Megjelent az Éva magazin legújabb száma, a címlapon a fantasztikus Zsiga Melindával, aki amellett, hogy kétszeres világbajnoki bronzérmes kick-boxoló, aktívan harcol a romákkal kapcsolatos előítéletek ellen is. A Melindával készült interjúból nem csak sokszínű egyéniségét ismerhetjük meg, de bizonyára ránk is átragad az a fajta küzdőszellem, amely őt hajtja a sikerek felé. Ez a fajta küzdőszellem megér egy nemzetközi kitekintést is, így Melinda mellett olyan nőkről is írtunk, akik elsőként értek el valami fontosat, kezdve a Vatikáni múzeum igazgatójától a tízdanos dzsúdómesteren át az első Oscar-díjas filmrendezőnőig. Elmeséljük, a takarítás online bajnokai, azaz a „cleanfluenszerek” hogyan változtatták meg a házimunkához fűződő viszonyunkat, elmélkedünk arról, vajon milyen gazdasági és pszichés előnyökkel járna számunkra a négynapos munkahét, és lerójuk tiszteletünket I.Erzsébet királynő előtt is, számba véve, milyen sok filmet és sorozatot inspirált a személye. Szakpszichológusok segítenek abban, hogyan lenne ideális megoldani az iskolában felmerülő problémákat, illetve, hogy mikor érdemes szülőként nevelési tanácsot kérnünk a gyerekeinkkel kapcsolatban. A mélyére ásunk annak, mitől lehetne még jobb a szexuális életünk, de beszélünk a zöld tetők fontosságáról, a koreai szépségápolás titkairól, és arról, mit tesz a gerincünkkel a folyamatos képernyő előtt görnyedés, és hogyan lehetne ezen változtatni. Természetesen nem maradhatott ki a tematikából a húsvét sem: isteni recepteket, gyerekekkel közös programokat, húsvéti olvasmányokat és apró kezek által is könnyedén elkészíthető ünnepi DIY dekorációkat is ajánlunk, de beszélünk a hagyományőrzés fontosságáról és a húsevés csökkentésének egészségügyi hasznáról is.

Címlapinterjú: „Vajon hány roma származású sportoló került eddig címlapra?”

Gyerekként Zsiga Melinda egyetlen vágya az volt, hogy tartozhasson valahova – egy családba vagy egy csapatba. Sokáig úgy tűnt, ez neki nem adatik meg, most viszont egy egész ország szereti, és versenyről versenyre drukkol neki. Férfiak uralta sportágban, a kick-boxban éri el sorra a kimagasló eredményeket, de ezt a sikert szó szerint ki is kellett verekednie magának. Interjúnkban nemcsak arról mesél, hogyan ért el törékeny lányként ekkora sikereket a kick-boxban, hanem arról is, milyen érzés egy előítéletekkel terhes világban romaként élni, és hogy bántalmazott, nevelőszülőknél felnőtt nőkét mit érzett, amikor először találkozott az édesanyjával.

Nézd meg, hogyan készültek a csodás képek Melindáról!

Üveg(plafon)törők

Fodor Marcsi négy olyan nőről írt portrét, akik elsőként értek el fontos eredményt: „Szeretjük azt gondolni, hogy a 21. században már teljes az egyenjogúság, férfiak és nők ugyanolyan eséllyel érhetnek a csúcsra bármilyen szakmában. Hogy ez mennyire nem így van, sokszor csak azokból a hírekből vesszük észre, amikor felbukkan egy-egy nő, aki „első” a maga területén. Akkor hirtelen nyilvánvalóvá válik, mennyi olyan terület van, amelyet még ma is szinte kizárólag a férfiak uralnak, és ahol a nők számára szinte lehetetlen komoly eredményeket elérni. A helyzet persze sokat javult az elmúlt száz évben – hiszen ma már a sokadik női orvost, pilótát vagy ügyvédet ünnepeljük.”

Békeüzenet

Most, a több mint egy éve tartó háború árnyékában különösen fontos üzenete van Antoni Rita írásának: nem csak a viszálykodás egyidős az emberiséggel, de a békemozgalmak is, amelyek arra tesznek kísérletet, hogy az emberek harc helyett szeressék és tiszteljék egymást. A cikket elolvasva őszintén hihetünk abban, hogy egy békésebb világ megvalósítása nem csak utópia.

Fenséges forgatókönyvek

I. Erzsébet királynő évtizedekig ikonikus figura volt, akinek a személyével nem csak népe, vagy a királyi családokért rajongók foglalkoztak élénken, de a popkultúra is. Sas Sándor cikkében az Erzsébet személyét ábrázoló filmeket, sorozatokat vette górcső alá. Vajon van olyan, amit még nem láttunk?

Én és a szexualitásom

Az emberi szexualitásra hajlamosak vagyunk ösztönös cselekvésként gondolni, pedig rengeteg belső és külső tényező is hat rá a neveltetésünktől kezdve a kulturális közegen át pszichés állapotainkig. Tomsits Tímea Füredi Krisztián és F. Lassú Zsuzsa pszichológusokkal elemezte szexualitásunk bonyolultságát.

„ A szexhez való viszonyunkat befolyásolják a családi és társadalmi gyökereink, hogy hogyan viszonyult hozzánk a környezetünk, hogyan kezelték a szexualitás témáját, ki és hogyan világosított fel, milyen csoportnormáknak próbáltunk megfelelni gyermek- és kamaszkorunkban, milyen vizuális és egyéb ingerek értek a szexszel kapcsolatban, milyen volt az első szex és hogyan kezeljük az érzelmeinket, mennyire vagyunk önazonosak, mennyire a saját testünk/lelkünk igényei, illetve mennyire a másoknak való megfelelés hajt minket, milyen beragadt traumákat hordozunk. Meghatározó az életkorunk, élethelyzetünk, életmódunk is. És a lista ezekkel korántsem teljes.”

Családi körök

Mannhardt András egy nagyon fontos témáról, a családi dinamikáról írt, amely alapvetően határozza meg az otthon légkörét:

„Lélektani értelemben ugyanis nem az a legfontosabb, hogy a családtagok honnan érkeztek, hányan vannak és milyen módon kerültek egy fedél alá. A lényeg az, hogy a család olyan emberek közössége, akik érzelmi, gazdasági, sőt fizikai értelemben függenek egymástól. Kapcsolataiknak, kommunikációjuknak, egymáshoz fűződő viszonyuknak jellegzetes mintázatát nevezi a lélektan családi dinamikának.”

Húshagyástól húsvétig

Ágh Marina írása nemcsak a húsvét és a böjtölés hagyományának eredetét meséli el, de tudományosan megalapozott érveket is felhoz arra, hogy megérje mindannyiunknak csökkenteni a húsfogyasztást.

„A kereszténység legnagyobb ünnepét, a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt célja, hogy az ember figyelmét a fizikai élvezetekről a lelki fejlődésre irányítsa át. Hogyan lett a hús megvonása az egyik legfőbb eleme a megszorításoknak, és a hal vagy a hódhús vajon miért megengedett mégis? Mi a tudomány álláspontja mind a böjtről, mind a húsmegvonásról?”