Ezeket az összefüggéseket kutatja az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Térpedagógia műhelye is, akik szerint a hazai iskolákban a diákok nagy része olyan épületekben tanul, melyeket 150 éve, kaszárnyák mintájára terveztek és elsősorban a frontális oktatást segítik elő. A kutatásaik szerint a mai termek legalább 60 százalékát fel kellene szabadítani ahhoz, hogy elég hely jusson olyan tevékenységekhez, mint a mozgás, rajzolás vagy akár a játék, ezáltal a termek egyéb pedagógiai módszerek bevetésére is alkalmasak lennének.

Milyennek képzeljük a jövő iskoláját?

Közösségi terek a termek előtt, amelyeket akár több, két-három osztály is pihenésre, olvasásra és közös tanulásra használhat – többek között ezek az ötletek szerepelnek a térpedagógiai műhely jövőbeni tervei között. A szakértők arra is megoldást szeretnének találni, hogy a már létező területeket is „élhető” közösségi terekké varázsolják, például székekkel, asztalokkal, könyvespolcokkal vagy akár növényekkel töltsék meg a hosszú folyosók sokszor kihasználatlan részeit.

A termek kialakításánál az is fontos szempont, hogy elszakadjunk az eddigi frontális oktatási rendtől, és a tanár ne a diákok előtt a katedrán állva tartsa végig az órát, hanem legyen tere a padsorok között szabadon mozogni, ezzel a diákok figyelmét folyamatosan ébren tudja tartani.

A jövő iskolája kapcsán kiemelt figyelmet kaphatnak az udvarok, azaz a szabadtéri területek is, melyeket napjainkban leggyakrabban a testnevelés órák során használnak. Pedig képzeljük csak el egy iskolakert kialakítását – mely szintén az Apor műhely javaslata – , ahol a diákok akár saját növényeket ültethetnének és gondozhatnának, míg az iskolában tartózkodnak.

A tökéletes osztályterem: a 7 elengedhetetlen zóna kialakítása

A műhely elképzeléseit továbbgondolva utánajártunk annak, hogy melyek azok a zónák, amelyek kialakításával egy a diákok és a tanárok számára is igazán élhető osztálytermet és közösségi teret lehetne kialakítani, mely nagymértékben hozzájárulhat a rutinok kialakításában.

Felfedezési zóna

Ide tartozik minden olyan tárgy, amely segít beindítani a diákok képzelőerejét. Művészeti és kézműves anyagok, kamerák, hangrögzítő készülékek, rejtvények, kirakók valamint szórakoztató könyvek és magazinok. A tanárok különböző központi témákat adhatnak meg a diákok számára, ami alapján szárnyaljat a fantáziájuk, leírhatják vagy rajzolhatják a saját tapasztalataikat, amelyek az órák és a tananyag megértésében segíthetnek.

Hírzóna

Ebben a zónában rendszerezhetjük az osztálytermi naptárat a feladatokkal, projektekkel, iskolai eseményekkel, ünnepnapokkal, szünetekkel együtt, beleértve az időjárással kapcsolatos és a világban történő híreket is. Ezen a területen a tanárok meghatározhatják a napi tanulási célokat, órai feladatokat és a házi feladatokat is, és érdemes egy külön részt kijelölni arra, hogy a diákok a saját személyes vagy az egész osztályt érintő híreket is felírhassák, illetve könnyen megtalálják.

Kellékek zóna

Ide tartozik minden olyan általános eszköz, amely az órai munkát segíti: ceruzák, tollak, kiemelők, hegyezők, tűzőgépek, ollók, vonalzók, papír, ragasztó, de akár általános higiéniai termékeket is tárolhatunk ebben a zónában, mint például papírzsebkendő, papírtörlő vagy kézfertőtlenítő. Ezen a területen helyezhetik el a tanárok az olyan referenciaanyagokat is, mint a képlet- vagy szótártáblázatok, kézikönyvek, de akár mappákat is tárolhatnak a beadandó munkák és házi feladatok tárolásához. Egy doboz is helyet kaphat, mely a talált tárgyak tárolására szolgál.

Közösségi zóna

Ennek a területnek több célja is lehet: egyfelől emlékezteti a tanulókat a közös célokkal kapcsolatban, másfelől teret ad a tanultak megvitatására, kérdések felvetésére és kapcsolatok kialakítására. Itt új nézőpontokat vethetnek fel, és megvitathatják egymással. Ezek a megbeszélések segítenek az információk tisztázásában, a tévhitek eloszlatásában és a diákok jegyzeteket is készíthetnek. Már az elején fontos megjelölni a közösségi zóna pontos helyét az osztálytermen belül, és különösen fontos messzebb legyen, mint ahol maga a tanítás folyik.

Csendes zóna

A diákok mentalitása a legtöbb esetben eltérő, és bár vannak olyanok, akik szeretnek a nyüzsgő közösségben együtt tanulni, a 20-30 fős osztályokban akadhatnak olyanok, akik jobban kedvelik a csöndet és úgy tudnak hatékonyan dolgozni. Ezért fontos a csendes zóna kialakítása a termen belül, amely alkalmas olvasáshoz, íráshoz vagy akár egy teszt elvégzéséhez. Ez a terület lehet akár egy üres asztal és pár szék a terem egyik sarkában, ahol a diákok akár fülhallgatóval szűrhetik ki a zavaró zajokat.

Tanári zóna

Nevéből adódóan ez a tanár saját kis privát területe, ahol elvonulhat, megtervezheti és előkészítheti a jegyzeteit a tananyaggal kapcsolatban, de a tanári kézikönyveket és táblázatokat is itt tárolhatja. Ezen a területen érdemes feltüntetni a tanári képesítéseket és bizonyítványokat is, és egy szekrény szolgálhat a személyes tárgyak tárolására.

Tantárgyi zóna

A teremben tanított tárgyakhoz szükséges feladatlapok, játékok és technikai eszközök tartozhatnak ide. Érdemes ezeket jól látható helyen tárolni a tanárnak, hogy a diákok láthassák és tanulmányozhassák azokat. Az ábrák, tanulást segítő táblák szintén segítik a tanulási folyamatot. A kényelem is fontos szerepet játszik ebben a zónában, így akár babzsákokat is el lehet helyezni a diákok számára.

A diákok hatékonyságára nemcsak a tanterem, de a tanárok személye is nagy hatással lehet. Galériánkban mutatunk 6 olyan tulajdonságot, amelyet a diákok nem kedvelnek a tanárokban.

Forrás