JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

A tudósok már sperma és petesejt nélkül is képesek szintetikus embriókat létrehozni

Borítókép: A tudósok már sperma és petesejt nélkül is képesek szintetikus embriókat létrehozni Forrás: pexels/Rasmus Svinding
Egy tudóscsoport szintetikus emberi embriókat hozott létre őssejtekből anélkül, hogy petesejtre vagy spermiumra lett volna szükségük – ez pedig olyan figyelemre méltó áttörés volt, amely számos etikai, kifejezetten ijesztő kérdést vet fel.

Bár ezek az embriók csak a fejlődés legkorábbi szakaszában lévő embriókhoz hasonlítanak, tehát igen messze vannak attól, hogy agyat vagy dobogó szívet képezzenek, a kutatók mégis azt remélik, hogy a felfedezés által tanulmányozhatják a genetikai rendellenességeket, valamint a visszatérő vetélések okait is.

Jelenleg illegális

A The Guardian azt írta, hogy mindennek ellenére a kutatással komoly etikai és jogi problémák vannak, ezért jelenleg illegális szintetikus embriókat beültetni egy beteg méhébe.

A kutatók nem is tervezik, hogy ezeket az embriókat a nemzetközileg elfogadott 14 napos korhatárnál tovább növesztik, és még mindig nem világos, hogy egyáltalán képesek lennének-e ezen a szakaszon túl tovább „érni”.

A kutatócsoport vezetője, Magdalena Zernicka-Goetz, a Cambridge-i Egyetem biológiai mérnöki professzora a CNN-nek elmondta, hogy a kutatást már elfogadták egy neves tudományos folyóiratban, de egyelőre még nem publikálták. Ez leginkább azt jelenti, hogy sok szakértő kivár, mielőtt kommentálná a folyamatot.

A sejteket emberi embrionális őssejtekből növesztették, és úgy manipulálták őket, hogy olyan sejteket fejlesszenek ki, amelyek jellemzően a sárgatest, a méhlepény és maga az embrió kialakulásához vezetnek.

„A mi humán modellünk az első háromvonalas emberi embriómodell. " – mondta Zernicka-Goetz a The Guardiannek. „Gyönyörű, és teljes egészében embrionális őssejtekből jött létre". Tekintettel a kutatás érzékenységére, Zernicka-Goetz elég visszafogottan nyilatkozott a médiának, de azért hangsúlyozta munkájának fontosságát és hasznát.

Nem emberi embriók

„Csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem emberi embriók" – mondta a CNN-nek. „Ezek embriómodellek, ugyanakkor nagyon izgalmasak, mert nagyon hasonlítanak az emberi embriókhoz. Nagyon fontos úton vagyunk annak a felfedezése felé, hogy miért sikertelen olyan sok terhesség, mivel a többségük pont a fejlődés azon időszaka körül szakad meg, amikor ezeket az embriószerű struktúrákat felépítjük".

Forrás: pexels/Ngakan Eka

Messze még a teljes siker?

Zernicka-Goetz és csapata korábban már kimutatta, hogy egerekből származó őssejteket rá lehetett venni arra, hogy korai embriószerű struktúrákká álljanak össze, beleértve az agy és a szív kezdetei fázisait. Akkoriban a szakértők „új technológiai forradalomnak" nevezték a kutatást, és „Dolly, a bárány születéséhez" (azaz a klónozáshoz) hasonlították. Csapatának legújabb erőfeszítései pedig mindössze a kezdetét jelentik annak, hogy a koncepciót emberi modellekbe ültessék át. Számos kihívás maradt, még az egerek esetében is. Ugyanis ezeket a szintetikus embriókat nem sikerült élő állatokká növeszteni az anyaméhben, és a Kínában nőstény majmokba beültetett szintetikus majomembriók sem jutottak túl a vemhesség első néhány napján.

És akkor még nem beszéltünk az emberi embriókkal kapcsolatos kutatások szabályozásának kérdéséről. Egyes szakértők szerint ezekre a szintetikus modellekre más törvényeket kellene alkotni, mint a valódi emberi embriókra, de még jó ideig eltarthat, amíg a tudósok konszenzusra jutnak a témában.

„Az eredmények azt sugallják, hogy hamarosan megfelelő szintre fejlesztjük a technológiát, és ezeket a sejteket a 14 napos határon túl is tudjuk növelni. Így potenciálisan több betekintést nyerhetünk majd az emberi fejlődésbe" – mondta Ildem Akerman, a Birminghami Egyetem génszabályozással foglalkozó kutatója a BBC-nek. Azért azt hozzátette: „Mindazonáltal az a képesség, hogy valamit megtehetünk, még nem indokolja, hogy biztosan meg is tegyük.”

Forrás