Ady Endre élete

Ady Endre 1877. november 22-én született Érdmindszenten, egy elszegényedett köznemesi család sarjaként. Első ízben Debrecenben kezdett el újságírással foglalkozni. 1899-ben Nagyváradra költözött, mivel akkoriban nagyon gazdag kulturális élettől pezsgett a város. Ekkor a helyi lapoknál dolgozott publicistaként. 1899-ben, az éppen csak szárnyait bontogató ifjú költőnek megjelent az első verseskötete, ennek a címe nemes egyszerűséggel Versek lett, azonban ez a műve még nem hozott átütő sikert. Nagyvárad azonban nemcsak az ismertséget hozta magával, hanem a halálos kórt is, ugyanis ekkoriban tudta meg, hogy szifiliszben szenved, mely ebben az időben gyógyíthatatlan volt.

A múzsa

Ám nem kellett sokat várnia, hiszen a nagy áttörést az 1903-as év hozta el, mikor megismerkedett az akkoriban már nagy népszerűségnek örvendő Brüll Adéllal, aki felkarolta az ifjú költőt. Lédának köszönhetően Ady megismerhette a nyüzsgő párizsi kulturális életet, ez rendkívül nagy hatással volt a költőre. Nem csoda, hiszen a századforduló Párizsa a modern európai szellemiség központja volt, melyre a világ minden tájáról érkeztek azon értelmiségi fiatalok, akik az útjukat keresték, ennek köszönhetően a modern szellemi és politikai eszmék is mind itt születtek meg, és változtatták meg a világot. A nagyvárosi párizsi élet hatására a költő Budapestre költözött. Ady és Léda kapcsolata meglehetősen gyümölcsöző volt abból a szempontból, hogy Ady – ha szabad így fogalmazni – mellette ért igazán jelentős költővé. Kapcsolatuk egészen 1912-ig tartott, amikor is a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával, a nővel, aki a legnagyobb inspirációt nyújtotta számára, és a múzsájává vált.

A modern magyar költészet megszületése

1906-ban jelent meg az Új versek című verseskötet, ez azért is rendkívül jelentős válogatás, mert az irodalmi szakma a mai napig ezt a kötetet tartja a modern magyar költészet megszületésének mérföldkövének. Ugyanis a költő ekkor már szakított a Petőfire oly jellemző, népies hangvételű költészettel, és egy nagyon szenvedélyes, egyedi hangot ütött meg, mely egyre inkább foglalkozott társadalmi kérdésekkel és politikával. Nem véletlen, hogy munkásságával a politikai radikalizmus szimbólumává vált, hiszen mert olyan mélyenszántó társadalmi kérdésekkel foglalkozni, melyhez más nem mert nyúlni.

1908-tól a szabad, és egyre inkább felvilágosult gondolkodású Nyugat című folyóirat munkatársa lett, ezt a tevékenységét egészen 1919-ig, halálig folytatta, 1912-től pedig a lap szerkesztőjévé lépett elő. Kétségtelen, hogy a Nyugat a magyar irodalom talán legfontosabb folyóirata, melynek Ady tulajdonképpen a valóságos szimbólumává vált.

A Nyugat mellett rendszeresen jelentetett meg különböző lapokban kemény politikai cikkei.

Lédával való szakítása után leginkább alkalmi vagy rövidebb, néhány hónapos kapcsolatok jellemezték a szerelmi életét. Majd 1914-ben találkozott az akkor mindössze 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. 1915. március 27-én elvette Bertát, akit verseiben Csinszkának nevez.

Az első világháború kitörését Ady nemzeti tragédiaként élte meg, és a háború ideje alatt egyetlen írását sem közölte. Végül 1918-ban megjelent egy újabb verseskötete A halottak élén címmel. Élete során 13 verseskötetet publikált.

1918 novemberében a szifilisz szövődményeként egy kisebb szélütést kapott, ettől kezdve – bár elméje tiszta maradt – beszéde szaggatottá vált. Majd elkapta az ekkor pusztító világjárványként terjedő spanyolnáthát, melynek szövődményeképpen tüdőgyulladást kapott, így a Liget Szanatóriumban kezelték. Majd 1919. január 27-én tragikus hirtelenséggel az életét vesztette. Ady Endre mindössze 41 éves volt.

Ady Endre munkássága oly jelentős, hogy a 20. század legmeghatározóbb költőjévé vált. Egy olyan korban, mikor a legnagyobb változások történtek, ő maga forradalmárként mutatta az utat a népnek. Verseiből árad a harc, a változás iránti vágy, a teljes szabadság iránti sóvárgás, a forradalmi eszmék és a küzdésvágy. Azonban e magasröptű sorok mellett találkozunk olyan verseivel is, melyekben olyan emberi dolgok iránt sóvárog, mint az örök szerelem, vagy éppen az örök megnyugvás keresése, egy olyan Teremtő személyében, aki akkor jelenik meg, mikor mindenki elhagyja, egyedül marad, és halálában mindössze egyetlen vigasza marad: hiszen Istent, a fényest, a nagyszerűt, mindörökre láthatja.

Az alábbi galériában a kedvenc Ady-idézeteinket szedtük össze!

Képek forrása: Wikipédia – Ady Endre