Kinek ajánlott a bentlakásos iskola – akár már 12-13 évesen?

Borítókép: Kinek ajánlott a bentlakásos iskola – akár már 12-13 évesen? Forrás: Gyereklélek magazin
Nyilas Misi, Both Benedek, Harry Potter – regényhősök, akik bentlakásos iskolák lakói. Míg az angolszász országokban máig komoly hagyományai vannak az internátus jellegű iskoláknak, addig itthon csak akkor gondolkodunk ezen a lehetőségen, ha egyházi iskolába íratnánk a gyereket, vagy túl messze élünk az intézménytől.

Milyen előnyei vannak a college típusú iskoláknak? Mit kockáztatunk azzal, ha havonta csak egyszer-kétszer látjuk az éppen csak serdülő gyerekünket? Bentlakásos iskola? Összegyűjtöttünk pro és kontra érveket!

PRO

Szorosabb kortárs kapcsolatok

Nem ritka, hogy bentlakásos tanulók az iskolai tapasztalataiknak tulajdonítják az önbizalmukat és a függetlenségüket, valamint a (nem érzelmi) helyzetek jobb kezelésének képességét. A kollégiumi élet alkalmazkodásra, önellátásra, rugalmasságra tanította őket. A szoros közösség az iskolatársakkal identitást adhat, együttműködésre taníthat. „A bentlakásos iskolákra jellemző rendszer és következetesség, a világos keretek és határok lefektetése nagy biztonságot nyújthat a gyerekeknek és a serdülőknek – említi meg Fedoszov Anna gyerekpszichológus. – Ez akkor lehet különösen nagy előny, ha a család képtelen érzelmi biztonságot adni a gyereknek, vagy a szülők egy betegség folytán nem tudnak szülőként funkcionálni. Ilyenkor a bentlakásos iskolákban lévő kortárs kapcsolatok, valamint a jó nevelő/tanár – diák viszonyok stabil közösséget és biztonságot jelenthetnek.”

Jobb tanulmányi eredmények

Az előnyök leginkább a tanulmányi eredményekben mutatkoznak meg. A bentlakásos iskolák általában kisebb létszámú osztályokkal működnek – egy kutatás szerint a tanári karok is –, és kevesebb az osztálytermi konfliktus. Az amerikai kampusz jellegű, elit bentlakásos iskolák tanulóinak 98%-a kerül be valamelyik világhírű amerikai egyetemre az érettségi után. Statisztikák alapján a bentlakásos magániskolában tanulók magasabb szinten teljesítenek felnőttkorukban, mint az állami iskolák diákjai, nagyobb valószínűséggel érnek el magasabb iskolai végzettséget, és a karrierjükben is sikeresebbek lesznek. Egyszerűen sokkal inkább a való életre nevelik őket.

KONTRA

Értelem kontra érzelem

Fedoszov Anna szerint a bentlakásos iskola ugyan segítheti a szülőről való leválást, ám nem minden gyereknél ugyanolyan ütemű ez a folyamat. „Hajlamosak vagyunk a serdülőket úgy kezelni, mintha már felnőttek volnának, de van bennünk egy ambivalencia: néha arra van szükségük, hogy vegyük őket komolyan, néha pedig arra, hogy babusgassuk őket, hogy megkapják a feltétel nélküli szeretetet, elfogadást. A bentlakásos iskola ez utóbbi szükségletet nem tudja kielégíteni” – véli a szakember. Éppen ezért a beilleszkedési problémák és a bentlakásos iskolákban is előforduló fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazás, a bullying is nagyobb károkat okozhat a bentlakásos diákokban, akik nem tudnak hazamenekülni a szüleikhez, és hiányozhat nekik a családi biztonság, a szülők folyamatos jelenléte. „Az érzelmi biztonságot általában a család adja, ennek keretein belül tanulja meg a gyerek, hogyan tudja saját indulatait, érzelmeit szabályozni. A serdülőkor egyik feladata az identitás kialakítása, és ebben a legfontosabb támpontot a szülők nyújtják az értékrendjükkel, a világlátásukkal, a viselkedésükkel. A bentlakásos iskolák tanévrendje gyakran nem teszi lehetővé, hogy havonta akár többször is meglátogathassák a gyerekek a szüleiket, így viszont hiányozhatnak a családban működés, a család fenntartásához szükséges anyai vagy apai szerepek, a férfi-női kapcsolat, a családon belüli konfliktuskezelés mintái, amelyek hiánya később gondot jelenthet a párkapcsolatban – mondja a gyerekpszichológus. – Fontos megérteni azt is, hogy az iskolán kívül léteznek más területek is, ahol a gyerekek kibontakoztathatják képességeiket, erősödhet az önértékelésük, sikerélményekhez juthatnak. A jó önértékelés erős védőfaktor, amely már kisbabakorban megalapozódik. Ám serdülőkorban képlékennyé válik a személyiség, ezért kell a környezet visszajelzése. A szülők feladata, hogy feltérképezzék, mely más területeken lehetnek sikeresek a gyerekek az iskolán kívül.”