Ugyanaz az isten küldte Buddhát és Jézust?

Borítókép: Ugyanaz az isten küldte Buddhát és Jézust?
Aki azt gondolja, hogy a bahá’i vallás hívei egészen távoli országokban élnek, üljön föl a budapesti 7-es buszra, majd szálljon le a belváros kellős közepén. A Ferenciek tere egyik házának második emeletén megtalálja a legfiatalabb világvallás magyar híveit, akik szerint Mózest, Buddhát, Krisnát, Jézust és Mohamedet ugyanaz az isten küldte, és a nagy vallásalapítók közös célja az igazságosság és emberiség békéjének megteremtése volt.

A Magyarországi Bahá’i Közösség Országos Szellemi Tanácsa köszöni, nem igényli az Országgyűlés által meghirdetett egyházi státuszt és az azzal járó állami támogatást. Tanításaik szerint ugyanis a hit nem más, mint Isten ajándéka az emberiségnek. Hogy Magyarországon miért és hogyan választja valaki a bahá’i hitet, arra többféle válasz is létezik. A honlapjuk szerintKerekess Mariann közgazdász például nem kereste a vallást, csupán megtetszett neki, hogy Békéscsabán, a szülővárosában ingyenes angol társalgási órákat adnak a bahá’i fiatalok. Az órákon nem esett szó vallásról, de a bahá’i világlátás és optimista jövőkép felkeltette az érdeklődését.

A bahá’i tanítás tíz alapelve

1. Az igazság önálló keresése
Minden embernek joga van az igazság önálló keresésére. Ez nem mások tanításainak elfogadását, hanem a dolgok alapos megfontolását és egyéni megítélését jelenti.
2. Az előítéletek eltörlése
A világ konfliktusainak legfőbb kiváltó okai a különböző vallási, faji vagy nemzetek közötti előítéletek. Az emberiség egységének felismerése magával hozza az előítéletek eltörlését.
3. Az emberiség egysége
Az emberek egy fának a gyümölcsei és egy ágnak a levelei. A bahá’i az egységen nem egyformaságot ért.
4. A vallások egysége
Minden nagy világvallás isteni eredetű és egymást követő kinyilatkoztatások láncolata. Ezért a bahá’i a világ összes nagy vallásának alapítóját egyformán tiszteli.
5. A vallás és a tudomány összhangja
A lelki és fizikai világ az igazság két nézőpontja. Az emberiség szellemiekben a hit által, anyagi értelemben pedig a tudomány segítségével haladhat előre.
6. A nő és a férfi egyenjogúsága
A bahá’i hit szerint a nőknek kiemelkedően fontos szerep jut a jövő társadalmának megteremtésében. Az egyenjogúság gyakorlása az oktatásban kiemelkedően fontos. Ha egy szegény család csak egy gyereket tud taníttatni, akkor a lányt kell iskolába adni.
7. A szülők tisztelete és a család egysége
Az emberiség egysége a családon belüli egységgel kezdődik. Ennek alapfeltétele a szülők tisztelete és szeretete, és minden családtag jogainak biztosítása.
8. Az egyetemes oktatás
Ahhoz, hogy minden ember ki tudja aknázni értékeit, oktatásban kell részesülnie. Az oktatás középpontjában nemcsak az információk átadásának kell állnia, hanem az erényekre való nevelésnek is.
9. Az ember szellemi természete
Az ember életének célja egyéni szinten a szellemi képességek kibontakoztatása. E cél társadalmi szinten a mesterségekben, a művészetekben, a tudományokban és a valóság felfedezéseiben nyilvánul meg.
10. A világbéke és a világcivilizáció kibontakozása
A bahá’i hit szerint az emberi társadalom a világ egységének irányában fejlődik. Az emberiség egységének felismerése és a világ problémáinak szellemi úton történő megoldása lesz a világbéke szilárd talapzata.

Hogy működik ma a bahá'i? Lapozz!

--pagebreak--

1963 óta egy választott testület, az Igazságosság Egyetemes Háza irányítja a bahá’i világközösséget. A bahá’i hívek nem használják az egyház kifejezést, nincsenek papjaik sem. A személyes élet főbb törvényei minden napra imádkozást írnak elő, a böjt betartását, a gyermekek nevelését, a pártpolitikától való tartózkodást és a munkavégzést. Az erkölcsi élet főbb törvényei szerint kerülni kell mások kibeszélését, a házasságon kívüli szexuális életet, a szerencsejátékot és a nem gyógyászati célú alkohol-, illetve kábítószer-fogyasztást.


A Báb síremléke az izraeli Haifában. Fotó: Europress / Getty Images

Eddig a világ nyolc pontján, az adott helynek megfelelő stílusban épültek templomaik, amelyek ima- és egyben meditációs helyek. Minden hívő megtalálja bennük saját hitének imakönyvét. A haifai Karmel-hegyen található a vallásalapító (lásd a következő oldalon)1909-ben emelt szentélye, amely egy 19 teraszos kertből álló, egy kilométer hosszú út közepén áll. A zarándokhely szabadon látogatható, itt működik a Bahá’i Világközpont, amelyet az UNESCO 2008-ban a Világörökség részévé nyilvánított.

Bahá’i történelem – lapozz!

--pagebreak--

„A küldött én vagyok!”


Bahá’u’lláh, a vallásalapító. Fotó: Wikimedia Commons

1844-ben, a perzsiai Siráz városában egy Siyyid Ali-Muhammad nevű ifjú kereskedő meghirdette, hogy hamarosan eljön Isten küldötte és elhozza az emberiség egységét és békéjét. A Bábnak (magyarul: „Kapu”) elnevezett prófétának egyre több híve akadt. Ahogy ez lenni szokott, gyorsan terjedő tanaival Báb veszélyeztette a helyi (muszlim) vezetők tekintélyét. Híveit üldözték, a prófétát pedig 1850-ben kivégezték.
Báb mártírhalála után egy perzsa nemes, Mízrá Husayn-'Alí Núri vette át a vallási csoport irányítását. 1852-ben vádemelés nélkül börtönbe került, s ott egy misztikus élmény rádöbbentette, hogy Báb az ő eljövetelét jósolta meg, Isten küldötte nem más mint ő maga. Négy hónappal később negyven év száműzetésre ítélték. Bagdadba érve kinyilatkoztatta, hogy személyében megérkezett Bahá’u’lláh („Isten Dicsősége”), és hirdetni kezdte tanításait, a bahá'i alapelveket. Számkivetettként megfordult Konstantinápolyban, Drinápolyban és Akkóban; levelezett a világ országainak uralkodóival és elnökeivel, és felkérte őket a hadiállapotok beszüntetésére és a békekötésre.

Kelet és Nyugat Budapestje
A bahá’i közösség vezetésére Bahá’u’lláh maga jelölte ki legidősebb fiát. Abdu’l-Bahá is csaknem hetvenéves volt már, amikor európai és észak-amerikai körútra indulhatott. 1913-ban Magyarországra is eljutott. A Duna-parti Ritz Szállóban kapott lakosztályt, itt kereste föl a város polgárainak küldöttsége. Eleinte a szállodában fogadta látogatóit – török, arab és európai tudósokat, akiknek arról beszélt, hogy Budapest lesz az egyik központja Kelet és Nyugat egyesülésének. Másnap azon a helyen találkozott az érdeklődőkkel, ahol ma a Magyarországi Bahá’i Közösség központja található.A bahá’i vallási vezetőt budapesti tartózkodásának utolsó napjaiban a Nemzeti Múzeumban nagy tömeg hallgatta, majd több neves személyiség otthonába is ellátogatott. A vallás hazai képviselői őt tekintik az első magyarországi bahá’i hívőnek.

#társadalom #Vallás #Filozófia