A színészpáros szenvedélyes románca nem tűz és víz találkozása: Szandra és Ervin nagyon hasonlóak, nemcsak abban, hogy életük fontos része a színház és a film, hanem abban is, ahogyan érzéseiket kifejezik, megélik egymás iránti szerelmüket. A velük készült interjú közelebb hozza hozzánk a lángoló szerelmeseket – anélkül, hogy megégetnének, ám az is kiderül, hogy egymással nem teljesen így áll a helyzet. A lapban a szerelem, párkapcsolatok, házasság témáját járjuk körül 45 oldalon keresztül. Szakértőkkel beszélgetünk arról, milyen tipikus párkapcsolati buktatókkal kell szembenézni, és azokat hogyan kell adekvátan megoldani, első kézből kapunk információt arról, mire jó és miért hatékony a párterápia, de arról is, hogyan érdemes elgyászolni egy kudarcba fulladt kapcsolatot vagy házasságot, hogy aztán végül megtaláljuk a nekünk való párt. Bemutatjuk a szerelem háromszögelméletét is, ahol a szenvedély, az intimitás és az elköteleződés különböző arányai határozzák meg a kapcsolat minőségét, és egy izgalmas cikket szenteltünk a híres szerelmi háromszögeknek is. Természetesen nem csak szerelemről és párkapcsolatokról lesz szó, hanem női karrierváltásról ötven felett, fenntartható bőrápolásról és pszichodermatológiáról, örökké viselhető darabokról, a kórházsorozatok evolúciójáról és arról, hogy miért olyan létfontosságúak a méhek a Föld és az emberiség számára. Szuper karácsonyi beauty- és divatbazár is helyet kapott a lapban, a bekuckózós téli estékre pedig könnyen elkészíthető, szívet és testet melengető egytálételeket és remek novellákat ajánlunk Karafiáth Orsolya, Puskás Panni és Nyáry Krisztián tollából.

Nagyinterjú: „Ránk nem igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást”

Amikor két színművész a magánéletben egymásra talál, óhatatlanul kíváncsiak vagyunk a részletekre. A színészekhez szeretünk a hétköznapi emberekénél romantikusabb történeteket kapcsolni: elképzeljük például, hogy egy közös szerelmi jelenet hozta össze őket. Nagy Ervin és Borbély Alexandra párosa sem véletlenül foglalkoztatja a közönséget, ráadásul bármikor látjuk őket együtt nyilvánosan, szikrázik körülöttük a levegő. A Kiss Annamária által készített interjúban beszélnek a megismerkedésükről, arról, hogy milyen nehézségei vannak annak, ha két művész esik szerelembe, hogy milyen változásokat hozott a kapcsolatukba a házasság, és azt is elárulják: mi a legkevesebb közös programjuk.

Íme egy rövidke videó arról, hogyan is készültek a fotók, többek közt a címlapkép is:

Mire jó a párterápia?

A párterápia fontosságáról, lényegéről és folyamatáról Szalóky Bálint beszélgetett Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeutával, párterapeutával.

„Magyarországon még mindig viszonylag új keletűnek számít, hogy nem vagyunk magunkra hagyva a lelki problémákkal, ám felnövőben az a generáció, amelynek ez már nem rácsodálkozás tárgya, hanem evidencia. Mindez lendületet ad a párterápia műfajának is, és amikor a kapcsolatok valamilyen válságállapotot élnek meg, a felek pedig eltökéltek együttesen átvészelni ezt az időszakot, szinte bizonyos, hogy előbb-utóbb szakemberhez fordulnak. Következő lépésként fontos, hogy az elvárásokat a realitások talaján tartsák, és tisztázzák, mit is nyújthat nekik egy ilyen terápiasorozat, és mi az, amit biztosan nem nyújt majd. Például, hogy a terapeutájuk nem megmentő, se nem igazságosztó, hanem mediátor, aki kérdéseivel segít beindítani az elakadt kommunikációt, megtalálni a közös pontokat, feltárni és érthetővé tenni a különbségeket. Egyik fél pártját sem fogja, nem ítélkezik, ezért nem célja sem összetartani, sem egymásról leválasztani a klienseit. A terápia akkor működik jól, ha a benne dolgozó három ember között olyan bizalom alakul ki, amely a nehéz igazságok kimondását és az elkövetett hibák beismerését, de a mély érzések felszínre engedését is lehetővé teszi.”

Elgyászolni egy kapcsolatot

Puskás Panni Máriái Dóra pszichológussal boncolgatta a kapcsolati gyász lépéseit, és a környezet hozzáállását.

„Előfordul, hogy a klienseim a szakításuk után olyanokat mondanak, hogy annyit beszélek erről, hogy az már a barátaimnak is sok, vagy bocs, hogy még mindig ezzel terhellek. Sürgetik saját magukat, miközben azt nem tudják megmondani, mennyi ideig illik valakinek rosszul lennie, és mikor vitte túlzásba. De nincs egy előre meghatározott idő.” – mondja Máriási Dóra.

Persze az is gyakran megtörténik, hogy valaki túlságosan hosszú ideig gyászol egy párkapcsolatot. Van olyan ismerősöm, aki egy egészen rövid, csupán pár hónapig tartó kapcsolatot hat éven át nem tudott kiheverni. A pszichológus azt is elmondja, hogy a párkapcsolat időtartama nincs feltétlenül összefüggésben azzal, mekkora fájdalmat jelenthet valaki számára, ha az véget ér. (Miközben elismeri, hogy akadnak esetek, amelyeket a pszichiátriai betegségek kézikönyve komplikáltnak vagy kórosan elhúzódónak nevez.) Alapvetően viszont az a véleménye, hogy nem az időbeliség a fontos, hanem az, hogy ez miként hat az ember életére, és hogy meg tudnak-e változni a gyászoló érzései, illetve a perspektívája.”

Szerelmünk lapjai

A szerelemnek, a párkapcsolatoknak, de még a családdá válásnak is vannak többé-kevésbé jól körülhatárolható fejlődési szakaszai, a maguk kihívásaival, nehézségeivel. Hogy ezekből megugorhatatlan buktatók vagy ügyesen megoldott krízisek lesznek, a kapcsolat megszűnik, vagy magasabb szintre kerül, arra sok minden hatással van a kötődési stílusunktól kezdve a gyermekkori traumáinkon át addig, hogy képesek vagyunk-e előre felkészülni a problémákra. Kerekes Anna Sinkó Dóra pár- és családterapeutával, klinikai szakpszichológussal beszélgetett a témáról.

„Lehet-e káros az, ha a gyerekeinket már egészen kis kortól azzal a hazugsággal traktáljuk, hogy az „örök szerelmet” megtalálva majd révbe érnek, és ezzel többé semmi dolguk sem lesz, csak az, hogy fürödjenek a boldogságban? A társadalom vagy akár a popkultúra aránytalanul sokat beszél a szerelem megtalálásáról, és rettentően keveset annak megtartásáról. Pedig egy pár igazi, közös munkája ott kezdődik, ahol a tündérmesék véget érnek.”

Vissza a múltba: a háziasszony-mozgalom

Bedike Barbara egy nagyon érdekes új jelenségről ír, amely egyelőre leginkább a tengerentúlon ütötte fel a fejét, és amely az ’50-es évek háziasszony-típusát tartaná ma is követendő mintának. De vajon mi hívta életre ezt a mozgalmat, és milyen megfontolandó tanulságai vannak?

„A magukat tradwife-ként definiáló háziasszonyok csoportja egyre duzzad, köszönhetően a közösségi médiának. Trendivé teszik a sokszor csak láthatatlan munkaként emlegetett háztartásvezetést. Az Instagramon posztjaikban a nők egészen az 50-es évekig utaztak vissza az időben, hogy beemeljék a kor néhány elemét a jelenbe. Vannak, akik a szépen felöltöztetett, mindig mosolygós gyerekeikről posztolnak, míg mások sütős-főzős képeket tesznek ki, vagy olyanokat, amin épp kötnek vagy horgolnak, mindezt 21. századi díszletek között.”

A lélek üzenőfala

„A pszichodermatológia egyszerűen fogalmazva a bőrgyógyászat és a pszichoterápia határterülete. A pszichodermatológus szakember olyan orvos vagy terapeuta, aki a krónikus bőrbetegségek pszichológiai hatásaira, illetve a pszichiátriai betegségek bőr, haj és körmök állapotát érintő tüneteire koncentrál. Dr. Alia Ahmed Londonban praktizáló bőrgyógyász megfogalmazásában a bőrgyógyászat ezen területe a bőrproblémák kezelésekor a páciens mentálhigiénéjét és bőrtüneteit egyaránt figyelembe veszi.”

A méhek magát az életet jelentik

„Ha a méhek eltűnnek az ökoszisztémánkból, az drasztikusan átírja a világunkat. Márpedig mostanában annyi minden dúlja fel a megszokott életünket, hogy ez a változás cseppet sem hiányzik belőle. Számos szervezet és lelkes méhész azonban fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megvédjék és helyreállítsák a méhállományt a világ minél több pontján.”