt (ekkor vannak a kötelező foglalkozások) bontani nem lehet. A törvénymódosítást olvasva nem is találtam benne erre vonatkozó részt, de tisztázandó a pletykákat az illetékes Minisztérium sajtóosztályától kértem tájékoztatást.

Szó szerint idézve a választ
"Az iskola-előkészítő évfolyam fogalmát a törvénymódosítás nem tartalmazza, ilyen jogalkotói szándék nincs, az Nkt. 8. § -ában az óvodai nevelés pedagógiai tartalmú megerősítése történt meg."
Ebben a bekezdésben valóban szó sincs ilyesmiről, de tény, ha némileg tisztulnak a csoportok kötelező iskolakezdés kapcsán - lásd lejjebb - akkor talán könnyebb dolguk lesz e téren az óvódapedagógusoknak.

# augusztus 31-ig betöltött 6. évvel kötelező megkezdeni az iskolát

A másik, sokakat érintő változás ami a közösségi médiában nagy port kavart, hogy "mese nincs, ha a hatodik életévét betöltötte a gyerek, iskolába kell mennie".
Önkormányzatok, óvodák és nevelési tanácsadók eddig teljesen eltérően döntöttek erről , sok helyen akkor is mennie kellett a gyereknek ha kevés hely volt az oviban, vagy épp nagyon fontos volt az Önkormányzatnak, hogy az iskolai osztály fel legyen töltve.
Ha szülő és az óvoda nem jutottak közös pontra, eddig a nevelési tanácsadó döntött. Erre az esetek többségében, és főleg a jobb módú településeken nem volt szükség.

Ennek volt egy nagy hátulütője, amire mostanában nem került szó: hogy egy osztályban sokszor akár másfél év korkülönbség is volt a gyerekek között, és sokszor pont nem azok a gyerekek maradtak akiknek nagyon fontos volt, és mentek oviba azok akik éppeg hat évesen érettek voltak rá.

Ami változás most történt, hogy a szülő és az óvőnő kezéből valóban kivették, de legalábbis megnehezítették a döntés szabadságát:

Idézzük: "A tankötelezettséggel kapcsolatos szabályok szintén 2020. január 1-jével változnak. Ezek lényege, hogy a tankötelezettség feltétele a törvényi életkor betöltése lesz, azaz hatévesen meg kell kezdeni a tankötelezettség teljesítését alapvetően mindennapos iskolába járással, az óvodában való továbbmaradásra legfeljebb további egy évig, vagyis hétéves korig van lehetőség. Az óvodában való maradásról egy állami szerv fog dönteni, kijelölése végrehajtási jogszabályban történik majd. A döntés ellen a bírói jogorvoslat biztosított."

Tehát lesz lehetőség a visszatartani az arra rászoruló gyerekeket, sőt egy elutasítás esetén jogorvoslattal is lehet élni, a kérdés, hogy ez mennyire lesz továbbra is rutinszerű. Arra, hogy ki lesz ez az állami szerv, helyileg hol lesz, kikből áll - bizottság vagy egyszerűen egy igazolást bekérő adminisztratív szerv - nem kaptunk felvilágosítást, egyelőre semmilyen változtatásról nem számoltak be a nevelési tanácsadókban dolgozók.

Egy dolog biztos: Mivel a következő nevelési évben valamennyivel kevesebb gyereket fognak visszatartani, így 2019/2020-as n. évet még úgy kezdik meg az ovik, hogy bőven vannak a csoportokban visszatartott gyerekek, de a következőbe nem "csúsznak már át annyian", a 2022/2021-es tanévben fel fognak torlódni a gyerekek, ahol most is maximált osztálylétszámmal indultak osztályok és nem tudnak új osztályt indítani, gondok lehetnek.

#4 éves kortól kötelező az óvodába járás

Talán a legfontosabb tudnivaló, amit aki nem érintett sokszor rosszul tud: óvodai nevelésben való részvétel a gyermek hároméves korától kötelező. Eddig is, továbbra is. Ez nem azt jelenti, hogy reggel 8-tól délután ötig kell a piciknek bent lenni, hanem, hogy a délelőtti foglakozáson - és ha nincs egészségügyi problémája - az étkezéseken, általában 8:30-tól 12:30-ig kell bent lennie.

Egy kis kitérő: Jelenleg sokkal többeket érint az a probléma, hogy rengeteg ovi kéri (teljesen jogszerűtlenül!) a kisebb testvérrel otthonlévő szülőket, nagyszülőket, hogy vigye haza ebéd után a gyereket, ne aludjon bent, ne vegyen részt a délutáni szabad játékban, mint ahány szülő "fölöslegesen, indokolatlanul" tartaná otthon a gyerekeket.

Eddig öt éves korig ez alól nagyon könnyű volt felmentést kérni. Számos indok volt amiért ezt megadta a jegyző. Most ennek a korhatára megy le 4 éves korra.
Testileg, lelkileg egészséges gyerekeknél, jó közösségben ez nem jelentett gondot, jellemzőbb volt inkább, hogy a szülőknek valamilyen akadályoztatása volt (pl. messze laktak az ovitól, hamarabb indultak dolgozni mint nyitott az ovi és pl. a nagyszülők nem tudták bevinni a gyerekeket) vagy másfajta nevelési szempontok szerint akarták ebben a korban nevelni a gyerekeket.
Ahogy eddig is, várhatóan továbbra is meg lesznek azok a kiskapuk, melyek segítségével a szülők otthon tarthatták a gyerekeket. Várhatóan egy gyerekorvosi szakvéleményt nem fog egyetlen szerv sem felülbírálni. Persze a kérdés felmerül, miért kell ilyesmihez folyamodnia egy akár öt, akár 4 éves gyerek szüleinek.
Sajnos a minisztérium szakmai indokot, nem írt számunkra, pedig el tudjuk képzelni, hogy volt olyan tapasztalat, ahol adott esetben jobb lett volna a gyerekeknek közösségben lenni mint otthon.

Szó szerint a válaszuk: "A nemzeti köznevelési törvény módosítás nem változtatott azon a szabályon, hogy az óvodai nevelésben való részvétel a gyermek hároméves korától kötelező. Az új elem, hogy a 2019/2020-as nevelési évtől a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik évéig kérhető felmentés a kötelező napi 4 órás foglalkozási részvételt jelentő kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
2020. január 1-jétől lépnek hatályba az óvodai nevelésben való részvétellel kapcsolatos új hatásköri előírások, amelyek alapján nem a jegyző, a fenntartó, hanem egy végrehajtási rendeletben kijelölt állami szerv fog dönteni a felmentési kérelmekről. Az állami szerv döntése ellen a bírósági jogorvoslat biztosított.

Téged érintenek a változások? Írd meg nekünk ha van tapasztalatod, véleményed.

Van a tarsolyunkban néhány idézet, mém és mantra, amely komolyan inspirációul szolgálhat és tényleg, úgy is mondhatjuk, bizonyítottan, könnyebben megy tőle az iskolakezdés. Íme: