„Leszögezném, hogy szeretem a férjemet, a gyerekeimet is imádom, mindkettő tervezett baba volt — kezdi mesélni Andi, miután vállalta, hogy privát üzenetben megosztja velem a történetét. — A gyerekek előtt remek volt a szexuális életünk, tényleg, tűzijáték hetente többször. A nagyobb születése után is hamar újra egymásra találtunk a férjemmel, bár az idő- és energiahiány miatt rövidült a show, ugyanúgy mindketten élveztük, és újra és újra jegyet váltottunk rá, ha fogalmazhatok így. Aztán jött ketteske, és valami megváltozott, egyszerűen nem kívántam a szexet. A férjem türelmes és megértő volt, próbálkozott sokféleképpen feltüzelni, de nem igazán sikerült lángra lobbantania. Először arra fogtam, hogy biztosan a szoptatás miatti hormonváltozások blokkolnak a hálószobában (az elsőt nem tudtam szoptatni). De aztán a kislányom szépen lassan elhagyta a cicit, ám a helyzet nem változott. Persze két kisgyerekkel egyébként sem könnyű kilépni az anyaszerepből és vad szexistennővé változni, de éreztem, hogy ennél többről van itt szó.“

Aztán egy barátnős estén megvilágosodott: az újabb terhességtől való félelem miatt nem kívánja a szexet

„Felmerült, hogy ki szeretne még gyereket vállalni, én pedig a leghatározottabban rávágtam, hogy nem, négyen teljes a családunk. De itt nem ért véget a téma, jött a kérdés, hogy ki mit tenne, ha mégis becsúszna a baba… és erre nem tudtam mit mondani, pedig általában mindenre van válaszom. Egész éjjel ezen kattogott az agyam, és reggelre ráébredtem (pedig nem is aludtam), hogy rettegek egy esetleges nem kívánt terhesség miatt, ez a félelem pedig lenullázza a vágyamat. Persze védekezünk, de ez sem nyugtat meg, hiszen tele a net olyan sztorikkal, hogy valaki tabletta, óvszer, spirál stb. mellett lett terhes. Ez a minimális esély nem zavart, amíg gyerekvállalás előtt álltunk, mostanában viszont azonnal beindul a vészjelző az agyamban, ha a férjem hozzám bújik. Nem tudom kikapcsolni, így élvezni sem a szexet.“

Nem lehet szőnyeg alá söpörni a problémát

Mint az Andi posztja alatt kialakult kommentcunami is mutatta, nincs egyedül ezzel a gonddal. Néhány sorstársa szintén megosztotta velem személyes tapasztalatát a témában, és kirajzolódott, hogy a probléma gyökere elég szerteágazó lehet. Cintiának például az orvosok sokáig azt mondták, meddő, nem lehet gyereke, aztán mégis teherbe esett, ráadásul spirál használata mellett. Férjével ugyan később szerettek volna babát, de elvesztette a hitét az orvostudományban és a fogamzásgátló eszközökben. Sokan vannak, akiknek az előző szüléseik és/vagy terhességeik akkora traumát jelentettek, hogy semmiképp nem szeretnék azt újra átélni. Más anyukának pedig egészségügyi okok miatt kellett abbahagynia a fogamzásgátló tabletta szedését, azonban a többi módszer hatásosságában nem bízik annyira, jelenleg óvszerrel védekeznek, de emiatt meg a férjének lankad a szenvedélye (sokszor szó szerint).

Ez csak néhány érintett nő esete, rajtuk kívül pedig még nagyon sokan vannak, akik szintén ezzel küzdenek, csak nem ismerték fel, esetleg maguknak sem merték bevallani, mert attól félnek, hogy rossz anyának tartaná őket a társadalom, amiért félnek egy újabb teherbeeséstől. Az is gyakori, hogy a nők elhessegetik a dolgot, és struccpolitikát folytatva azt remélik, hogy amint nagyobbak lesznek a gyerekek, varázsütésre újra gyakrabban gyűrik majd össze a lepedőt a férjükkel. Ez azonban az esetek többségében nem így van, és ha sokáig csend honol a hálószobában, a férjnek pedig folytonos elutasítással kell megküzdenie, azt előbb-utóbb biztosan megsínyli a párkapcsolat.

Mint Dr. Hevesi Kriszta szexuálpszichológus mondja,

Pedig túl kéne lépni a tabukon, és ezt is úgy kezelni, mint a többi megoldandó problémát, kérdést, ami a szülővé válás, illetve gyereknevelés során felmerül. Teljesen természetes, hogy például a gyermekorvost hívjuk, ha napok óta nem megy lejjebb a csemeténk láza, és nem tudjuk az okát — ugyanúgy bátran szakemberhez kéne fordulni, ha az intimitás terén akadunk el.

„Az első lépés a probléma megoldásához vezető úton a felismerés. A rendelésemen jellemzően azzal keresnek fel a nők, hogy kerülik, nem kívánják a szexuális együttlétet, de nem tudják, miért. Ilyenkor végigzongorázzuk a lehetséges okokat, és ha kiderül, hogy egy újabb terhességtől félnek, akkor jön a következő lépés, hogy feltárjuk ennek hátterét, majd feloldjuk a szorongást. A kognitív terápiához hasonlóan igyekszünk megcáfolni a páciens alapfeltevését, hiedelmét, és bebizonyítani számára, hogy megfelelő védekezés mellett nem kell félni a teherbeeséstől. Ezenkívül ha például traumatikus szülésélmény áll a dolgok hátterében, érdemes bevonni egy perinatális tanácsadót is.” A kulcs tehát a félelem, az egyik legfőbb vágygyilkos legyőzése.

Nem tudunk eleget saját testünk működéséről

A nem várt terhességtől való szorongás leküzdésében nagy segítséget jelenthet az is, ha alaposan megismerjük és megfigyeljük testünk, egészen pontosan a női ciklus és a reprodukció működését. Rengeteg olyan tévhit, félreértelmezett információ kering ugyanis a köztudatban, amelyek csak még inkább ráerősítenek a fogamzásgátlással kapcsolatos félelmekre. „Gyakorlatilag mondhatjuk, hogy többet tudunk a békák szaporodásáról, mint az emberekéről. Az a tapasztalatom, hogy például arra a kérdésre, hogy mennyi ideig maradnak életben a spermiumok egy nő testében, 99%-ban nem tudnak helyesen válaszolni. Az is gyakori tévhit, hogy létezik spontán ovuláció, tehát hogy egy ciklusban két alkalommal is történik peteérés“ — magyarázza Tornai Ildikó termékenységtudat-oktató.

A hiányos tudás, téves információk nagyrészt annak köszönhetőek, hogy az iskolában alig, illetve rosszul tanítják a témát. De jó hír, hogy messze az iskolapadtól bepótolhatjuk a tananyagot, egyben elsajátíthatunk egy természetes, hormon- és eszközmentes fogamzásgátló módszert. „Van a testünkben egy olyan biológiai marker, ami közvetlen hormonális befolyásolás alatt áll, ez a méhnyaknyák. Ha ennek a ciklikus változásait, sajátosságait megtanuljuk megkülönböztetni, akkor el tudjuk dönteni, hogy éppen terméketlen vagy termékeny fázisban vagyunk-e“ — magyarázza Tornai Ildikó, aki a Billings Ovulációs Módszer követője és oktatója.

Egyszerűen hangzik, ugye? Mert az is! Mint Ildikótól megtudom, a Billings nagy előnye, hogy nem kell hozzá semmilyen eszköz, nem kell hőmérőzni, WC-papírral vagy kézzel vizsgálgatni a méhnyaknyákot. Elég minden nap végén feljegyezni a hüvelybemenet körüli érzetet és az aznap tapasztalt nyákmintázatot. Mindenki egyéni tanfolyamon, egy akkreditált oktató segítségével sajátítja el az ehhez szükséges tudást, amelynek alapját a termékenységgel kapcsolatos ismeretek adják. És hogy miért jelenthet megnyugvást annak ez a természetes fogamzásgátlás, aki fél a teherbeeséstől?

„A Billings módszert 1953-ben egy ausztrál orvos házaspár dolgozta ki, tudományosan alátámasztott, több száz alkalommal vizsgálták már eredményességét, világszerte pedig becslések szerint kb. 50 millióan alkalmazzák — sorolja a szakember. — Megbízható akkor is, ha valakinek változó a ciklusa, és szoptatás alatt is. 99% felett van a fogamzásgátló hatékonysága, de természetesen sokan éppen a gyermekáldás elősegítésére használják.“ A cikluskövetés plusz „mellékhatása“, hogy megtanulhatunk bízni saját testünkben, nőiességünkben.

Visszacsókolni Csipkerózsikát

Mivel a szexuális problémák a pár mindkét felét érintik, felmerül a kérdés, hogy mit tehet a megoldás érdekében a férfi? „Gyakran esnek abba a hibába, hogy sértődötten reagálnak, nyomást gyakorolnak a párjukra, ha elégedetlenek a szexuális életükkel. Ezzel pedig éppen a kívánt hatás ellenkezőjét érik el, és a közeledését könnyen önzésként értelmezheti a párjuk — hívja fel a figyelmet Dr. Hevesi Kriszta. — Először is be kell látni, hogy egy gyerek érkezése után magától értetődően a sok női szerep közül előtérbe kerül az anyaság, ráadásul a szoptatás idején jóval több prolaktin hormont termel a test, ami csökkenti a libidót. A helyzetet nehezíti az is, hogy míg a férfinak ilyenkor általában jobban hiányzik az érintés, intimitás, az anyukák testi kontaktusigényét nem csupán kielégíti, hanem túltölti az egésznapos babázás, így estére sokszor nem vágynak szerelmük ölelésére sem. Ezt nevezi a külföldi szakirodalom overtouch szindrómának.“

A helyzetet persze tovább nehezíti a fogamzással kapcsolatos szorongás, de a szexuálpszichológus tapasztalata szerint emellett szinte minden esetben húzódik egy (vagy több) másodlagos ok, ami közrejátszik a vágy csökkenésében. „Ilyen lehet például a kimerültség, a testkép megváltozása, a beszűkült környezet. Ezek helyrebillentésében pedig komoly szerepe jut a férfinak. A legjobb, amit adhat ilyenkor partnerének, az az énidő. Mindegy, hogy az kényeztető masszázs, arckezelés, sportolás vagy nyugodt olvasás, a lényeg, hogy az anyuka testileg-lelkileg töltődhessen, ezáltal jobban érezze magát a bőrében. Úgyis szoktam mondani, hogy ilyenkor az apuka feladata visszacsókolni Csipkerózsikát, vagyis segíteni a párját abban, hogy újra megélje nőiségét.“