A gyereklélek sötét oldala, avagy miért lesz bántalmazó egy gyerek?

A gyereklélek sötét oldala, avagy miért lesz bántalmazó egy gyerek?
Forrás: Fotó:Unsplash / Patrick-Fore

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

M

Miért bánt az, aki bánt? Mi hajtja mások megfélemlítése felé, miért nyer erőt abból, ha visszaél a gyengeséggel? Az iskolai zaklatások kapcsán általában az áldozatok szemszögéből pillantunk rá a témára, most azonban azt nézzük meg, hogyan érzi magát az elkövető.

Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásáról négyévente felmérést végző HBSC 2014-es kutatási eredményei szerint a tanulók 12,2 százaléka volt már elkövető, 14,2 százalékuk pedig áldozat, és minden 10. diák került elkövető-áldozat szerepbe.

A bántalmazás felismerésével, korai megelőzésével mind a bántalmazók, mind az áldozataik képesek lehetnek kilépni a szerepükből. Az elkövetőnél nem a büntetés jelenti a hosszú távú megoldást, hanem az, ha figyelmet kapnak a problémái, és támogatjuk őt azok megoldásában.

Jobb leszek annál, akit bántottam

Finom vonal húzódik az agresszív, önző tettek és a valódi bántalmazás között. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy egy gyermek akkor lépi át ezt a küszöböt, amikor tettei szándékosak, ismétlődőek és olyanok felé irányulnak, akik nem tudják megvédeni magukat.

Vajon mi indít arra egy gyermeket, hogy fizikailag és/vagy érzelmileg bántsa a társait? A szakértők szerint nem létezik egyetlen helyes válasz a kérdésre, ám közös motívum, hogy a bántalmazó mindig az áldozat kényszerítésén keresztül akar domináns pozícióba kerülni a közösségben.

  • Teheti ezt azért, mert elhanyagolják otthon, ezért figyelmet szeretne, vagy őt is bántalmazzák a családban, és mások bántásával tudja csak átmeneti biztonságban érezni magát.
  • Előfordulhat, hogy túl nagy felelősséget és hatalmat kap, amit nem tud megfelelően kezelni.
  • Van úgy, hogy egy gyermek nem tanulta meg, hogyan kezelje az elvárásokból eredő nyomást, ezért nyúl agresszív eszközökhöz.
  • Mások az „alsóbbrendűségüktől”, rossz teljesítményüktől való félelem miatt bántják a náluk „jobbakat”, hogy így kerekedjenek felül rajtuk.
  • Esetleg egy felnőtt szerepmodellt követnek, otthonos számukra ez a viselkedés. A bántalmazók családi hátteréről feltételezhető, hogy a szülői bevonódás alacsony szintű, mégis jellemző az inkonzisztens és szigorú fegyelem, a negatív (autoriter, kevés támogatást nyújtó, büntető) szülői magatartás, illetve a családi erőszak, az alacsony családi összetartás.

HONNAN TÁJÉKOZÓDHATSZ?

A bántalmazás megelőzésére szolgáló programok, információs és segédanyagok korcsoportok szerint:
NyugiOvi Program – óvodáskorúak
KiVa-program – alsó tagozatosok
KamaszOK vagyunk; Enable programok – középiskolások

Hasznos honlapok: saferinternet.hu, hintalovon.hu

Egyszerűen odacsapnak vagy körmönfontan kikészítenek

A bántalmazók gyakran kismértékű empátiával, szegényes társas készségekkel rendelkeznek (vagyis nem igazán tudják magukat a másik helyébe képzelni): társas problémáik megoldásaként ezért természetes reakciójukká válik a megfélemlítés minden olyan helyzetben, ahol ők maguk szociálisan bizonytalannak, ijedtnek érzik magukat, unatkoznak vagy zavarba jönnek. Agressziójuk leplezetlen, ezért a felnőttek beavatkozását is könnyebben kiváltja.

Mások ellenben olyan fejlett szociális kompetenciával rendelkezhetnek, amellyel könnyedén manipulálhatják a többieket. Ők azok, akik ártatlanul néznek, ha beárulják őket, de akár ügyesen másra is terelik a gyanút. Gyakori, hogy nem fogják fel cselekedeteik súlyát, következményét, mert azt tapasztalják, hogy az agresszív viselkedés nem jár semmilyen szankcióval, sőt akár még jutalmazott is. A bántalmazó gyerekek sokszor azt feltételezik, hogy az agresszív magatartás igenis elfogadható és adekvát eszköze a személyes célok elérésének.

A felmérések szerint a bántalmazók sokszor indokolják meg cselekedeteiket a következőkkel:

„mert így erősebb, intelligensebb, jobb leszek, mint az, akit bántottam”
„mert bántanak otthon”
„mert ezt kell csinálnod, ha a megfelelő csoportba akarsz tartozni”
„mert mások is ezt csinálják”
„mert féltékeny vagyok a másikra”
„mert ez a legjobb módja annak, hogy megakadályozzam, hogy engem bántsanak”

Olvasd el ezt is!

Veszélyeztetett életkorok

Nemzetközi vizsgálatok alapján már a háromévesek körében is gyakoriak a különböző agresszív megnyilvánulások (pl. tárgyak elvétele, csúfolás, kiközösítés), ám bizonyos életkorokban kifejezetten magas a bántalmazás előfordulása. Zsiros Emese, a HBSC kutatásában részt vevő kutató-pszichológus tapasztalata szerint az alsó tagozat első két osztályában, illetve
a felső tagozatos osztályok közül a 7. osztályban és 8. osztály elején a legjellemzőbb a bullying.

„Ennek a fejlődéslélektani sajátosságok mellett csoportdinamikai okai is vannak – magyarázza a szakember. – A 9. (újonnan létrejövő középiskolai) osztályban is logikus lenne, hogy ilyen eszközökkel alakuljon ki a hierarchia, de a kutatások azt mutatják, hogy az általános iskolához képest magasabb életkorban csökken a bántalmazás előfordulása.”

„Bántalmazó show”

Zsiros Emese szerint a közösségekben, főleg a zárt csoportokban, a hatalmi dinamika mindig kitermeli a maga áldozatait. A bullying sosem izolált folyamat, amely kizárólag az elkövető és az áldozat között játszódik. A bántalmazás kezdeményezője általában másokat is megszólít vagy bevon a bántalmazásba, sőt a csoport elvárásainak megfelelően viselkedik, „show”-t rendez, hogy még inkább a közösség részének érezze magát.

A SZEREPLŐK

a „Csatlósok”
Az elkövető asszisztensei, maguk is aktívan részt vesznek a bántalmazásban, támogatják a bántalmazót (pl. elfogják vagy fogva tartják az áldozatot). Gyakori, hogy azért bántalmaznak másokat, mert attól tartanak, hogy ha a gyengeség vagy az empátia jeleit mutatják, akkor ők is áldozattá válnak.

az „Erősítés”
A zaklatás megfigyelői, közönsége, jó viccnek tartják az egészet, vihognak, tovább tüzelik, bátorítják az elkövetőt.

Az Áldozat
Általában gyengébbek vagy egyszerűen csak mások, gyakran csenevészek vagy épp túlsúlyosak, vagy valamilyen fogyatékossággal (például beszédzavar) rendelkeznek, negatív az önképük, alacsony az önértékelésük, és nem igazán közkedveltek, ami miatt visszahúzódóak lehetnek. A bántalmazó azzal, hogy ilyen típusú áldozatot választ, eléri, hogy
a csoport nem tesz lépéseket a bán-talmazás leállítása érdekében, így biztosítja magának a könnyű győzelmet, sőt a beavatkozás hiánya miatt megerősítést kap, hogy agresszív eszközöket használhat.

A Védők
Biztatják, bátorítják az áldozatot, hogy ne hagyja magát, esetleg jelzik
a felnőtteknek a bántalmazást, vagy fizikailag megvédik az áldozatot,
például a szünetben mellette maradnak.

A Kívülállók
Távol maradnak a bullying szituációjától, egyik oldalon sem foglalnak állást, nem avatkoznak közbe, és nincs tudomásuk (vagy csak úgy tesznek, mint ha nem lenne (!) a bántalmazásról.

Egyszerre tettes és áldozat

„Igazolhatóan a kettős szerepkörben (a gyerek egyes helyzetekben áldozat, máskor bántalmazó) a legnagyobb a szenvedésnyomás, és a legmagasabb az egészségkockázat (pl. pszichés és szomatikus tünetek száma)” – mondja Zsiros Emese. Ezek a gyerekek általában bosszúból vágnak vissza az őket ért sérelemért, emiatt gyakran érzik indokoltnak a cselekedetüket. Jellemzően alacsony az önbecsülésük, beilleszkedési és figyelmi nehézségekkel küzdenek, szegényes a problémamegoldó képességük. Helyzetüket súlyosbítja, hogy mind a társaik, mind a tanáraik részéről kevesebb támogatásban részesülnek, mint a passzív áldozatok, ezért egyes pszichológiai problémákra még náluk is veszélyeztetettebbek.

Útmutató bántalmazó gyerekek szüleinek:

Figyeljük a gyanús jeleket: Bántalmazást esetlegesen előrejelző viselkedésmód lehet az eltorzult arckifejezés, félelmetes dolgok kimondása, tárgyak elragadása, mások félrelökése, mások hamis megvádolása vagy az együttjátszás visszautasítása. Mindez még nem bántalmazás, de ne hagyjuk szó nélkül.

Azonnal avatkozzunk be: Zsiros Emese három helyzetet határoz meg, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek: mások bántalmazása (agresszió), autoagresszió (önbántalmazás) és a tárgyak rongálása.

Adjuk a gyerek tudtára, hogy a bántalmazás elfogadhatatlan, és súlyos következményekkel járhat, ha folytatódik. Bizonyosodjunk meg arról, hogy érti, miért nem tolerálható ez a viselkedés.

Teremtsünk megfelelő alkalmat a nyílt és őszinte beszélgetéshez: A NyugiOvi program tanácsa szerint legyünk jó hallgatóság, ismerjük meg
a tényeket, derítsük ki, mi az oka
a gyerek viselkedésének. Beszéljünk vele a bántalmazásról, hozzunk fel saját tapasztalatot. Nevezzük meg az érzést, amit egyik ember a másiknak okoz, amikor bántja. Egyértelműen hozzuk a tudomására, hogy a bántalmazás nem folytatódhat, és milyen viselkedést szeretnénk tőle látni.

Ne büntessük és szégyenítsük meg: A pozitív megerősítés erősebb lehet, mint a negatív fegyelem. A gyereknek először meg kell tanulnia a másik helyébe képzelnie magát, csak így lesz képes lelkiismeret-furdalást érezni. Kérdezzük meg tőle, szeretné-e, ha mások így bánnának vele. Segítsük érzelmei felismerésében, hogy képessé váljon mások érzelmeit is azonosítani. Vegyük észre, és dicsérjük meg, ha konstruktív és pozitív módon kezel egy helyzetet.

Előzzük meg az ismétlődést: Segítsük elő az empátia kialakulását,
a társas készségek fejlődését, keressünk például olyan tanórán kívüli tevékenységeket, amelyek lehetőségeket teremthetnek a pozitív kapcsolatok kiépítésére. Biztosítsuk a jóvátétel lehetőségét. Ellenőrizzük a gyerek tévénézési, számítógép-használati szokásait.

Gondoljuk át a szülői magatartásunkat: Kérdezzük meg magunktól, láthatott-e otthon hasonló viselkedést, vagy előfordult-e, hogy agresszíven oldottunk meg egy helyzetet, amelynek a gyerek is szemtanúja lehetett.
Ha a válasz igen, nekünk kell másfajta megoldást mutatnunk számára.

Működjünk együtt a pedagógusokkal, kérjünk segítséget: „A modern szemlélet az ún. resztoratív konfliktuskezelő technika, amelyre mind
a pedagógus, mind az intézményben dolgozó pszichológus kiképezhető. Ennek a módszernek hangsúlyos eleme, hogy közösségben (osztály vagy csoport) és nem csak az elszigetelt szerepekben (áldozat és elkövető) gondolkozik, a megelőzésre és a konstruktív megoldásra helyezi a hangsúlyt, valamint a megtorlás és kiközösítés (pl. iskolaváltás) helyett az aktív felelősségvállalásra, a jóvátétel biztosítására törekszik” – magyarázza Zsiros Emese.

Hogy csinálják a hollandok? Lesd el a trükkjeiket:

Nézd meg a galériánkat>7 kép
Gyereknevelés holland módra: 7 tipp
Tovább olvasok
Kép
Híres magyar anyukák, akik elkapták a koronavírust

A COVID-19 nem válogat. Olyannyira, hogy egyre több közszereplő osztja meg magáról a hírt, hogy bizony ő is elkapta a koronavírus-fertőzést. Ismert anyukák mesélik el, hogyan élték meg a betegséget és a karantént, miután pozitív lett a tesztjük.

Kép
Veszélyben a nemzőképesség! - 5 szokás, amiről mindenképpen szoktasd le a párod, ha babát szeretnétek!

Nagyjából 100 nap szükséges ahhoz, hogy kifejlődjenek és megérjenek a spermiumok. Ennyi ideig tart, míg a leendő gyermeked apja javítani tud nemzőképességén, feltéve, ha felhagy pár rossz szokással.

Kép
Lehet, hogy Covidos vagy? Így készülj fel a PCR-tesztre testileg és lelkileg

Mutasson valaki olyan embert, aki könnyedén beül a fogorvosi székbe vagy egyszerűen túllendül a másnap esedékes nőgyógyászati rákszűrés gondolatán? Ezeknél a beavatkozásoknál legalább tudjuk mire számíthatunk, mert már korábban átéltünk ilyen procedúrát. Ellenben a Covid-teszt egy merőben új tapasztalás. Viszont tehetsz néhány lépést annak irányába, hogy testben és lélekben felkészülten érkezz meg a PCR-tesztre.

Kép
Mennyit igyon egy iskolás korú gyerek?

Legyen szó bármilyen évszakról, mindig oda kell figyelni a gyermekek folyadékbevitelére. A hidratációnak nem csak sport vagy mozgás közben, de a számítógépek előtt ülve is fontos szerepe van. Nagy-Parádi Tímeát, az Absolute Live táplálkozási szakértőjét kérdeztük.

Kép
Pokorny Lia: „Valódivá kezdhetnénk válni, valódi örömökkel és valódi célokkal”

Mintha barátnők lennénk, olyan közvetlenül és őszintén mesél magáról és a világról. Egy másfajta boldogságról, amelynek a küszöbén állunk. Arról, hogyan tesz rendet a járvány hatására az életében. A színésznő, aki 2020. november 24-én az online Éva Psziché Est vendége lesz, beavat a félelem és a nyugalom, az egyedüllét és a kiteljesedés titkaiba.

Kép
A karácsony nem marad el, jöhet a dekor!

Ünnepi dekorációk a minimalistától a romantikusig, amik csak rád várnak. Meghitt és csodákban gazdag készülődést kívánunk!

Kép
Napi horoszkóp november 23.: a Skorpiók sodródnak az árral, a Nyilasok szeretik betartani az ígéretüket

A hét első napján is érdemes elolvasnod a horoszkópod, hisz ismét izgalmas üzeneteket tartogatnak az egyes csillagjegyek!

Kép
Mire jó a rágózás? Meglepő érdekességek, amiket nem sokan tudnak

A rágógumi cukormentes változata több szempontból is jó hatással lehet a szervezetedre; persze csak ha ésszel fogyasztod. Ha viszont rendszeres gyomorbántalmaid vannak, nem árt az óvatosság.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem