Lelkem
Családom
Hogyan?
Szépségem
Világom
Konyhám
Vásárlás
Éva Utazó
2019. 09. 15. vasárnap Enikő

Az üdítő Vértes és Gerecse – szerkesztőink ajánlják kedvenc belföldi úti céljukat (2. rész)

ház,fa,falu,Vérteskozma
Forrás: A szerző felvétele

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

A

Ahol a város felett és az erdei faluban is végtelen nyugalomra lelhetünk. Lovászi Ildikó szerkesztő írása.

Nem messze élünk gyerekkorunk helyszínétől a férjem meg én. Az utóbbi években mégis ritkán megyünk már vissza, annyi minden követel magának időt a hétvégéből. Ha viszont megyünk, akkor a gyerekeinkkel nemcsak a szüleinket látogatjuk meg, hanem mindannyian együtt barangolunk a környéken. És ugyan szeretek távoli helyeket felfedezni, rájöttem már, hogy a tökéletes feltöltődést nem feltétlenül a sok megtett kilométer adja, hanem az, ha más szemmel nézünk a vidékre.

Titkos lápon

Persze maga a táj is változik. Amikor gyerek- és kamaszkoromban átjártam Tatabányáról Tatára az Öreg- vagy a Cseke-tóhoz sétálni, fagyizni, strandolni, a várban gyönyörködni, szerelmesen andalogni, akkor a Fényes fürdő melletti területre még nem lehetett bemenni. Néhány éve viszont már a cölöpökön kanyargó Fényes tanösvény vezet végig a karsztforrások vizében álló égerfák között. A környékbeli bányák leálltak, a kiszáradt lápvidék újra megtelt vízzel, élettel, szép nevű madarakkal. Kanyarog az ösvény a lombok alatt, itt kis kilátóhoz vezet, ott egy eldugott zugba rejtett padhoz, ahonnan zavartalanul bámulhatjuk a vízen táncoló napfényt és az ebédet leső szürke gémet. A végén egy tavirózsás tóhoz érünk ki, egyik partjáról a másikra kis ladikokban ülve, kifeszített kötélen húzhatjuk át magunkat. “Bepillantást nyerhetünk az égeres láperdő világába, ami tényleg keveseknek adatik meg” – ez áll az egyik információs táblán, és nem érzem költői túlzásnak a szöveget.

szobor,emlékmű,Turul-madár,Tatabánya,Gerecse
forrás: A szerző felvétele

A város felett

Más élmény felmenni a Turulhoz is. Annak idején gyalog, a hegyoldalban vezető lépcsőkön másztunk fel a szülővárosomra letekintő madárszoborhoz, fent a tisztáson csak egy kis büfé húzódott meg szerényen. Ma legtöbbször autóval megyünk, mint a legtöbb kiránduló, akiket a nemrég megnyílt Gerecse kapuja látogatóközpont fogad. Az egyik helyiségben kiállítás látható a tatabányai iskolások és ovisok rajzaiból, több alkotáson is felfedezem általános iskolám és egykori rajztanárom nevét. Az újdonságoktól függetlenül mindig ugyanazt az utat járjuk be, amit a gyerekeim kiskorukban megszoktak: lenézünk a madár tövéből a hosszan elnyúló városra, a tatabányai kézilabda-csapatnak újabban lelkesen szurkoló fiam megállapítja, hogy a sportcsarnokot innen nem lehet látni, de reménykedik benne, hogy majd talán a kilátótól. Megyünk is tovább, a következő állomás a Szelim-barlang. Az ide vezető erdei ösvény is tanösvény már, a Gerecse kőzeteit mutatja be, bár ezek engem akkor nyűgöznek le leginkább, amikor a barlangban állva sokadszorra is megcsodálom a falában jól kivehető mészkőrétegeket. A Ranzinger Vince-kilátóhoz az erdőn át megyünk tovább, ez a rövidebbik út, mégis intenzív az élmény: a fák májusi esőtől harsogó zöldjében elmerülve tökéletesen értem, miért nevezik ezt a japánok erdőfürdőzésnek. A kilátóra csak a férjem merészkedik fel a fényképezővel, a tériszonyos különítmény ezúttal lent marad, a tövéből nézzük az egykori XII-es akna felvonójából kialakított, a város bányászmúltjára emlékeztető kilátót.

kredenc,óra,mozsár,daráló,múzeum,Szabadtéri Bányászati Skanzen,Tatabánya
forrás: Családi archívum

Városi skanzenben

Közben megbeszéljük azt is, hogy ha jön az ősz, bányásznapon megint elmegyünk majd a tatabányai Szabadtéri Bányászati Múzeumba. Kiskorukban a fiaim nagy élvezettel rohangásztak a csillék, mozdonyok, a sűrített levegős motorral működő rendezőmacska, a függőpályás szállítás egysége, a pajzsbiztosító keretek, a marótárcsás jövesztőegységek és az F8-as vágathajtó között. Ha eltűntek, akkor tudtam, hogy valószínűleg a föld alatti bányatérségben próbálgatják a bányatelefont. A hatajtósokat is mindig végignézzük itt, az egykori jellegzetes lakóházak másaiban bányászlakások, illetve pékség, fényképész műterem és borbélyüzlet, cipész- és szabóműhely sorakoznak. Élénken él bennem egy régi délután, amikor elkéstünk az iskolamúzeum 1920-as évekbeli tanítási órájáról, biztos kaptunk is volna egy körmöst annak idején. Egyenes háttal, hátratett kézzel ülve hallgattuk, ahogy a múzeumpedagógus hölgy a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. elemi iskolájáról mesélt. Az óra végét nem vártuk meg, szerettük volna még megnézni az egykori tisztviselői lakást, ahol a szalonban zongora áll, a hálószoba sarkában gyönyörű salgótarjáni kályha. Nekem mégsem a tárgyak érdekesek: gyerekkorom meséinek színhelyén járok itt. Azon a délutánon nem időzhettünk sokáig, mennünk kellett, az épületek zártak. A nagyfiam még beírta a nevét a vendégkönyvbe, aztán vetett egy búcsúpillantást a házra, ahol a dédszülei éltek és ahol a nagymamája felnőtt.

ház,erdő,kerítés,fák,falu,Vérteskozma
forrás: A szerző felvétele

Erdei faluban

Hasonló emlékeket idéz a nem messze található Vérteskozma is, csak éppen a férjemnek. Legutóbb együtt indult el a család Várgesztesről a Malom-úton a Vértes sűrűjébe, de unokák, nagyszülők és a kutya félúton visszafordultak, és csak ketten sétáltunk tovább a hatalmas fák és a százféle erdei virág között az egyutcás faluba. Afféle élő skanzennek szokták nevezni, mert a régi parasztházakat eredeti stílusukban kell megőrizni, újat pedig csak ebben a stílusban szabad emelni. Nekem mindig olyan érzésem van, amikor az erdőből kibukkanva meglátom az első házakat, mintha egy mesébe csöppennék. Az is, csak ez igaz mese, a férjem gyerekkoráé: az egyik házban született a nagymamája, egy másikban nőtt fel az apukája. Lassan bóklásztunk végig a hosszú utcán, kétoldalt sorjáztak a fehér házak, némelyik udvarban víkendezők lazítottak vagy tettek-vettek, itt gémeskút, ott csodaszép írisz a kőkerítés előtt, a templom hófehér falára varázslatos mintát rajzolt a májusi napfény és a fák árnyéka. Mintha megállt volna az idő. Aztán ahogy sétáltunk vissza Gesztes felé, megint feltűnt, hogy egy helyen vöröses a kőzet a fák alatt. Erről eszembe jutott valami: – Menjünk majd el a gánti bányamúzeumba is. A férjem tudta, mire gondoltam. A vöröses bauxittól marsbélinek tűnő gánti tájra. Meg a tökéletes feltöltődésre, amihez néha nem kell több, mint hogy itthon maradjunk.


Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából.

Indulj el és hagyd, hogy minden út egy újabb csodához vezessen! További inspirációért látogass el a hellomagyarorszag.hu weboldalra és oszd meg te is saját kedvenc helyeidet másokkal.

Kép
Tovább olvasok
Tizenkét idézet a takarításról, annak minden öröméről és nyűgéről

2019-ben szeptember 21-ére esik a takarítás világnapja. Már csak ezért is...

3 húsmentes meleg saláta az ősz jegyében

Az egyik kedvenc elfoglaltságunk őszi estékre: pokróccal és finomságokkal körbe véve magunkat sorozatot nézni a kanapén. Ilyenkor persze nem árt, ha nem csak finomak, de egészségesek is azok a harapnivalók.

Variációk bundáskenyérre: öt frappáns megoldás

Imádjuk reggelire, vacsorára, édesen és sósan, bő olajban kisütve és sütőben sülve, de próbáltad már megtöltve, rétegezve, vagy épp feltekerve?

Tanítsd meg a gyereked, hogyan nyugtathatja meg magát – 5 tipp

A gyerekeket ma rengeteg külső inger éri, sok irányban kell megfelelniük, ebbe pedig gyorsan belefáradnak. A relaxáció hatására képesek lesznek megnyugodni, energiával töltődnek fel, egészségesek maradnak, bónuszként pedig felnőttkori stresszhelyzetekben is előkaphatják majd ezt a megoldókulcsot. Íme, néhány egymásra épülő lépés a relaxáció felé:

Több hónapig küzdöttem a lefolyódugulással, végül négy hiperegyszerű, filléres ötlet oldotta meg

Duguláselhárító szakember, klór, nátriumhidroxid és még ki tudja, milyen vegyi összetevők – igen, én is jártam már itt. De hasztalanul: a mosdókagylómból több fordulónyi bolti vegyszer után sem volt hajlandó eltávozni a (meglehetősen koszos) víz. Egyre nagyobb bajban voltam, mert vendégek jöttek – ők mégsem láthatják ezt a förmedvényt a fürdőszobámban! Aztán kicsit beletúrtam az internetbe és megvilágosodtam.

Hamarabb is fel lehet dolgozni a szakítást, mint elsőre gondolnád

Mint oly sok minden más, ez is fejben dől el, még ha ez az érzelmek viharában először furcsán is hangzik.

Híres nőszemélyek 50 fölött, akikre vadítóan simul a bikini

„Igen, holnap 53 leszek. És?!” – posztolta néhány hete Salma Hayek, és a kijelentésébe nehezen tudnánk belekötni. Végtére is a legjobb esetben is 35-nek néz ki bikiniben!

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Nem kell választanod! Két kedvenc magazinodat most egy áráért kapod meg. Fél év (5 lapszám) Éva + ajándék fél év (5 lapszám) InStyle 7950 Ft helyett 3180 Ft

Csak 3180 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem