Sajnos a válaszaitokat nem hallhatom, de azért igyekszem végigmenni ezeken a kérdéseken.

Aránylag sok szülésznő és nőgyógyász ismerősöm van. Arányaiban biztosan több, mint egy átlag embernek, ez a szakmámból fakad. Szoktam velük beszélgetni, van akivel oktatási keretekben találkoztam: vagy ő tőle tanultam, vagy én voltam a másik helyzetben. Amiről mind beszámoltak, az az volt, hogy a képzésüknek mennyire nem része, vagy csak érintőlegesen az élettani szülés: első pillanattól az utolsóig leginkább azt tanulják, hogy milyen bajok történhetnek a szülés alatt, így az alap hozzáállás (ahogy egy csodás nőgyógyász professzorom mondta), hogy a várandósságot és a szülést is egyidőzített bombának kezelik, ahol folyamatosan arra kell készülni, hogy milyen katasztrófa fog történni.

Nem nehéz belegondolni, hogy ha valóban minden gyermek születése ekkora veszélyt rejtene, akkor kihalt volna az emberiség. Persze lehetnek komplikációk, amiket sokszor az orvostudomány fejlődése segítségével, ma már orvosolni lehet, és van olyan is, amikor nincs magyarázat egy-egy tragédiára, és sehogyan sem lehetett volna megelőzni. Az orvostudomány vívmányai emberek millióit mentik meg, de közben mintha elfelejtenénk, hogy semmi sem biztos, és nincs az a kórház, azaz orvos, aki 100 %-ra biztosítja, hogy minden rendben lesz. Sok várandós kliensem kérdezi meg, hogy rendben van-e, hogy halállal kapcsolatos gondolatai vagy félelmei vannak. Ez az érzés az emberiség teljes történelmén átívelve kísérte végig gyermekvárást és a szülést: szinte minden kultúrában készülnek/tek a szüléssel a halálra is. Hála Istennek ma már sokkal kevesebb veszteség történik a mi társadalmunkban a várandósság körül, de úgy tenni, mintha pusztán a technológia mindent megoldana, súlyos önámítás. Hogy miért részleteztem ezt ilyen hosszan? Mert úgy látom, hogy a szülés körül jelenlevők szerepének eltolódásában, kulcsfontosságú, hogy az emberek be akarják magukat biztosítani: a felelősséget átadni egy intézménynek, egy szakembernek, akik emiatt aránytalanul azon helyzetek elkerülését tartják szem előtt, amikor számonkérnék őket egy adott mulasztásért. Inkább mindent megtesznek egy-egy helyzet megelőzésére, sokszor többet, mint kellene, amivel elindul a beavatkozási kaszkád, ahol minden beavatkozással valószínűbb egy újabb, végül pedig pl egy császármetsztés, ami elkerülhető lett volna, persze ezt sosem lehet majd biztosa tudni. Magyarországon átlagban 40% felett van a császármetszések aránya: igen olyan, mintha a nők közel fele nem tudna szülni, a babák fele nem tudna megszületni természetes úton. A WHO ajánlás a maximum 19%. Persze vannak életmentő helyzetek, és még egyszer: az orvostudomány, az orvosi szakértelem rengeteg embernek biztosít lehetőséget, akiknek 100 évvel ezelőtt nem lett volna.

De nézzük, kik is vannak a kismama, friss család, szülés körül. A vége lesz azt hiszem a legfontosabb

A szülész-nőgyógyász

Ahogy írtam a tudása pótolhatatlan az életmentés szempontjából, ugyanakkor hazánkban nagyon hiányos a normalitás területén. Ezzel mind semmi gond nem lenne, ha nem úgy alakult volna a hazai helyzet, hogy a szülészorvosokat tekintjük a szülés felhatalmazott vezetőinek. Ők mondják meg mit és hogyan tegyen a szülő nő, már a várandósság alatt is. Ez sajnos sokszor az aknakereséshez hasonlít. Hogy mit tartanék követendőnek? Tőlünk nyugatabbra nem idegen az a helyzet, hogy az orvos egy másik szobában ügyel, csak akkor jelenik meg, ha probléma van. Honnan tudni, hogy valami nem a normalitás terén mozog? Erre kell a kompetens szülésznő.

A szülésznő

Ők elvileg a nők valódi kísérői a szülésnél, tudják, hogyan zajlik a folyamat és kompetensek ebben segíteni az anyát. Az általam ismert szülésznők és szülésznő hallgatók mind arról számolnak be, hogy ezzel szemben leginkább az orvos segítőjeként vannak jelen, és ők sem a normalitást tanulják a főiskolán, hanem, hogy mi futhat zátonyra. Kevés hazai intézményben van autonómiájuk a szülőszobán, kevés helyen van kimondva, hogy ők a kompetens segítők, pedig a jó szülésélmény kulcsa többek között ez lehetne.

A bába

Olyan szülésznő, aki kompetens az otthonszülések kísérésében. KÍSÉRÉSÉBEN, nem vezetésében. A bábák a szülő nő ritmusát figyelve, hozzá alkalmazkodva segítik az anyát a szülés körül. A bábák ugyanolyan végzett szülésznők, mint fentebbi társaik, de bábatanonckodtak intézményen kívüli szüléseknél és plusz képzettségük van újraélesztés, elsősegély terén. Az intézményen kívüli szülésnek komoly jogszabályi feltételei vannak, például két bába jelenléte.

Még nagyon nincs vége! A cikk folytatásáért kattints IDE!