Van egy látványos japán módszer, amellyel sokkal egyszerűbb megérteni a szorzást az iskolában – vagy mégsem japán és mégsem olyan egyszerű?

72 millióan látták és bő másfélmillióan osztották meg a Facebookon ezt a „japán szorzás” név alatt futó módszert, amely látványos alternatívát kínál az algebrával bajlódó gyerekeknek és felnőtteknek. Mármint mindenkinek, aki úgy gondolja – némi joggal –, hogy a számok világa kicsit elvont.

Amikor például össze akarjuk szorozni 123-at 321-gyel, akkor egyenes vonalakat kell húzni átlósan, annyit, amennyi a helyiértékekben szereplő szám. A vonalak metszéspontjait összeszámolva már meg is kaptuk az eredményt. Ha ez így leírva nem lenne teljesen érthető, nézzétek meg a videót:
A japán szorzási módszer régóta ismert, de néhányan kínaiként ismerik, bár az eredetét nem sikerült kiderítenünk. Szász Réka matematikatanár, aki egy tizenhárom évfolyamos iskolában és egy tengerentúli matektanárszakos egyetemistákat oktató programban is tanít, persze hallott róla, de ő maga még nem alkalmazta. Réka először negyedikes tanítványainak adott fel egy-két szorzópéldát ezzel a módszerrel a Lauder Javne Iskolában.

Ugyanakkor a japán szorzásnak nyilván megvannak a hátrányai is: jóval macerásabbá válik a művelet, ha nagyobb számolkról is szó van, s ha 8-9 vonalat kell húzni, annál már gyorsabb a „hagyományos” szorzás.
A tizedikes diákok is hasonló véleményen voltak: könnyebb átlátni, de nehézkesebb a japán (vagy milyen) módszer.