Ez a cikk az ÉVA Magazin 2013-as 6. lapszámában jelent meg először „Szedjük, de hogyan? Mindent a C-vitaminról" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

Néhány hete egy közösségi oldalon megjelent bejegyzés kapcsán elszabadultak az indulatok: a C-vitamin-kérdés óriási vihart kavart! Úgy tűnik, erről mindenkinek ugyanolyan határozott véleménye van, mint például a magyar foci jelenlegi helyzetéről. Reméljük, cikkünk segíteni fog a bizonytalankodóknak, és néhány félreértést is tisztázni tudunk.

Érdemes – érdekes is – tudni, hogy az evolúció során minden állatfaj képessé vált a C-vitamin előállítására, ám később néhányan – mint a tengerimalac, a füstifecske, a gyümölcsdenevér és sajnos az ember – elvesztették a C-vitamin termelésének képességét, így nekünk külső forrásból kell ehhez a fontos vitaminhoz hozzájutnunk.

MINI VAGY MEGA C-VITAMIN?

A C-vitamin vagy lánykori nevén aszkorbinsav vízben oldódó anyag, az RDA (Reccommended Dietary Allowance), vagyis napi ajánlott beviteli adagja 60 milligramm. Ez a szám évtizedek óta nem változott. Tudnunk kell azonban, hogy az üzletekben kapható termékeken feltüntetett RDA egy 70 kilós ember alap anyagcseréjére (vagyis életben maradására) van kiszámolva, ennek tehát a többszörösét kell elfogyasztanunk, főként ha sportolunk, vegyszerek közelében vagyunk, dohányzunk, nagyvárosban élünk, illetve stresszforrás van az életünkben. (És melyikünkében nincs?) A C-vitaminnak, mivel vízben oldódik, nagyon magas az úgynevezett „toxikus dózisa”, így szervezetünk a vesén keresztül jelentős részétől meg tud szabadulni. Egyszeri 200 milligramm feletti bevitel esetén már megjelenik a vizeletben az aszkorbinsav, ezért ajánlott többször kis adagot vagy retard készítményt, illetve leginkább naponta többször gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani. Érdekességképp: léteznek terápiás, orvos által ellenőrzött 5–10 grammos kúrák is, ám ezek csak nagyon súlyos betegeknél, szigorú felügyelettel alkalmazhatók.

Manapság egyre gyakrabban találkozni olyan készítményekkel, amelyekben mega dózisban van jelen a C-vitamin (napi 500–1000 milligrammos adag). Ezek általában szintetikus készítmények (akár C-vitamin-piruláról, akár sima aszkorbinsavról beszélünk), amelyekben nemcsak a maradéktalanul felszívódó L-aszkorbinsav található meg, hanem a vesében kiválasztódó D-aszkorbinsav is. Ez utóbbi – oxálsavvá alakulása miatt – felelős lehet a vesekőképződésért. Ezért aki tudja magáról, hogy vesekőre hajlamos, annak érdemes hanyagolnia ezeket az óriás dózisokat és inkább természetes forrásból pótolnia a hiányt.

C-vitamin alternatívák

És itt újra ingoványos talajra lépünk: valóban jóval nagyobb a C-vitamin hasznosulása, ha természetes formában, komplex kötésben visszük be, mint ha szintetikusan előállított társát használnánk, ám sajnos az is igaz, hogy az elmúlt évtizedekben erősen csökkent a zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma. Ezt jó pár éve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatói is megerősítették. Nehéz helyzetbe kerül ilyenkor az egészségesen élni vágyó ember, a tudatos szülő. Ám szerencsére létezik több megoldás is.

Lássuk, mit tehetünk!

– Ha van kellő kitartásunk, erőnk, energiánk, törekedjünk természetes úton pótolni, lehetőleg kistermelői vagy saját termesztésű nyers (!) gyümölcs és zöldség (csicsóka, káposzta, kelbimbó, brokkoli, paprika, sütőtök, citrusfélék, kivi, meggy, idénygyümölcsök, petrezselyem) fogyasztásával.

– Keressünk olyan készítményeket, amelyek ténylegesen gyümölcs- és zöldségkivonatból állnak. Ezt onnan lehet tudni, hogy minden gyógyszeren, vitaminon és étrend-kiegészítőn fel kell tüntetni az összetételt, amely kötelezően mennyiségi sorrendet követ. Vagyis ha egy készítményen az összetétel aszkorbinsavval kezdődik, és csak a felsorolás vége felé találjuk például a „csipkebogyó-őrleményt”, akkor nyilvánvaló, hogy alapvetően szintetikus vitaminról van szó. A természetes eredetű étrend-kiegészítők drágábbak, mivel ezeknél nem előállítják a vitamint, hanem kinyerik. Igaz, így nehezebb túladagolni, és sokkal jobban hasznosul.

– Forduljunk nagyanyáink praktikáihoz: napi 3-4 csésze hidegen áztatott csipkebogyótea 100–120 milligramm C-vitamin-bevitelnek felel meg. Sokan kérdezik azt is, hogy vajon mennyivel hatásosabb a tablettás C-vitamin, mint a patikákban fillérekért kapható aszkorbinsavpor. Összetételében szinte ugyanaz, az aszkorbinsav viszont hőre és fényre bomlik, ezért ha ezt az alternatívát választjuk, mindig tároljuk sötétben/zacskóban és hűvös helyen. A tabletta abban tud többet, hogy a napi vitamindózist a „retard”, vagyis elhúzódó hatású készítményekkel jobban tudja pótolni. A porhoz vasfegyelem kell: napi hatszor kell kiméregetni és folyadékban feloldva meginni ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érjük el vele, mint a C-vitamint fokozatosan adagoló tablettás verzióval.

A mesterséges C-vitamint kúraszerűen érdemes szedni, főleg náthás időszakokban, ősszel, illetve kora tavasszal, amikorra a vitaminraktáraink kiürülnek. A nagy igazság pedig változatlan: fogyasszunk egész évben minél több zöldséget és gyümölcsöt, mert hiába csökkent a vitamintartalmuk, még mindig ezek jelentik a legjobb alternatívát, ha meg akarjuk őrizni egészségünket.