A kritikus emberről kellemetlen, kötekedő, szőrszálhasogató alak jut eszünkbe, aki mindenben csak a rosszat keresi. A kritikai gondolkodás azonban valami egész mást jelent és pozitív üzenetet hordoz: ez a képesség a 21. században való érvényesülés egyik kulcsa. A WEF (Világgazdasági Fórum) 2020-as, A munka jövője c. jelentése azt állítja, hogy 2025-re a kritikai gondolkodás ott szerepel majd a tíz legfontosabb készség közt, amit a munkaadók elvárnak a jelentkezőktől (pl. a kreativitás, a problémamegoldó képesség és a rugalmasság/ reziliencia mellett). A jó hír az, hogy kritikai gondolkodással nem „születni kell”. Akár már gyerek kortól tanulható, és a fejlesztését elkezdeni sohasem késő! Képessé tesz rá, hogy amit látunk, hallunk, tanulunk, megvizsgáljuk, ahelyett, hogy kapásból elfogadnánk.

Ki mondja? Mit lehet tudni a személyéről, hozzáértéséről? Miért mondja? Miért most és itt? Így kerülhetjük el, hogy manipuláljanak bennünket és a hibás tudásunk alapján hozzunk döntéseket.

Richard Paul amerikai filozófus az 1970-es években csalódottan tapasztalta, hogy a felsőoktatásba kerülő hallgatókból teljesen hiányzik a kritikai gondolkodás képessége. Ezért 1980-ban, a Kaliforniában található Sonoma nevű kisváros egyetemén létrehozta az Alapítvány a Kritikai Gondolkodásért nevű szervezetet. Az alapítvány eleinte a pedagógusokat szólította meg az óvodáktól az egyetemi szintig, majd tágítva perspektíváját, azt fogalmazta meg céljának, hogy minden területen népszerűsítse a kritikai gondolkodást egy tisztességesebb, igazságosabb társadalom eléréseérdekében. Mert a kritikai gondolkodás célja, hogy a ránk zúduló információözönben meg tudjuk különböztetni az igazat a hamistól, a jót a rossztól, a hasznost a haszontalantól.

Sok minden akadályoz minket a tisztánlátásban. Érzékcsalódások, elhamarkodott következtetések, előítéletesség, sztereotipizálás, alulinformáltság, szűklátókörűség, pontatlan megfogalmazás, vagy egyszerűen csak az, hogy nem ugyanúgy értelmezzük ugyanazokat a szavakat. A saját környezetünknek való megfelelés, a közösségtől kapott pozitív megerősítés – ami annak feltétele, hogy értékesnek érezzük magunkat – sokszor erősebb motiváció, mint a meg ismerés vágya. Emiatt az általánosan elfogadott véleményekből nem merünk „kibeszélni”.

A kritikusan gondolkodó ember azonban tudja, hogy ez nem szégyen, és ha a beszélgetőpartner mégis annak tartja, akkor benne van a hiba, mert nem érti a gondolkodás természetét. Az is nehezíti a dolgunkat, hogy manapság sokszor olyan kérdésekben is döntéseket kell hoznunk, amikről alapvető en gőzünk sincs. Például mRNS oltás vagy vektoros?

Ahhoz, hogy egy ilyen kérdésben állást foglalhassunk, a tudománynak úgynevezett egyszerűsítő narratívákat kell szállítania – vagyis zanzásított, „lebutított” magyarázatokat. És amikor még ezek is kézenközön áthaladva – pl. Facebookkommenteken – kiszámíthatatlanul torzulnak, rendesen neki kell veselkednünk az igazság kibogozásának.

Akadályként tornyosul elénk, hogy önmagunk előtt is szeretnénk olyan okos személynek tűnni, aki érti (és egyből megérti) a szóban forgó kérdést, érvelést, ahelyett hogy akadékoskodna.

Ráadásul könnyebben hisszük el, amit el akarunk hinni, pl. mert tetszik nekünk, vagy mert az érdekeinket szolgálja, vagy mert mindig is ezt hittük, és a megrögzött nézeteinken nehezen változtatunk. Ám a kritikai gondolkodás szerint nem az a lényeg, hogy igazunk legyen, hanem hogy megismerjük az igazságot. Nyilván nem arról van szó, hogy úgy kell váltogatnunk a világnézetünket, mint a zoknit, de egy kritikusan gondolkodó embernek mindig képesnek kell lennie megkérdőjelezni korábbi nézeteit, ha fontos új információkhoz jut. Elménk azonban természeténél fogva keresi az önigazolást, ezért tévesen azt hisszük, hogy az jelenti a biztonságot, ha tudjuk, amit tudunk, és kész! Pedig a biztonságunkat épp azzal szavatolhatjuk, hogy naprakészen követjük a változásokat.

Te vitatkozhattál az iskolában a tanáraiddal? Hogy miért fontos ez a kérdés? Kiderül a már kapható, születésnapi Éva magazinból, ahol megtalálod ennek a cikknek a folytatását!

Galériánkban a tudomány bebizonyítja, hogy egyes növények mellett jobb lesz a kedvünk!