JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma
most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

Memento mori

Borítókép: Memento mori
Legtöbben a halál említésére a természetfelettiről kezdünk el gondolkodni. Holott, ha valaki meghal, számos elintéznivaló ügyet hagy szeretteire.

Tetszik vagy nem tetszik, idejében szembe kell néznünk a halál olyan életbevágó kérdéseivel, mint a végrendelet, a gyámság, a temetés, ahagyaték – akár a magunk, akár szeretteink haláláról van szó.

Végrendelkezés
Ezzel kapcsolatban el kell oszlatnunk egy tévhitet: végrendeletet nem az ír, aki halni készül! Végrendeletet az ír, aki a kezében akarja tartani a javai fölötti irányítást, valamint fontos embereiről az életén túl is gondoskodni szándékozik. A halál eljövetelét nem lehet kiszámítani – az öregkorban bekövetkező, könnyű halálban csak reménykedni lehet. Aszörnyű igazság az, hogy – ahogy a mondás félig tréfásan emlékeztet rá – bármikor afejünkre eshet egy virágcserép. Az idejében történő végrendelkezés a pénzügyi tudatosság része – feltéve, ha el akarunk térni atörvényes öröklés rendjétől. Akkor járunk el lelkiismeretesen, ha nemcsak papírra vetjük végakaratunkat, hanem rendszeres időközönként – a vagyonunk változása szerint – frissítjük is.

Ahol a kézírás még számít
A legegyszerűbb és érdekes módon egyik legnehezebben kikezdhető forma a kézzel írt végrendelet. Aki gondosan megszerkesztett, kinyomtatott dokumentumban foglalja össze, miképpen látja jónak hagyatékának rendezését, az legyen tisztában vele, hogy ez a forma megtámadható: hiszen mi bizonyítja, hogy az aláírás valóban az elhunyt szabad akaratából került a dokumentum végére, és hogy tudatában volt-e a leírtaknak. Az elhunyt már nem állhat ki igazáért, hiába a szokásos kezdő fordulat: „Alulírott szellemi képességeim teljes birtokában úgy rendelkezem...”
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a végrendelet megfeleljen a minimális formai feltételeknek: címében vagy szövegében szerepeljen a„végrendelet” vagy a „végintézkedés” kifejezés, akeltezésben a dátum mellett ott legyen ahely(!) is, minden oldal számozott és keltezéssel ellátott legyen. (Örökösödési per esetén ugyanis egy látszólag hibátlan végrendeletet formai kellékek hiányában ajog érvénytelennek tekint.)
Akár kézzel, akár géppel íródik a végrendelet, hitelességét erősíti, ha más hivatalos dokumentumokhoz hasonlóan két tanúval ellenjegyeztetjük, és minden oldalon a tanúkkal együtt szignózzuk azt. A végrendelet közjegyző vagy ügyvéd előtt is születhet, és nála is maradhat megőrzésre a halál beálltáig; lehetőség szerint a fogalmazást is érdemes ráhagyni, hogy jogilag is egyértelmű legyen aszöveg. (A végrendeletből – az ügyvédnél hagyott példány mellett – érdemes egyet otthon is tartanunk, egy harmadikat pedig egy jó barátunknak adnunk.) Érvényes lehet még aszóbeli végrendelkezés is, melyet két – utóbb egybehangzóan nyilatkozó – tanú jelenlétében tettek olyan szélsőséges helyzetben, melyben másra nem nyílt mód.

Kit lehet kitagadni?
A végrendeletnek vannak korlátai: bármennyire kellemes volna gyűlöletünket ilyen módon is kifejezésre juttatni, a kitagadás gesztusával igen nehéz élni. A legnyilvánvalóbb eset, ha a végrendelkező bizonyítani tudja, hogy akitagadott az életére tört. Lehet hivatkozni arra, hogy az érintett a tartási kötelezettséget (aszülőnek a családjogi törvényben előírt anyagi ellátását) nem látta el – de hogy ahagyatéki eljáráskor ezt valósnak ítélik-e meg, abba avégrendelet írójának már nincs beleszólása. A leszármazónak, a házastársnak és a szülőnek, még ha a végrendelkező végletesen utálja is, mindenképpen meg fogják ítélni akötelező minimumot (az úgynevezett köteles részt).

A kedvezményezett
A végrendelet nem az egyetlen módja a vagyonunk fölötti rendelkezésnek. Abankszámlánkon vagy megtakarítási számlánkon gyarapodó pénz (például a nyugdíj vagy lakás célú megtakarítás) hagyatéki eljárás nélkül, automatikusan kerül a „haláleseti kedvezményezett” nevére – már amennyiben feltüntettünk ilyen személyt a szerződésünkben. Haláleseti kedvezményezett akár több személy is lehet: ilyenkor százalékosan határozhatjuk meg, hogy ki milyen arányban részesüljön a számlán található összegből.

Kényszerű ügyintézés
Akár van végrendelet, akár nincs, az elhunyt minden további ügyéhez a halotti anyakönyvi kivonat az alapdokumentum. A többség azonban nem tudja, hol és hogyan lehet beszerezni ezt a fontos okiratot, mely éppúgy feltétele a temetésnek, mint a hagyatéki és örökösödési eljárásnak (a temetkezési szolgáltatók általában elvállalják a beszerzést).
Akinek hozzátartozója otthon távozott az élők sorából – a haldoklók többségének ez sajnos nem adatik meg –, annak a halál gyanítható beálltát követően legelőször a háziorvost kell értesítenie, aki kiállítja a halottvizsgálati bizonyítványt; a kórházban ezt a dokumentumot az elhalálozásról szóló jegyzőkönyv helyettesíti. A halotti anyakönyvi bizonyítványt ahaláleset helye szerinti – tehát nem a lakhely szerinti – önkormányzat állítja ki.

Magzat is örökölhet
A lakóhely szerinti önkormányzat örökösödési ügyekkel foglalkozó munkatársának kérésére – bevallásos alapon – áll össze, hogy mi képezi az örökséget. Hagyatéki eljárásra akkor kerül sor, ha az örökösök például ingatlant, autót vagy személyenként 300ezer forint feletti ingó vagyont örökölnek (erről hagyatéki leltár készül). A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőt az önkormányzat jelöli ki, de az elhunyt rokonai kötelesek díját kifizetni.
Érdemes tisztában lenni vele, hogy az örökségszerzés akár komoly anyagi veszteséggel is járhat: 2010-ben ugyan eltörölték az egyenes ági örököst terhelő örökösödési illetéket, minden más rokonra azonban az örökség jellegétől és mértékétől függően róják ki az illeték mértékét, ami a 35 millió forint feletti vagyonrészre akár 40 százalék is lehet.
Az öröklés nem korhoz kötött: kiskorú személy örökölhet (örökségéről azonban a törvényes képviselője gondoskodik nagykorúságáig), örökölt vagyona pedig halála esetén a hagyatéka lehet, de nem végrendelkezhet. Sőt, akár a magzat is lehet örökös! Bár nem hagyhatunk semmit például testvérünk majdani utódjára, hiszen ez a személy megfoghatatlan fogalom a fogantatásáig, de a benne fejlődő magzat már belefoglalható a végrendeletbe.

Hamu és gyémánt
A temetés aktusa mérföldkő a gyászban is és az elhunyt tágabb értelemben vett hagyatékának rendezésében is: ha az elhunytnak volt saját elképzelése a temetéséről, a gyászolóknak ennek beteljesítése megkönnyebbülést hozhat. A temetési ceremónia azonban nemcsak hit és ízlés kérdése, hanem kőkemény anyagi dilemma is.
Már egy olcsónak számító szórásos temetés ára is eléri a bruttó 180 ezer forintot, az urnás temetésért 2-300 ezer forintot is elkérnek, akoporsós temetés pedig 300 ezernél kezdődik (a HVG 2009-es összehasonlító árgyűjtése alapján – de azóta csak emelkedhettek az árak).
Léteznek extrém temetkezési szokások is, például a halott hamvaiból gyémánt ékszert lehet csináltatni, de ennek költségei milliókra rúgnak. Az árak nem meglepő módon Budapesten a legmagasabbak, akisebb, vidéki temetőkben jóval olcsóbbak. A kegyeleti szolgáltatások két részre oszlanak: közszolgáltatásra, melynek árát a területileg illetékes önkormányzat szabja meg (például sírásás, halotthűtés, holttesttárolás, ravatalozás), illetve a temetkezési vállalkozók szolgáltatásai (kellékek – koporsó, urna, szemfedő; ceremóniaszervezés, zenei kíséret).
Ha szeretteink egy-egy elejtett szóval jelzik, hogyan képzelik majdani temetésüket, érdemes meghallani és méltányolni a kérésüket. Tájékozódhatunk atemetkezési lehetőségekről és az árakról is, hogy tisztában legyünk azzal, mit engedhetünk meg magunknak.
Halálról beszélni, főleg őszintén, iszonyú nehéz, hiszen annyi félelmet és rossz érzést hurcolunk magunkban. Más kultúrákkal ellentétben a modern nyugati ember számára a téma tabunak számít. A mexikóiak színes temetőikben élénk társasági életet élnek, Indiában a hozzátartozók kedélyesen disputálnak a halált mosolyogva váró nagyapóval, mi viszont agyonhallgatjuk az élet végállomását. „Legyen neki könnyű a hant” – búcsúztatjuk utolsó útján szerettünket, ám ha a halál utáni élet kérdéseit nem tisztáztuk idejében, az említett hant az itt maradottakra fog nyomasztó súllyal nehezedni.

Szöveg: Szabó Judit Nikoletta, fotó: europress, lektor: dr. Boros Péter
Ez a cikk a 2011. évi májusi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.