Elkerülni, megelőzni vagy felszámolni a forgalmi dugókat – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és logisztikai kihívás napjainkban. Egy pár százezres városban az ilyesmi már mindennapos, és az emberek életének igen nagy hányadát teszi ki az az idő, amit többé-kevésbé türelmes várakozással töltenek a kocsisor közepén.

Pedig nem csak az ember verődhet össze tömegbe. Ezt a felismerést választotta kiindulópontjául az Arizonai Egyetem Állatviselkedési Kutatóközpontja, amelynek tudósai hangyákat vizsgáltak abból a célból, hogy közelebb kerüljenek a hatékony közlekedés titkához. „Kevés kutatás foglalkozott azzal, hogyan képesek a hangyák az egyenletes áramlásra akkor is, ha menet közben növekszik a számuk” – írják a kutatók, majd hozzáteszik:

A kutatócsapat 170 filmet vizsgált, amelyeken hangyákat figyeltek meg, ahogy ezek a boly és a táplálékforrás között közlekedtek. Az út szélességét és a hangyák számát (amely egyes esetekben 400, másokban 25 600 volt) mind számításba vették, hogy különböző „népsűrűséget” tanulmányozhassanak.

Az eredmény meglepő volt.

Amikor a hangyaforgalom növekszik, a hangyák árama megdagad, szélesebb, ugyanakkor egyenletes lesz, ellentétben az emberek által létrehozott autóforgalommal, amely egy bizonyos sűrűség fölött lelassul vagy akár le is áll, miáltal dugó jön létre.

„A gyalogosok és az autósok áramlása lelassul, ha a lefedettség meghaladja a 40%-ot. Ezzel szemben a hangyáknál a forgalom nem mutatta a lassulás jeleit akkor sem, amikor egy híd területének 80%-át elfoglalták. A kísérletek azt mutatták ki, hogy a hangyák mindezt alkalmazkodás révén érik el: a viselkedésüket a körülményekhez igazítják. Az átlagos sűrűségnél felgyorsulnak, nagy sűrűségnél kitérnek az ütközések elől és vigyáznak, hogy elkerüljék a túlzsúfolt ösvényeket.”

Sajnos azonban a hangyák óriási evolúciós tudása nem jelenti azt, hogy mi, jóval nagyobb agytérfogattal rendelkező emberek át tudnánk azt venni. A hangyák ugyanis komoly előnyökkel dicsekedhetnek hozzánk képest: ide tartozik például a kitinváz, amely immunissá teszi őket az ütközéssel szemben, minek következtében fel tudnak gyorsulni ott is, ahol a homo sapiens inkább a fékre tenné a lábát. (A mi kitinvázunk – mármint az autónk – ugyanis túl menő és drága ahhoz, hogy kockáztassunk. Lehet, hogy dodzsemautóval kellene járnunk?)

Mindennek a tetejébe az emberekkel ellentétben a hangyák rugalmasabb közlekedési szabályokat követnek a mi KRESZ-ünknél. Az ő anarchiájuk fegyelmezettebb és nem jellemző, hogy indulatból hoznának döntéseket, mint az emberi autósok.

A kutatás konklúziója ez lett:

Akkor mégis van valami, amit eltanulhatunk tőlük?

Nézd meg ezt a galériát is: