Nem vette észre, hogy terhes és megszült a WC-n - Mindezt 17 évesen

Borítókép: Nem vette észre, hogy terhes és megszült a WC-n - Mindezt 17 évesen Forrás: Getty Images
Az akkor 17 éves Aimee Stevens az éjszaka közepén a vécén ült és hirtelen megkönnyebbülést érzett. Lenézett és egy gyermek lábát és fenekét pillantotta meg. Ez három nappal azután történt, hogy Aimee megtudta, hogy várandós egy nőgyógyászati rutinvizsgálat során. Azt mondták neki, hogy az ötödik-hatodik hetében jár, így a gyermek három nappal későbbi érkezése teljes sokk volt számára.

Aimee kiemelte a gyermeket a vécéből és bevitte a hálószobájába mielőtt felébresztette volna az édesanyját, Beckit, aki lent aludt a földszinten és fogalma sem volt róla, hogy mire felébred, már nagymama lesz. A kis Che – így hívták a meglepetésbabát – 38 hetes körül lehetett, pontosat nem tudtak mondani az orvosok, mert Aimee édesanyja lehúzta a méhlepényt. Az anyuka és a baba is teljesen egészségesek voltak, három napot töltöttek csak a kórházban.

„Életem legdurvább fájdalmát éltem át, valódi megkönnyebbülés volt, amikor végre véget ért. Amikor felálltam, megláttam a lábat és a kis popót, kivettem a babát és bevittem a szobámba. Még mindig úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Nagyon zavarba ejtő volt, de amint Ché először rám mosolygott azt is elfelejtettem, hogy mit csináltam azelőtt, hogy megérkezett volna.”

Semmi jele nem volt annak, hogy terhes, mivel fogamzásgátló injekciót alkalmazott, ami megszüntette a vérzést, nem volt hasa és nem is sóvárgott különböző ételek után. Három nappal Ché születése előtt éppen megbeszélésen volt a három havonta esedékes fogamzásgátló injekció előtt, amit egy éve alkalmazott már.

Aimeenek akkoriban menstruációs görcshöz hasonló fájásai voltak, így csináltatott egy terhességi tesztet. A teszt elég egyértelmű pozitív eredményt mutatott, így a nővér azt mondta Aimeenek, hogy öt, vagy hat hetes terhes.

„Egyszerre éreztem mindent és semmit, nem tudtam, hogy mitévő legyek. A barátom, aki velem volt, meg akart ölelni, de mondtam neki, hogy ne, mert elsírom magam. Hívtam a gyermekem édesapját, aki szintén össze volt zavarodva. Hazamentem és el akartam felejteni az egészet.”

Két nappal később Aimee fájdalmat érzett, mikor éppen az egyik barátjával volt, aztán valahogy keresztülszenvedte magát még egy autóstanfolyamon a délután során. Olyan erős fájásai voltak, hogy úgy döntött, hogy lefekszik. Fel sem merült benne, hogy a fájások már a szülés előjelei lennének, hiszen azt mondták neki, legfeljebb a hatodik hétben jár.

„Azt hittem székrekedés, rosszabb esetben vetélés és azt gondoltam, hogy a fájások majd alábbhagynak. Meleg törölközőt tettem a hasamra, de csak egyre rosszabb lett, így oda-vissza járkáltam a vécére. Éjfélre eljutottam oda, hogy ott maradok, míg jobban nem leszek. 45 percig voltam ott körülbelül”.

Aimee hívta a főnökét, hogy elmondja, miért nem tudott megjelenni a munkahelyén és WhatsApp-on értesítette a barátait a nagy hírről. Mindenki azt hitte, csak viccel, amíg nem küldött képet az újszülöttről. Aimee azóta visszatért pincérnői állásába és azon gondolkozik, hogy szociális gondozói tanulmányokat kíván folytatni.

Forrás