Pár hete leánybúcsún voltam. Oké, hogy rég nem láttam a csajokat, de alig érkeztem meg, máris úgy éreztem magam, mintha egy másik univerzumba csöppentem volna. A társalgásból ugyanis az tűnt ki, hogy váratlanul mindnek új hobbija lett.

Új mánia bűvöletében
Az egyik lovagolni készült, mert a fallabda is milyen jól bejött (az összefüggést ne firtassátok), a másik tandem-siklóejtőernyőzni, mert a sétarepülés közben rájött, hogy nincs is akkora tériszonya. Ezenkívül étteremnevekkel dobálóztak, jóllehet azelőtt legfeljebb pizzára voltak hitelesítve. Értetlenül álltam a fejlemények előtt: a buli még messze volt attól, hogy eldurvuljon, és máris ennyi sületlenséget beszélnek?
Végül kiderült, hogy rákaptak a közösségi vásárlásra: ez olyan, magyarázták, mintha folyamatosan őrült nagy kedvezményekre jogosító kuponokat kapnál, melyeket akkor használhatsz ki, ha egy bizonyos számú ember szintén fel akarja használni egy adott időn belül. Mivel mindez interneten zajlik, te is toborozhatsz vevőket, ezenkívül figyelemmel kísérheted, hogy mennyien repültek már rá a kedvezményre, és mennyi idő van még hátra az akcióból.

Hogyan működik?
A közösségi vásárlás az online kereskedelem marketinghaderejének egyik legifjabb tagja. Az amerikai GroupOn volt az első ilyen jellegű oldal a világhálón – a vállalkozást elindító Andrew Mason a GroupOn 2008-as alapítása óta a valaha volt leggyorsabban növekvő cég fejének tudhatja magát, másfél év alatt ugyanis 22 ország 140 városában csatlakoztak a szolgáltatók és a boltok a kedvezményt kínálók közé.
A rendszer lényege, hogy a közösségi vásárlást szervező cégek a különböző szolgáltatóktól (éttermektől, sport-, fitnesz- és wellnesskluboktól, kozmetikai szalonoktól, utazási irodáktól, szállásadóktól, boltoktól és kiadóktól) jelentős, akár ötven százaléknál is nagyobb kedvezményt alkudnak ki annak fejében, hogy ezért előre megállapított számú vevőt biztosítanak a termékre vagy szolgáltatásra. Mivel a vevők maguk is érdekeltek abban, hogy összejöjjön a megfelelő számú vásárló, a közösségi oldalaikon, e-mailben vagy (ritkán) személyesen is ajánlják a lehetőséget ismerőseiknek. Sőt, ha a vevő megvette a webshopból az árut, egy kattintással el is dicsekedhet vele a barátai körében – jellemzően a Facebookon vagy a Twitteren –, és ha ezt megteszi, kedvezményt kap akövetkező vásárlásakor.

--pagebreak--

A vásárlás menete
A kedvezményeket és ajánlatokat egyes oldalakon csak regisztrált tagok szemlézhetik, máshol a kínálat függvényében dönthet arról a felhasználó, hogy csatlakozik-e a vásárlói közösséghez. Fizetni az internetes vásárláskor használatos módokon lehetséges: többnyire bankkártyával, de van, ahol bevethető a paypal számla is. A fizetést követően elektronikus számlát és kupont küldenek a vevő részére. Ahol vevőszámhoz van kötve a kedvezmény és nem érik el amegfelelő keretet, ott feloldják a vásárlásra zárolt összeget a vevő bankszámláján – a vásárlás és vele a fizetés így nem történik meg. Vannak olyan oldalak és kínálattípusok is, ahol egy ideiglenes online kupon vagy egy vásárlást igazoló e-mail birtokában a honlapot üzemeltető cég irodájában vagy az online ajánlatot adó boltban lehet elintézni az anyagiakat.

Kinek éri meg?
A dolog hátulütője lehet, hogy olyan dolgokat vásárolunk meg vagy veszünk igénybe, amire máskülönben talán nem volna igényünk. A kedvezmények ugyan azt sugallják, hogy jól járunk, de az az igazság, hogy a kupon csábítása nélkül nem biztos, hogy elmentünk volna fallabdázni, lovagolni, tandem-siklóejtőernyőzni vagy hetente kétszer étteremben vacsorázni. A közösségi vásárlás tehát az árat tekintve nagyon is megéri, amásik oldalról azonban szimpla fogyasztásösztönzés.
A cégek oldaláról nézve a közösségi vásárlási akciókon való részvétel elsősorban a marketing része. Az átkattintások révén többnyire garantált fogyasztáshoz és vásárlókhoz jutnak, sőt az ajánlatot a vásárlók közvetlenül adják tovább egymásnak.

Információk egymás közt
Létezik még két (főleg külföldön elterjedt) formája az internetes közösségi vásárlásnak: az egyik a hasonló termékvagy tevékenység iránt érdeklődő vásárlóknak fórumot adó oldal, ami tudatosabb fogyasztásra ad lehetőséget. Magyarországon ilyen tematikus vásárlói klub a Szállás Outlet vagy a divatcikkekre szakosodott Fashion Days. Az ajánló-tanácsadó oldalak pedig az online vásárlás előtt adnak lehetőséget arra, hogy a választott termékkel kapcsolatban információkat kapjon és osszon meg a fogyasztó (a blippy.com vagy aswipely.com működik ezen az elven).

Bevásárlóközösségek
A közösségi vásárlással szemben ezek célja nem a fogyasztásösztönzés, hanem a fogyasztás ésszerűsítése. A fővárosi Szatyor kezdeményezés (szatyor.org) például a helyi termelők és a helyi fogyasztók között közvetít, hogy ne kelljen fölösleges árukészletet kiszállítani és felhalmozni, és csak a valóban szükséges termékeket vegyék meg a vásárlók – elkerülve aboltban felállított „reklámcsapdákat”. A Szatyor közösség tagjai az interneten a környékbeli termelők kínálatából állítják össze a bevásárlólistájukat. Az egyesület e listák alapján adja fel rendelését a termelőknek. A kiszállított áruból ezután összerakják a megrendelt csomagokat, melyeket hetente egy adott napon lehet átvenni. Így az asztalra garantáltan friss, helyi, organikus termék kerül, melynek szállítása nem terhelte túl a környezetet, és a fölösleges vásárlások kicselezésével még pénzt is spóroltunk.

Szöveg: Szabó Judit Nikoletta , fotó: europress, illusztráció: László Zsuzsi. Ez a cikk a 2012. évi februári számban jelent meg. Minden jog fenntartva.